Back to top

Ellenség a kapuknál

Tavaly huszonkét kártevőt és kórokozót hurcoltunk be ellenőrizetlen import növényszállítmányokkal, csomagoló anyagokkal, közegekkel, illetve bevándoroltak spontán Magyarországra. A környező országokban is több veszedelmes, sok esetben karanténkárosító bukkant föl, amelyek rövid időn belül nálunk is megjelenhetnek. A növényforgalmazás növény-egészségügyi veszélyeiről, a növényvédelmi szabályok változásairól és a helyes permetezési technikáról tartott előadást Both Gyula, a Prenor Kft. növényvédelmi felelőse, egészségügyi gázmester a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületének siófoki konferenciáján, illetve az Augsberger Kft. és a Prenor Kft. közös bükfürdői szakmai napján.

A dísznövények forgalomba hozatalának szabályait a 45/2008. FVM-rendelet foglalja össze, amíg a növény-egészségügyi ellenőrzésekről az Európai Uniós normákhoz igazodó 63/2012. VM-rendelet rendelkezik. Ezek alapján a faiskolákból kizárólag egészséges növények kerülhetnek ki, és ezt várnánk el a külföldről behozott növényektől is, mondta Both Gyula.

Kérjük a növényútlevelet

A hazai szabályozás szerint az egészséges növény garanciája a növényútlevél, amely igazolja, hogy a termesztőüzemben elvégezték a kötelező éves növényvédelmi szemlét, a karantén szemlét, és a talaj Globodera- és talajlakó kártevő- mentességének vizsgálatát. Ugyanezt elvárnánk a külföldről vásárolt növények esetében is. Ennek ellenére a szakember ismeretei szerint 2012-ben összesen 22 kártevőt és kórokozót regisztráltak a növényvédelmi hatóságok, amelyek többnyire import növényekkel, közegekkel (tőzeggel, kéreggel), valamint csomagolóanyagokkal (fa raklap) kerültek az országba.
Both Gyula szerint a faiskolákban célszerű elkülönített, bekerített helyen tárolni, és néhány hétig a saját termesztésű növényeknél szigorúbb növény-egészségügyi szemle alatt tartani a vásárolt növényeket. Azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk hasonló EU-s tagállamokban sokkal engedékenyebb a növény-egészségügyi szabályozás, sok esetben nem kíséri növényútlevél a növényt. Nálunk sincs formai, csak tartalmi követelménye a növényútlevélnek, ami meglehetősen könnyen hamisítható.
A hivatalos vásárlásoknál veszélyesebbek a külföldi növénycserék, a nyaralások alkalmával „magunkkal hozott”, vagy a külföldi csomagküldő szolgálatok révén bekerülő károsítók, amelyek eredete nem azonosítható. Mellettük akaratlanul is (például szállítójárművekkel, csomagolóanyaggal) bekerülhetnek kórokozók, mint például az elmúlt években a citruscincér (Anoplophora chinensis), ami Hollandiába és Olaszországba kínai raklapokkal került.
A vadállatok és a szél is terjeszthet különböző kártevőket, amelyek kedvező körülmények között áttelelnek, és szaporodnak nálunk. Kiemelt fertőzési forrás a fakéreg, mert az ellenőrizeten helyről származó, kezeletlen anyaggal taplógombákat, szúbogarakat, százlábúakat, valamint humán-egészségügyi szempontból is veszélyes kullancsokat terjeszthetünk el a közterületen, játszótéren.

