Back to top

Szamócafajták és művelésmódok

Május végén két szamócatermesztési bemutatót is rendeztek azonos időpontban. A FruitVeB egyik bemutató üzemében, a Dunaújváros melletti Nagyvenyimben, a Venyim Gyümölcse Kertészetben igen sok fajtát és többféle művelésmódot ismerhettünk meg.

A nagyvenyimi terület adottságai nem a legjobbak, különösen a talaj magas magnézium- és foszfortartalmát illetően – derült ki Csizmadia György ismertetőjéből. Valaha mocsaras terület volt ez a vidék, ezért dúsultak föl egyes tápanyagok, és ezért lúgos a talaj kémhatása. A mésztartalom 415 százalék, a pH 8. Az alacsonyabban fekvő részeken magnéziumszik alakult ki, oda került a bodzaültetvény. A humusztartalom is magas, 5 százalék, ez némileg ellensúlyozza a nehézségeket. A 13 hektáros üzemben almát, bodzát és szamócát termesztenek, 1015 alkalmazottal. Egész évben több piacon is árusítanak, ez meghatározza a fajtaválasztékot és a termesztési módszereket is, hiszen minél hosszabb ideig célszerű széles áruválasztékot kínálni.
Szamócát többféle módszerrel is termeszt Csizmadia György, hogy megtalálja az adottságaihoz leginkább illő és kellően gazdaságos módszert. Mindent számol, soronként meg tudja mondani a fajták termésmennyiségét és munkaigényét. Minél intenzívebb a művelésmód, annál több a kézi munka, mondja, tehát nagyságrendekkel több termésre van szükség a gazdaságossághoz. A bakhátas művelésnél például kézzel kell kihúzni a gyomokat a tövek mellől, a zsákos termesztésnél emellett még a csöpögtető tüskéket is folyton ellenőrizni kell és naponta esetleg kétháromszor tápoldatozni. Szaktanácsadás nélkül elképzelhetetlen az intenzív módszerek sikeres alkalmazása, hiszen számos olyan apró részletre kell figyelni, ami eszébe sem jut a termesztőnek. Ilyen volt például a kétméteres kókuszpaplan használata Nagyvenyimben. Kiderült, hogy bár olcsóbb megoldás, mint a kókuszzsák, ha nem teljesen sima a felszín, ahová fektetik, összegyűlik a víz a paplan mélyedésében és a pangó víztől elpusztul a szamócatő.

Inkább jégvédőt

A bemutató idején még épült a jégháló támrendszere a szamóca fölé, ami Csizmadia György számításai szerint jobban megéri, mint a fóliaház. Egy hektár jégés esővédő háló telepítése 8 millió forint. Az az előnye, hogy gépekkel könnyebb alatta mozogni és hatalmas a légtér. Egyetlen buktatója a bakhátak kiosztása, amin még finomítani kell. Jéghálót az agrofóliával takart, magasított bakhátakra telepített folytontermő fajták fölé építenek. A fekete fóliát azért nem szereti a gazda, mert sok a hulladék a felszámolásakor és nehéz kezelni alatta a rendszeresen kilyukadó csöpögtetőcsöveket is. Az új elgondolás szerint keményfalú csőből kapják a tápoldatot a növények, a bakhátat pedig 6 év élettartamú, a vizet áteresztő agrofóliával takarják. Ebben a tavasszal telepített szamócát 3 évig tartja állományban, utána pedig vagy kultúrát vált egy évig, vagy kókuszpaplant terít a bakhátak tetejére és abba ültet szamócát. A 11 folytontermő szamócafajtát április közepén ültették ki, folyóméterenként 56 palántát. A növényeket szükség esetén fölső öntözéssel hűtik, tavaly az esőztető öntözés déltől délután háromig működött.

Folytontermő fajták

A napszakközömbös, azaz folytontermő szamócafajták érnek a legkorábban, és szinte mindegyik igen jóízű. Augusztusól októberig lehet nagyobb mennyiségben piacra vinni a termésüket, annak fogadtatásáról azonban még keveset tudnak. Európa északi területein terjedtek el, mert legalább éjszaka hűvösebb időt igényelnek, különben rohamosan csökken a hozamuk. Az is kérdés, mennyire marad meg a gyümölcsméret a szüreti idő végén. Hazánkban Nógrád megyében kedvező tapasztalatokat szereztek az Albion fajtával. Nagy-Britanniában a Capri tövenként 1,6 kg termést ad.
Nagyvenyimben elég nagy halastó terül el a gazdaság mellett, ezért éjszaka mindig lehűl a levegő és hajnalban harmat borítja a növényeket, ez remélhetőleg elég lesz a szamócatövek számára. A kísérleti területen Spargi, Linosa, Ischia, Diamante, Albion, Malling Opal, Vima Rina, Thelma és Luise fajtákat értékelnek majd.

Adalék a fajtaválasztáshoz

Magyarországon nagy kihívás az import szamóca ára és minősége, valamint az áruházi beszállítás követelményei. Ha áruházba akar szállítani valaki, szilárdabb állományú, éretlenebb állapotban szedhető fajtát kell ültetnie. A Clery előnye ebből a szempontból, hogy korán kialakul az íze, viszont az Alba nem alkalmas erre a célra. Az is nagy hátrány, ha a bogyón meglátszik a nyomódás. A Honeoye fajta például azért kedvelt a termesztők körében, mert egyöntetű, szép piros termése van és elég igénytelen, könnyű szedni.

Tápoldatozás

Mint elhangzott, Nagyvenyimben túl meszes a talaj, ezért erősen kell savazni a vizet a tápoldatozáshoz, hogy elérjék legalább a 6,5-6,6-os pHt, mondta Kaponyás Ilona szaktanácsadó. Mindegyik szamócást 2 EC-vel és 1:1 nitrogén: kálium aránnyal tápoldatozzák, ez kihozza a különbséget a fajták és a művelési módszerek közt. Ahol lehet, mérik a kicsöpögő drén mennyiségét, ECjét és pHját, hogy ellenőrizzék, mennyit fogyasztottak a növények.
A tápoldatozó rendszer egyszerű, A és B tartály és egy savtartály tartozik hozzá. Polyák Ferenc, a rendszert kiépítő Irrivep Kft. képviselője szerint csak a rendelkezésre álló pénz szab határt a műszaki megoldásoknak, az öntözőrendszert mindig a helyi adottságokhoz kell tervezni. A berendezés egyszerre tud oldatot szívni mind a három tartályból, összesen 15 szeleppel tudna kommunikálni. Működéséhez 2,5-5 atmoszférás víznyomás kell. A fölső öntözésre 450 liter/órás szórófejeket használnak, amelyek már évek óta jól működnek.
A tápoldatozás egyik legnehezebb kérdése a savazás, amire salétromsavat használnak. Ez műszaki (a savpumpa hamar tönkremegy) és munkabiztonsági gondokkal jár, amit a szilárd alakban kapható citromsavval lehetne kiváltani.

Gyors a fajtaváltás

Hagyományos bakhátas termesztésben láthattuk a legtöbb fajtát, jellemzésükben Palesits Zsolt, a szamócát forgalmazó Palesits Faiskola tulajdonosa segített. A svájci Thutop a fajtasor legjobban sikerült tagja, a Marmolada és a Thuriga keresztezéséből származik. Középkésőn érik, gyümölcse tompa kúp alakú, sötétpiros, elég kemény, túlérve viszont már túl sötét. Tövenként egy kilogramm termést ad, kineveli az utolsó gyümölcsöket is. Talajuntságra nem érzékeny, de a levélbetegségekre igen, őszre nagyon pötytyös lesz a levele. Nagy melegben túl gyorsan érik, naponta kétszer kellene szedni. Második- harmadik termőévre nem érdemes meghagyni. Svájcban szaporítják, ezért nagyon drága, tápkockás palántaként lehet beszerezni.
Az Alba korai és nagy gyümölcsű fajta, tövenként ez is képes az egy kilogrammos hozamra. Nagyon szép, fényes, kemény a bogyója, éretlenül elég savanyú, viszont néhány napig a tövön maradhat. Az idei hidegben hetenként egyszer szedhető, míg a Cleryt például háromszor szedték. Előnye, hogy az első szedésre a termés nagy részét leadja, ami a korai időszakban jobban jövedelmez. Napégésre érzékeny.
Az Asia most az egyik legkeresettebb, nagy, hosszan meg nyúlt, szép gyümölcse és jó íze miatt. Középkorán érik, öt nappal a Clery után. Az idén nehezen viselte a gyors kitavaszodást és a nagy meleget, kisárgult a lombja.
A Syria konzervipari fajtának szánt szamóca, ellenálló, szívós növény, sötét lombbal és bogyóval. Termése nagyon édes, tövenként 60-70 dkg.
Az Alina nagy gyümölcsű, késői fajta. Palesits Zsolt szerint ebben az érésidőben a holland szamócák jobbak, mint az olasz nemesítésűek. Óriási hozamra képes a Roxana, szép csillogó a gyümölcse, de inkább a hűvösebb vidékekre ajánlható.
A Sambrosa nálunk sem ismeretlen a fogyasztók előtt, mert ezt a fajtát kapjuk spanyol importból a leggyakrabban. Bántóan kemény a gyümölcse, hogy kibírja a hosszú szállítást és az íze sem jó. Nagyon ízletes viszont a kanadai St. Pierre.
Az Eliany holland szamóca gyümölcse világospiros, jóízű, és jó állagú, az Elsantához hasonlít. Tövenként 70-80 dkg termést ad, nálunk a kötött talajon gazdálkodó termesztők nem nagyon szeretik.

Kókuszrostban

A kókuszrost-paplan használata gyorsan terjed a hazai hajtatásban, sok szamócatermesztő is kipróbálta. Csizmadia György kisebb zsákos kiszerelésben és 2 méter hosszú paplanként is használja, és a műanyag rekeszbe töltött tőzeggel hasonlítja össze. Egyelőre nem alakított ki magas asztalokat a termesztőközeg elhelyezésére, pedig mint a forgalmazó Boróczki Gergely elmondta, Nyugat-Európában is inkább hatékonysági szempontból emelik a talajszint fölé a szamócát. A szedés teljesítménye ugyanis 25-30 kg óránként, ha 100-110 cm magasban lehet dolgozni. Termesz tőközegben könnyebb szabályozni a tápanyag-utánpótlást és ez a módszer a szüreti idény széthúzására is alkalmas, de nagy a beruházási igénye. A kókuszrosttal töltött zsákokat 2-3 évig lehet használni, akkor a költség szamócatövenként 20, illetve 10 forint. Jól lehet alkalmazkodni a változó időjáráshoz, de gondos munkát igényel a technológia. Vigyázni kell a csöpögtető tüskékre, a tápoldatozáshoz vízkapacitás-mérő szükséges. Csizmadia György is kiemelte a mindennapi gondoskodást, naponta 2-3 alkalommal kell tápoldatozni, de a beruházás fele-harmada az első szedés után megtérül. Nála egy öntöző kör 900 folyóméterre elég, így 11 ezer szamócatövet ültetett ki a termesztőközegbe. A drága beruházás miatt minden egyes szamócatőre figyelni kell. Az idényt tavaszi telepítéssel is meg lehet hosszabbítani, akkor viszont csak néhány fajtát célszerű ültetni, hogy egyszerűbben lehessen kezelni őket.

 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2013/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok