Az új jogszabály a korábbinál jobban védi a halak természetes élőhelyét, különösen az állományok megújulása, növekedése szempontjából fontos szaporodó- és telelőhelyeket. Az őshonos halállományok megóvása és azok növelése a szabályozás alapvető célkitűzése. Az intézkedések valamennyi őshonos halunkat érintik, de kiemelhető néhány olyan faj, ahol különösen fontos az állományok védelme. Így óvható meg és növelhető például a Tisza és a Duna kecsege állománya, de fontos a folyók és tavak nyurga ponty állományának növelése is. Jelentős hatással lehetnek ezek az intézkedések a sokak által kedvelt horgászhal, a compó hazai populációjának gyarapodásához is.
Az új jogszabály hatálya kiterjed valamennyi hazai természetes hal élőhelyére, így a korábban „gazdátlan” vizekre is. A hallal, mint nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás érdekében a törvény a halgazdálkodási jogot alapesetben továbbra is az államhoz rendeli, amelyet pályázat útján az állam haszonbérbe adhat. A nem állami tulajdonú vizeknél a haszonbérletet a korábbinál erősebben köti a tulajdonhoz és egyszerűsíti az eljárást annak érdekében, hogy a medertulajdonosok érdekei is érvényesülhessenek. Az egyéb természetes vizek, folyóvizek hasznosítási jogára továbbra is pályázni kell majd.
Az új törvény a turista állami horgászjegy bevezetésével egyszerűsíti a horgászat megismerését, ezzel is segítve a horgászok létszámának gyarapodását és a horgászturizmus erősödését a vidéki turizmusban.
A halállományok megóvásáért a szabályozás a korábbinál erélyesebben lép fel az illegális halfogás ellen, amelyet több új intézkedés bevezetésével szándékozik visszaszorítani. A halőrzés javítása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó halászati őrökön kívül korlátozottabb jogkörrel lehetőséget ad társadalmi halőrök alkalmazására is, a halgazdálkodási hatóság számára pedig lehetővé teszi az illegális halfogáshoz használt eszközök elkobzását. A jogszabály bevezeti a fogási tanúsítványt, amelynek segítségével a hal útja annak kifogásától kezdve a teljes élelmiszerláncon keresztül nyomon követhető lesz. Szintén új elem a halászati engedély: kereskedelmi célú halászatot a jövőben kizárólag ezzel lehet folytatni, a továbbra is megmaradó állami halászjegy és horgászjegy csak rekreációs célú halfogásra használható majd.
A törvény szigorú szabályozás mellett továbbra is teret enged a legális halászatnak. Egyes halászeszközöket és módszereket azonban általánosan tilt a törvény és jogszabályi alapot teremt a halászok által használható eszközök és fogható halak mennyiségi korlátozására is. Az új jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a halgazdálkodási hatóság indokolt esetben teljes vízterületekre kiterjedő halászati, horgászati tilalmat rendelhessen el. Továbbra is biztosított azonban, hogy a hazánkban élő 100-150 hivatásos halász és a generációk óta e szakmához kötődő mintegy 2 ezer hobbi halász a szigorúbb szabályok betartása mellett folytathassa tevékenységét. Az új szabályozás értelmében a természetes vizeken átalakul a hivatásos halászat szerepe, elsősorban ökológiai funkciót kap majd. Fő feladata a halállomány szelekciós halászata (ezáltal a természetes halfauna fenntartása) lesz, továbbá a halászati hagyományok megőrzése mellett biztosítja, hogy a helyi piacokon legális forrásból származó halat kínáljanak.
Az új jogszabály megalkotásának elsődleges oka az volt, hogy a halászatról és horgászatról szóló korábbi törvény mára elavult és nem volt alkalmas a természetvédelmi és gazdasági igényeknek is megfelelő halgazdálkodás szabályozására. Az új törvény megszületését széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg: az ágazat szereplőin kívül civil szervezetekkel, országos és helyi egyesületekkel is konzultációkra került sor. A szakmai és társadalmi véleményeket a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértői messzemenően figyelembe vették a természetes vizek halászatát, horgászatát és a haltermelést is összehangolt módon szabályozó új jogszabály megalkotásakor.
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