A tavalyi év fölfedezettjei

Az elkövetkező néhány évben nemcsak a termelőknek, hanem a parképítőknek, a kertfenntartóknak és a növényt felhasználó lakosságnak is fel kell készülniük az utóbbi években föllelt kártevők helyenkénti felszaporodására, akár tömeges kártételére.
Egyiptomból származik az EU-ban karantén Ralstonia solanacearum baktériumfaj, ami nem igazoltan ugyan, de feltételezhető, hogy a szomszédos országokból már hazánk déli peremvidékére is bejutott. Gazdanövényköre igen széles, a burgonyafélékhez tartozó haszonnövények mellett a muskátlit is megtámadja. Az edénynyaláb-károsító baktérium hervadásos tüneteket okoz, szinte lehetetlen ellene védekezni.
A Phytophtora ramorum baktérium Both Gyula szerint valószínűleg már megtalálható Magyarországon. 100-110 gazdanövénye van, szintén az edénynyalábokat károsító, gyorsan terjedő gombafaj. Faiskolákban a Rhododendron-félék legveszedelmesebb kórokozója.
2012-ben sok hazai krizantémtermelőnek okozott gondot a hervadásos tünetekkel járó Erwinia chrysanthemi baktérium, ami valószínűleg már egy évvel korábban is jelen volt nálunk. Szintén tavaly jelent meg a vadgesztenyén a Pseudomonas syringae pv. aesculi baktérium. Régóta jelen van, de most okozott komolyabb kárt a vadgesztenyelisztharmat (Erysiphe flexuosa). Szeged környékén jelent meg a platánt károsító újabb poloskafaj, a Belonochilus nu me nius, amely valószínűleg déli országokból került hozzánk. A platán csipkéspoloska (Corynthucha ciliata) mellett a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuatais) is Magyarországon van már, előrejelzésére szexferomon csapda már rendelkezésre áll.
A nyugati dióburokfúrólégy (Rhagoletis completa) is tavalyi jövevény, csakúgy, mint a szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus). Budapest környékén megjelent a foltos ezüstjuhar-levéltetű (Drephanapis acerifiliae), amiről még nincs elegendő információ, mondta a szakember. Külföldről érkező Rhododendron-szállítmányokkal hurcoltuk be a Rhododendron-kabócát (Graphocephala fennahi). Both Gyula elmondta, hogy a kabócák általában nagyon nehezen irthatók, mivel lárváik nyálas köpetben fejlődnek, amin nehezen hatolnak át a vegyszerek.
Az 1960-as évek után most újból megjelent nálunk a Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), ami ellenőrizetlen déligyümölcs-szállítmányokkal érkezhetett megint az országba. Új, eddig ismeretlen kártevő a szamóca- fénybogár (Stelidota geminata), amely a puha gyümölcsöt megszúrva utat nyit a gombás betegségeknek, az általuk okozott romlás eladhatatlanná teszi a termést.
A puszpángnak már amúgy is több, teljes pusztítást hozó károsítója (puszpángvész, Volutea) mellé most megjelent a puszpángmoly, más néven a puszpángilonca (Cydalima perspectalis). Valószínű, hogy már néhány éve jelen van, hernyói a nyár végére teljesen kopaszra rágják a puszpángsövényt. A moly szö ve déke miatt nehéz a pusztítása.
Tavaly év végén írták le a Prunus alanyállományokat veszélyeztető Phytoplasma prunorum kórokozót. Új jövevény a szintén igen nehezen pusztítható japán csillagos pajzstetű (Ceroplastes japonocus). Az egynyári dísznövényeket, illetve a virágos cserjéket károsítja a virágokat rágó ázsiai földibolha (Luperomorpha xanthoderafairmare). A babérmeggyet támadja meg a babérlevélbolha (Trioza alacris), amely nek irtása szintén nehézkes, hiszen lávái viaszos szövedék védelmében, levélsod ratban fejlődnek és szívogatnak.
Tavalyi fölfedezés, hogy a vadgesztenyelevél-aknázó moly „kedvenc” növényfaja hiányában a juharon is károsíthat. (A jelenségről 2012/4. számunkban írtunk.)
Az Abies-fajok rettegett betegsége, a Sydowia polyspora is megjelent már Magyarországon. A tűlevelek végének rozsdaszerű száradását okozó betegség a karácsonyfa-termesztők fő ellensége lehet.
A konténeres díszfaiskolában sok gondot okozó, tőzeggel bekerült réti kakukktorma mellé most behurcoltuk a kakaslábfűnél még nehezebben irtható ázsiai gyapjúfüvet (Eriochloa villosa), ami a gyepekben óriási gondot okozhat.

Számítani kell rájuk

Magyarországon még nem jelentették, de európai országokban, így Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban már jelen van az észak-amerikai származású, a fenyőféléken, leggyakrabban a Pinus-okon károsító amerikai szú (Gnathotrichus materia rius) és a fenyőféléket, illetve a lombos fafajokat egyaránt károsító ázsiai, afrikai szemölcsös szú (Xylosandrus crassiuscu lus), amelyek fertőzött faanyaggal, raklapokkal terjednek. Megjelenésükre számíthatunk, természetes erdők mellett a faiskolákban is. Fa csomagolóanyaggal hurcolták be az ázsiai citruscincért, amit egyelőre nálunk még nem azonosítottak. Portugáliában már károsít a fenyőgyilkos fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus), ami az 1970-es években Japán fenyőerdeinek jelentős részét kipusztította. Portugáliában először 1999- ben fedezték föl a kártételét.
Az utóbbi években Franciaországban okozott komoly kárt platánon a Ceratocystis fimbriata f. sp. platani. A betegség a nagyobb vázágakat is károsítja, látható jele a platán kérgének elhalványulása, erőteljes leválása. A levágott beteg ágdarabokon a belső, pecsétszerű klorotikus foltok is láthatóvá válnak. A platán masszáriás betegsége (Massaria platani syn. Splanchnonema platani) már Ausztriában megjelent, bekerülésére az ország nyugat-dunántúli területein számíthatunk a közeljövőben.

Allergiát okoznak

Both Gyula fölhívta a figyelmet arra, hogy bár a búcsújáró lepke, illetve az újonnan megjelent Archaria stimulea csigalepke-faj nem okoz nagyobb növényvédelmi gondot, ám hernyóik elhulló szőrzete városi környezetben, a bőr re tapadva és a légutakba kerülve allergiás tüneteket okozhat az arra érzékenyeknél. Bár a városokban ádáz harcot folytatunk a különböző fás növények, fűfajok, gyomnövények pollenje ellen, nem is gondolunk arra, hogy a különféle kórokozó gombafajok levegőben szálló spórái a polleneknél több szőrös töménységben szál lnak és komoly allergiás reakciókat válthatnak ki. A szakember a szombathelyi pollen csapda- adatok ból készült grafikonon szemléltette, hogy amíg az összpollenszám alig néhány száz, addig a Clado spo rium penészgombafaj spóraszáma akár 40 ezer is lehet, ami szintén allergén, akárcsak az Alter nariáé. Rajtuk kívül a Cytospora chrysosperma arcés orrüreggyulladást, a Pho mopsis spórája csonthártyagyulladást, amíg a Coniothyriumé májgyulladást, a Schizophyllumé pedig agyi tályogot, légúti és tüdő-mikózis és arcüreggyulladást is okozhat. Éppen azért a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy közterületeken a növényvédelmi permetezésekkel nemcsak a növényt, hanem a lakosságot is megóvhatjuk a humánpatogén gombaspórák okozta betegségektől.

Új készítmények

Both Gyula néhány új, illetve a közelmúltban kibővített engedélyt kapott készítményt mutatott be. Az idén dísznövénykultúrákban engedélyt kapott Signum WG hatékony gombaölő készítmény, emellett élettani hatásként zöldebbé teszi a növényeket. Többek között Alternaria, szürkepenész, palántadőlés és Blumeriella ellen hatásos.
A talajlakó kártevők ellen az idén kap engedélyt a Beauveria bassiana rovarpatogén hiperparazita gombafajt tartalmazó, biológiai készítmény, a Bora. A gyepekben tetemes kárt okozó pajorok és drótférgek, fonálféreg, kullancs és hangya ellen ható, hosszú hatástartamú készítmény. Elegendő évenként egyszer, tavasszal kijuttatni és beöntözni a gyepbe, vagy egyenletesen bedolgozni a talajba. Lasszó néven kap majd a közeljövőben engedélyt a hurokvető gombát tartalmazó, szintén biológiai talajfertőtlenítő készítmény. A megfertőzött rovarok, vagy lárvák átadják egymásnak a gombát, így egymást megfertőzve pusztulnak ki a talajból a kártevők.
Sok, nehezen irtható rovarfaj – így a pajzstetvek, és egyéb viaszos testű, vagy viaszos, nyálkás védőburokban fejlődő kártevő –, ellen hatásos a hazánkban most engedélyt kapott Movento. Az új, spirotetramat hatóanyagot tartalmazó felszívódó szer különlegessége, hogy a növény szállítószöveteiben két irányban mozog, így a növény minden részébe eljut. Rezisztenciatörésre is használható, a hasznos szervezetekkel szemben azonban kíméletes. A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) ellen jelenleg ez az egyetlen hatékony készítmény, mondta Both Gyula.
Újra kapható a fenyőfélék alapvető gombaölő szere, az Antracol, illetve a dísznövények szürkepenész betegsége ellen hatékony Switch, valamint a számos gombabetegség (monília, lisztharmat, szürkepenész) ellen hatékony TopsinM.
A gyomirtó szerek közül kiterjesztették a Pledge engedélyét, így már erdészeti és dísznövény-kultúrákban is használható a magról kelő kétszikűeket irtja. Kétszikű gyomok ellen egyszikűirtóval együtt kell használni. Az Ippon jelenleg a gyepekben használható egyetlen szabadforgalmú gyomirtó szer, mivel a Bofix Garden készítményt II. forgalmi kategóriába sorolták át.
Both Gyula elmondta még, hogy nagy szükség lenne a faiskolákban a tartós hatású Flexidor, a Boxer és a Terano gyomirtó szerekre, ahol a konténeres termesztésben mind nagyobb méreteket ölt a réti kakukktorma-fertőzés. Jelenleg a kettős hatóanyag-tartalmú Legato Plusz engedélyezett a gyomnövény ellen, ám használata előtt érdemes próbapermetezést végezni.

Permetezési hibák

Both Gyula előadásában a faiskolai termesztésben gyakran elkövetett permetezéstechnikai hibákra is felhívta a figyelmet.
A rosszul beállított permetezőgéppel végzett szakszerűtlen permetezés súlyos következményekkel járhat, vagy hatástalan. Gondokat okozhat a rosszul megválasztott menetsebesség és a hektáronkénti permetlémennyiség. Gyomirtáshoz a hektáronkénti permetlémennyiség ne legyen több 300-400 liternél. Gombaölő szernél 500-800, rovarölő szereknél 800-1000, atkaölő szereknél pedig – a teljes fedés érdekében – 1500 liter a megfelelő lémennyiség. Hatástalan a permetezés, ha hibásak, kopottak a szó rólapkák, illetve a permetsugár nem igazodik az ültetvényhez, vagy a szórókeret magassága, a szórófejek távolsága nincs megfelelően beállítva. A rosszul megválasztott szórólapok, vagy szórófejek esetén sem hatékony a permetezés. A megfelelő hatékonyság érdekében a gyomirtó szert nagy cseppméretben, amíg a gomba- és rovarölő szert apró cseppméretben kell kijuttatni. Mindig a célnak megfelelően kell tehát a szórófej típusát megválasztani, hívta föl a figyelmet Both Gyula.
A permetezések környezeti feltételeivel kapcsolatban elmondta, hogy a túl melegben – 22 °C fölött – végzett posztemergens gyomirtó kezelés hatástalan lehet, mivel zártak a gyomnövény légzőnyílásai, így nem veszi föl a növény a hatóanyagot, illetve megperzselődhet a kultúrnövény. A gyomirtó szerek 8 °C, a gomba- és rovarölő szerek pedig 15 °C alatt nem hatékonyak. Ha posztemergens gyomirtás után korán érkezik a csapadék, akkor a készítmény lemosódhat a gyomról, így hatástalan lesz a kezelés. A preemergens talajkezelés viszont a túl későn, 10 nap után érkező csapadék miatt veszítheti el a hatását. Alacsony talajhumusztartalom esetén a preemergens gyomirtás gyökérperzselést okozhat a kultúrnövénynél.
Eredménytelen a gyomirtás, ha nem az adott gyomfajhoz megfelelő töménységben, nem a javasolt fejlettségi állapotában juttatjuk ki a készítményt, vagy nem gyomflórát irtó szereket használunk. Gyomirtásnál figyelembe kell venni az adott kultúrnövény herbicid-érzékenységét, kérdéses esetekben pedig ajánlatos próbapermetezést végezni. Both Gyula felhívta a figyelmet néhány, a permetszerek hatékonyságát fokozó adalékanyagra. Ilyenek a különböző tapadásfokozó anyagok (Nonit, Nufilm, Silwet), amelyek segítik a szerek jobb megtapadását a növény felületén, valamint a permetlé elsodródását gátló Bandrift Plusz és Nalcotrol.
A permetező szerek hatékonyságát rontja a túl kemény víz, mivel a hatóanyag egy részét megkötik a karbonátionok. Ennek megelőzésére javasolta a viszonylag új XChange készítményt, ami a permetlébe keverve leköti a karbonát-ionokat, így javul a vegyszerek hatékonysága.
Permetezésnél erősen ajánlott a védőfelszerelés, ruházat (maszk, overál, kesztyű) használata saját magunk és dolgozóink egészségének védelme érdekében!
 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2013/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok