A lakosság az utóbbi években látványosan a Magyarországon termesztett zöldségek felé fordult, mivel a számos élelmiszerbotrány közepette a hazai áru rendre megbízhatónak bizonyul. Valószínűleg még komolyabb lenne a vonzódás, ha a vevők pontosabban tudnák, hogy milyen sokat tettek, tesznek a gazdák az utóbbi időben a még tisztább és egészségesebb termesztésért. A biztonságos, növényvédő szert már-már alig használó technológiákra egyfelől uniós rendelet ösztönzi a zöldségtermesztőket (2014-tol kötelező az integrált termesztés), másfelől a növényvédő szerek csökkenő választéka, illetve a néhány áruházlánc által bevezetett, uniósnál is szigorúbb szermaradvány-határértékek fejtik ki a hatásukat. Emellett azonban mind többen vallják: egyszerűen nem kívánják magukat, dolgozóikat és fogyasztóikat növényvédo szerrel terhelni.
|
Pluszpénzt hoz az országnak Magyarországon az utóbbi tíz évben mintegy 90 ezer hektárról átlagosan 1,71 millió tonna zöldséget takarítottak be. Ebből a növényházi termesztés körülbelül 5 ezer hektárt képviselt, a hajtatott termékek a gombafélékkel együtt 430 ezer tonnát tettek ki. A zöldség-gyümölcs szektor az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50 százalékát külföldön értékesíti. Az export még az előző évek válságos időszakai után is 250 ezer tonnás pozitív egyenleget mutat, amivel 60 milliárd forint körüli többletbevételt termel az országnak. (forrás: FruitVeB) |
A hosszúkultúrás növényházi termesztésben ez ma már szerencsére valóban csak választás kérdése, mivel itthon is évek óta rutinszerűen alkalmazzák a megelőzésen és biológiai növényvédelmen alapuló minimális, és a korábbi évtizedekben használatosakhoz képest lényegesen kevésbé veszélyes növényvédő szereket használó integrált technológiákat. A szántóföldi zöldségtermesztésben is egyértelműen ez a trend, bár ott, a terület kitettsége miatt értelemszerűen kevésbé zárhatók ki a károsítók, egyre több rá a példa, hogy a különféle talaj- és növénykondicionáló készítményekkel inkább a növények általános védekező képességét javítva igyekeznek jó egészségben tartani az állományt, és csak a legszükségesebb esetben permeteznek.
Furcsa ellentmondás, hogy éppen az ilyenkor, télen termesztett növényházi zöldségekkel szemben fogalmaz meg ellenérzéseket a közvélemény – mondván, hogy „felfújt, íztelen, agyonpermetezett” üvegházi árut lehet ilyenkor csak kapni. Valójában azonban ebben a hideg időszakban tudják a termesztők leginkább megvédeni a növényeket, mert a fagyos idoben még nem áramlanak be kívülről a kártevők az üvegházakba, fóliákba. Az ilyenkor vásárolt hazai zöldséget pedig már csak azért is majdnem biztosan olyan növényházban szedték, ahol gyakorlatilag nem használtak növényvédő szert, mert a futött növényházban termesztő, a legkorábbi ültetésekre vállalkozó kertészek túlnyomó többsége ma már biológiai növényvédelmet alkalmaz, és permetezés helyett a károsítók természetes ellenségeire bízza a „piszkos munkát”. Az ilyenkor kapható magyar zöldség tehát legkevésbé sem agyonpermetezett, de a tavaszi, nyári idoszakban is egyre többen használják ezeket a védekezési módszereket.
|
Befektetési tipp: ajánlott A 2012-ben készült zöldség-gyümölcs ágazati stratégiában a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiszámolta, hogy ha a következő hét évben évi 13 milliárd forintot fordítnának növényház-építésre a vállalkozók – ebbe körülbelül 100 hektár üvegház, 200 hektár blokkfólia és 700 hektár mobil blokkfólia fér bele –, akkor évi 45 milliárd forint új érték keletkezne. Számításaik szerint ennél jobb fejlesztési befektetést ma nem igazán találhatunk a mezőgazdaságon belül. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy ha 15 hektárnyi gombaházat építenének, és ugyanennyi gombapincét korszerűsítenének hét év alatt, akkor évi 5,3 milliárd ráfordítással évi 8 milliárd új érték keletkezhetne. A növényházi zöldség és a gomba ráadásul a szükséges technikai fejlesztések után is kézimunka-igényes kultúrák maradnak, így ez az ágazat egyedülálló szerepet tölthet be a vidéki lakosság foglalkoztatásában. |
Kutatók és elkötelezett szaktanácsadók kitartó munkája kellett hozzá, hogy mára ezt elmondhassuk, illetve kedvezoen hat a fejlodésre az is, hogy a termelői szervezetek (tészek) a muködési programjuk keretében támogathatják a biológiai növényvédelemhez szükséges eszközök beszerzését tagjaiknál. Aligha vonhatja bárki kétségbe, hogy ez a támogatás a zöldségkedvelő vásárlók érdekeit ugyanannyira szolgálja, mint a kertészekét.
Nagy kár viszont, hogy ezek a hírek alig jutnak el a fogyasztókhoz, és aki ma zöldséget keres a boltokban, az a legritkább esetben van tisztában a háttérben zajló igen pozitív fejleményekkel. Persze, komoly előrelépés az is, hogy az áru eredetét ma már többé-kevésbé biztosan megtudhatják a vevők, de a növényvédőszer-használatról még mindig inkább a legendák, illetve rég túlhaladott információk forognak közszájon (ahogy például a zöldségfajtákról is több évtizedes ismeretei vannak a lakosságnak). A szakmai szervezetek egy ideje dolgoznak azon, hogy hogyan lehetne közérthetően tájékoztatni a vevőket a hazai, integrált termesztésből származó zöldség előnyeiről.
Termesztőként mindenképpen érdemes érdeklődni, és csatlakozni ezekhez a kezdeményezésekhez, mert mindanynyiunk érdeke, hogy a zöldségtermesztésben zajló, hallatlanul szimpatikus folyamatok ne maradjanak titokban.
