Back to top

Korszerű alma, biztos védelem

Fokozatosan terjed a legkorszerűbb gyümölcstermesztési technológia Magyarországon is, amelynek egyik meghatározó zászlóvivője a KITE Zrt. Az elmúlt években már több mint 250 hektáron adtak át kulcsrakészen támrendszeres, jéghálós és minden korszerű kiegészítővel ellátott ültetvényeket.

Ma még elsősorban az almatermesztők jeleskednek a tervezésben és a megvalósításban, de meggy-, cseresznye-, vagy éppen csemegeszőlő- ültetvényekre is hasonló megoldásokat alakítanak ki. Olyan kultúrák jöhetnek elsősorban számításba, amelyeknél a hektáronkénti termelési érték kimagaslik, és a termelési költség is tetemes. Két vállalkozást látogattunk meg, az egyikben a befejezéséhez közeledik a kivitelezés, a másikban már kész a beruházás nagy része.

Kölcse: nagy család, még nagyobb ötlet

Kölcsén Tamás Péter nagy családi vállalkozást képvisel, részt vesz benne az édesapja (József), a testvére (Zoltán), a nagybátyja (Balku Zsigmond), és a feleségek is. Összefogtak, s így 250 hektár szántón gabonaféléket és napraforgót, 40 hektáron pedig almát termesztenek. Emellett 100 hektár legelőjükön tejelő szarvasmarhát és juhot tartanak. A tejet maguk értékesítik, naponta 1000-1200 liter jut el a környék kb. 40 falujába. 20 főt alkalmaznak.
A vállalkozás telephelyén meglepő látvány fogad: Petkus szárító, hűtőház, kitűnő minőségű 1,5 hektárnyi betonozott udvar, a mellette lévő almaültetvényben pedig már magasodnak az Olaszországból származó támrendszer betonoszlopai. Az összesen 40 hektár almaültetvény nem csak idehaza lesz versenyképes, de kiállja az összehasonlítást az Európai Uniós partnerekkel is. Nem olcsó a támrendszeres, jéghálós, csepegtető öntözéssel fölszerelt ültetvény kialakítása, a biztonság, a káros környezeti hatások kivédése, a piacon való állandó jelenlét és az elfogadható mennyiségű és minőségű termés miatt azonban feltétlenül megéri.
Az elmúlt két évtizedben Tamás Péterék sokat „kísérleteztek”, némelyik sikerült, másokból viszont inkább okultak. Idén 19 hektár almaültetvényüket már támrendszeres jégháló borítja. A tavaszi esőzések miatt késtek a támberendezések felállításával, de záros határidőn belül befejezik, már csak a csinosítás van hátra.

A KITE-től, „kulcsrakészen”

A döntésében Tamás Pétert mi lotai öreg barátja (86 éves), Albert János segítette, akinek véleményére szerinte érdemes figyelni. A KITE-vel különböző szakmai rendezvényeken találkoztak, és részt vettek tanulmányutakon is néhány, az almatermesztésben előttünk járó országban. A teljes kivitelezést a KITE végezte: a támberendezést az olasz Valente cég gyártja, de az oszlopokon kívül a szükséges huzalokat, sodronyokat, sapkákat, az ún. feszítő ankert is a KITE szállította, és ők adták a szükséges szaporítóanyagot és a jéghálót is. A KITE Zrt. a szükséges mértékig beszállt a beruházás finanszírozásába is a megfelelő garanciákkal, illetve a banknál készfizető kezességet vállalt.
Tamás Péterék hittek is, meg nem is az ajánlatban. Abban például kételkedtek, hogy a Tisza mellett, az ország legkeletibb csücskében, az ő kötött területeiken vajon be lehet- e majd verni a földbe a 7x8 cm-es keresztmetszetű, 4,5 méter hosszú betonoszlopokat. Főleg a tavalyi aszályos év miatt aggódtak, ám kételyeik már megszűntek. A sudár oszlopokból az egyik telephelyen 3 ezer darabot kellett a földbe nyomni, s abból csak kettő törött el. A másik kertben 1400 betonoszlopból csak egyetlen tört össze. Elsősorban azért, mert ezek az olasz gyártású oszlopok jók és erősek. Ám fontos tényező ebben a KITE egyedi oszloplerakási technológiája: 8,5 tonnás különleges lenyomó géppel – forgókotróval, lapvibrátorral, valamint ütéscsökkentő gumilappal – a kemény, száraz talajba is hibátlanul verték be a támoszlopokat.

Nem kockáztatnak

Elsősorban a jégverés és a napégés miatt választották ezt az első látásra nem olcsó megoldást.
Az elmúlt 17 év során ugyanis 5 alkalommal verte el a jég a termésüket, 2 évben egyáltalán nem tudtak étkezési almát betakarítani. Ekkora értéket nem hagyhattak védtelenül, nem kockáztathattak. A biztosítás nem adott elfogadható megoldást. 2009- ben például 4 millió forint biztosítási díjat fizettek be, ám a jégverés után a biztosító szakemberei mégis azt állapították meg, hogy nekik ott nem kell kártérítést fizetniük. Tamás Péterék akkor eldöntötték, hogy soha többet nem kötnek biztosítást az almára, mert ha baj van, ők úgyse látnak pénzt.
Olyan fajtákat választottak, amelyek üzemi körülmények között is biztosan teremnek hektáronként 50-60 tonnát, ehhez azonban már támberendezés szükséges. Az olaszoknál általános 100-120 tonnás hozamnak csak a felével számolnak, de azt biztosan elvárják. A biztosításra megkötött szerződésnél az alma őszi betakarításkori árát veszik figyelembe, ők azonban azt a hűtőházukból, később értékesítik, természetesen drágábban. Így jégverés, vagy más okok miatt nem kerülhetnek bizonytalan helyzetbe az üzleti partnernél, mert nem tudnak szállítani. A jégvédő háló a termést a napégéstől is megóvja, ez szintén legalább 15%-os eredményjavulást hoz, mégpedig a legszebb almák esetében.
Eddig évenként 200-250 vagon almát termesztettek, ebből 60-100 vagon étkezési, 150 pedig léalma volt. Arra számítanak elsősorban, hogy ez az arány megváltozik és mostantól évenként 150 vagon étkezési almát dobnak piacra úgy, hogy hektáronként 50-60 tonna termésre számítanak. A külföldi utakon szerzett tapasztalatait Tamás Péter úgy összegzi, hogy országos szinten nem 20, hanem 50 évvel vagyunk elmaradva az élenjáróktól. Ők most rohamléptekkel csökkentettek ezen a lemaradásunkon.

Támogatás, hitel

Tamás Péterék a pályázatot 2010-ben adták be, összesen 175 millió forintos beruházásra. Ebből az alaptámogatás 40%, hozzá fiatal mezőgazdasági termelőként még 10 százalékpont további kiegészítést kaptak. 2011 májusában kapták meg a határozatot arról, hogy nyertek és azt is közölték velük, hogy a megvalósításra 24 hónapjuk lesz.
Az idén májusban kell elkészülnie a teljes beruházásnak. A pályázat utófinanszírozott, ezért 115 millió forint hitelt kellett fölvenniük, amit a KITE kezességvállalása tett lehetővé, a fedezet pedig az ültetvény és a jéghálós támberendezés volt. A hitel 5 év futamidejű, de a támogatás (50%) és az áfa (27%) visszaforgatása miatt összesen 23%-nyi összeggel kell számolniuk. A 115 millió forintból tehát 26,5 millió forint a kölcsön, összesen 5 évre. A törlesztés egy évre a kamatokkal együtt 6 millió forint, 19 hektárra vetítve. Évenként, hektáronként 315 ezer forintot kell fizetniük, 5 éven keresztül. Így már pénzügyileg nem is olyan riasztó, sőt egészen jól kezelhető ez a beruházás. Az utófinanszírozás sok nehézséget is okoz, a támogatás kifizetése alaposan elhúzódik. A 2012 májusában és augusztusában beküldött számlákat várhatóan majd csak az idén június végéig egyenlítik ki.

Kenézlő: korszerű, versenyképes

Horváth Ferenc a Becő Kft. ügyvezetője, agrármérnök, növényvédő szakmérnök. A Debreceni Egyetem elvégzése után Kenézlőn növényvédősként dolgozott, majd 2003- ban az ottani Dózsa Mezőgazdasági Rt.-ből önállósította magát. Előbb döntően növényvédelmi szolgáltatásokat végzett, majd 2004-ben új vállalkozásba kezdett szűkebb pátriájában, a Bodrogközben. A BASF-nél is dolgozott, de mostantól csak a kft. irányítására, vezetésére összpontosít.
A saját cégét családi területeken kezdte, ma pedig már 500 hektár szántón nemcsak gabonát, hanem napraforgót, repcét, csemegekukoricát és zöldborsót is termel. 20 hektáron saját tulajdonú, 6x4-es kötésben telepített almát művel, sőt szolgáltat 20 hektár almára és 120 hektár körtére is. A Becő Kft.-ben vele együtt 4 dolgozót és 3 kiskönyvest is foglalkoztat. Főidényben 50- 60 fő dolgozik nála, az éves árbevétele 250-300 millió forint.

Okosan kell termeszteni

Szakemberként mindig is kedvence volt az alma és a körte. Sokkal több fantáziát lát benne, mint ahol ma tart ez az ágazat, s az a határozott véleménye, hogy nem megfelelően kezeljük ezt a kérdést. Okosan, vagyis jól kell almát és körtét termeszteni, ahhoz pedig az kell, hogy a termesztéstechnológiánk elérje a mai korszerű színvonalat.
A hagyományos módszerekkel a Bodrogközben hektáronként 30-40 tonna alma várható, ez a mennyiség azonban ma már nem elég, nem beszélve a minőségről és bajok vannak a színeződéssel is. Emiatt van, aki 60 forintért tudja eladni az almát kilónként, aki viszont korszerűen gazdálkodik, 150 forintot is kaphat kilójáért.
A versenyképességről szólva az olaszokra, az osztrákokra, a németekre és a lengyelekre gondol. A versenyképes almatermesztés (gyümölcstermesztés) azt is jelenti, hogy a piacot minden körülmények között meg kell tudni tartani. Nem számíthat sikerre az, aki a vevővel való megegyezés után panaszkodik, kibúvót keres, ami megakadályozza a teljesítésben.
Rendkívül fontos, hogy a körülményektől lehetőleg minél jobban függetlenítsük a gyümölcstermesztést, különösen a jégveréstől, vagy a napégéstől. A megoldás a szuperintenzív almatermesztés, ez már Magyarországon is a támrendszert, a jéghálót, a csepegtető öntözést feltételezi. A vizet folyamatosan pótolni kell, a megfelelő tápoldattal egyetemben.
Horváth Ferenc 2009-ben döntötte el, hogy almaültetvénye a felsorolt kívánalmaknak eleget tesz. Pályázatát 2010-ben, összesen 24,5 hektár almára adta be. Ennek nagyobb része, 22,5 hektár Kenézlőn, míg 1,5 hektár Györgytarlón található.
Ha a munka befejeződik, a 3. évtől már hektáronként 60- 70 tonna termésre számít, de később a 80-100 tonnás átlagot is elérhetőnek látja. Ha a régi termelési szinten kellene eladni az almát, 70-80 forintért, akkor az új módszernél a 30 tonnás terméskülönbség miatt ez hektáronként 2,4 millió forint többletbevételt jelent.
A KITE szakemberével nagyon jó a kapcsolata, ezt a beruházást kulcsra készen adják át. A bankokkal is a KITE tárgyalt, a szaporítóanyagot is ő hozta, tehát igaz, hogy teljes körű, komplex szolgáltatásra vállalkoztak és a tapasztalatok szerint ennek hibátlanul, maradéktalanul eleget is tesznek.

A bevétel is többszörös lesz

Horváth Ferenc beruházásának tervezett összege 300 millió forint, amihez 140-150 millió forintos támogatásra számít (40% alap + 10% fiatal gazda támogatás). Elég jelentős önerőt, 80 millió forintot mozgósított, s a kivitelezéshez saját forrás, összesen 100 millió forint mutatkozik. Az 5 éves hitel összege 50 millió forintot tesz ki, azaz évente 12 millió forint, mert ebben már a kamat is benne szerepel. Úgy tervezi, hogy a végén 30 hektár szuperintenzív almaültetvénye lesz. Rövid fejszámolás alapján kiderül, hogy 5 év alatt évente és hektáronként 300 ezer forint hitelt kell visszafizetnie az ismert KITE kezességvállalási konstrukció mellett. Ha kész lesz a 30 hektár alma, annak a hektáronkénti árbevétele eléri az 5,6-6 millió forintot, szemben a gabonáéval, amiért most hektáronként 600- 700 ezer forintot kap. A 30 hektár gyümölcs így a cég életében 120-150 millió forintos árbevétel-növekedést hoz.
 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2013/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok