0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Pécsi fajtabemutató

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szentmiklósi Telepén immár 57. alkalommal került sor a hagyományos szüreti szőlőfajta-bemutatóra. Több mint 200-an jöttek elsősorban a régióból, de az ország minden tájáról és Eszék környékéről is érkeztek a rendezvényre.

Kozma Pál igazgatóhelyettes összegezte a szőlő fejlődését az idén meghatározó lényeges fordulópontokat és tapasztalatokat. Az év első felében belvíz és árvíz, augusztusban viszont aszály károsított. A nyár folyamán gyakoriak voltak a viharok, jégverések és hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

Korai szüret

A szőlőkben sem a téli, sem a tavaszi fagykár nem pusztított. A március közepén betört tél miatt a fakadás későn, de robbanásszerűen zajlott le április közepén. Az április végén kezdődő nyárias időjárásban rohamosan fejlődött a szőlő és május 20. körül elkezdődött a virágzás. Akkor azonban ismét csapadékosra, hűvösre fordult az idő, emiatt 3 hétre is elhúzódott a virágzás. Több fajtánál kötődési gondok léptek föl, madárkás fürtök alakultak ki.
Június közepén megérkezett a kánikula, a téli csapadéknak köszönhetően a szőlő továbbra is erőteljesen növekedett. Az utóbbi három év nyári hónapjainak átlaghőmérséklete jelentősen meghaladta az 50 éves átlagot, s a korábbiakkal ellentétben nem a július, hanem az augusztus volt a legmelegebb hónap. A korai csemegeszőlőfajták (Csaba gyöngye, Kozma Pálné muskotály) július 9én kezdtek zsendülni, s a legkorábban érő fajtákat (Kozmopoliten, Pinot noir P.100) egy hó napra rá már szüretelhettük. A korai szüretet az tette lehetővé, hogy a 2013-as tenyészidőszakban egy nyári hónap napfényes óráinak számával (270-280 órával) több érlelte a szőlőt. Ugyanakkor a nyári hónapokban a sokévi átlagnál mintegy 100 mmrel kevesebb eső hullott, ezért az erózióval sújtott és vékony termőrétegű területeken aszálykárokkal is találkozunk.
Pécsett augusztusban már leszüretelték a Zenit, Zengő és Bianca fajtákat 18,6-20,7 közötti mustfokkal, még kedvező savtartalommal. Az augusztus utolsó napjaiban végzett érésvizsgálatok alapján már a Sauvignon blanc, Tramini, Chardonnay, illetve a vörös fajták közül a Pinot noir és Merlot mustfoka is elérte vagy meghaladta a 17,5et. A mustok cukorsav arányát figyelve a szüret folyamatos.

Régi és új szőlők

Bor- és csemegeszőlőfajták és klónok bemutatására is sor került, amelyeket a program végén meg is kóstolhattunk. Mathiász János születésének 175. évfordulója alkalmából került az asztalra négy értékes fajtája. A legsikeresebbet, a Szőlőskertek királynője muskotályt 1916-ban állította elő az Erzsébet királynő emléke és a Csaba gyöngye fajták keresztezésével. Ugyancsak finom és értékes korai fajtája az 1903ban keresztezett Cegléd szépe. A Mathiász Jánosné muskotály és az Ezeréves Magyarország emléke is arról tanúskodnak, hogy a válságos, kritikus időkben is fontos a kutatásfejlesztés.
Magyarországon jelenleg csak Pécsett folyik keresztezéses nemesítési program, betegségekre rezisztens minőségi fajták megteremtése a cél. A program két ígéretes vörös és egy fehér fajtajelöltjét is bemutatták a rendezvényen. E fajtajelöltek üzemi értékelése, a termesztéstechnológa fejlesztése és innovatív termékek keresése GOP-pályázat keretében folyik a Szekszárdi borvidéken. A betegségeknek magas fokon ellenálló genetikai anyagok elkülönítése mellett az intézetben fontosnak tartják a környezetkímélő termesztéstechnológiák fejlesztését és a fajtasajátosságokhoz illeszkedő borászati kutatásokat is.
A betegségellenálló fajtajelöltek közül állami elismerésre bejelentették az igen korai érésű és illatos Jázmint és a szintén korai érésű 54/2 nevű jelöltet. Két értékes Novi Sadi fajtát, a Panoniját és a Bácskát az intézet honosításra jelentett be. Mindkettő elsősorban az alföldi borvidékek fajtája lehet, ott már jelentős területen termesztik őket.

Klónszelekció

A genetikai alapok fejlesztése során Pécsett 16 fajta klónszelekciója folyik. Közülük a még Németh Márton által kiválasztott, majd az utóbbi években újraértékelt és 2011ben minősített Tramini P.13, Sauvignon blanc P.1 és P. 25 klónokat láthattuk. Minősítették a Diófási Lajos indította programból a Merlot P.102, Zengő P.122 és Zenit P. 104 fajtákat is és szintén láthattuk a Kadarka P.122, Sauvignon blanc P. 110, Merlot P.124, Olasz rizling P.2/23. bejelentett új klónokat. Még bejelentés előtt álló, figyelemre méltó klónjelöltjeik a Cabernet sauvignon P.7, a Cirfandli P. 4 és a Furmint P.2.
A 2012-ben minősített fajták és egy klón, az Ukrajnából honosított Arkadia, a Kárpát-medence ősi szőlőfajtái közül a Csókaszőlő és a Cifra rizlingből szelektált Olasz rizling P.10. is terítékre került. A pécsi kutatóintézet államilag minősített fajtáiból és klónjaiból idén vírusmentes prebázisbázis fokozatú ültetvényt létesítettek 0,7 hektáron, amely a nemesítési anyagaik további szaporításának, termesztésbe kerülésüknek az alapját képezheti.

Tavaszi láz

Az ültetvényekben idén és tavaly is az abiotikus stresszhatások okoztak súlyos problémát. Teszlák Péter ezekről a hatásokról és a megelőzésükről szólt. Abiotikus stresszt az élettelen, környezeti tényezők idézhetnek elő, közülük a szőlő életében legfontosabbak a napfény, a hőmérséklet, a csapadék, a páratartalom és a levegő CO2-koncentrációja.
A 2013-as évjáratban több ültetvényben már a tenyészidőszak elején szőlőélettani rendellenesség alakult ki a hideghatás miatt. A virágzást megelőző időszakban és a virágzás alatt (május 24. és június 2. között) az enyhe tavaszt erős lehűlés követte. Hajnalban a minimum hőmérséklet több napon 8 °C-ig süllyedt. Ez a hideg, csapadékos, napfényben szegény időjárás vezetett a „tavaszi láz”nak (spring fever) nevezett élettani rendellenesség kialakulásához.
A „tavaszi láz” tünetei nagyon szembetűnőek, a legidősebb alapi levelek (23 levél) klorotikusan elszíneződnek, először a levélszéleken, majd a klorózis a belső részekre is kiterjed. A levélerek közvetlen közelében a levél még zöld marad, az érközökben viszont világosabb színű. A levéllemez széle enyhén felpöndörödhet és nekrotikus szegély is kialakulhat. Súlyos esetben ezek a levelek le is hullnak. Ha az időjárás melegebbé válik és kevésbé változékony, akkor a tőkék kinövik ezt az állapotot, a szőlő élettani működése újra zavartalan lesz. A megfigyelések szerint, ha a növény gyorsan átvészeli, akkor a jelenségnek semmilyen utóhatása nem marad és nem befolyásolja a termőképességet az adott évben.
A „tavaszi láz” tünetei hasonlítanak a káliumhiányéra. A hasonlóság oka a levelek fokozott putreszcin-felhalmozása (a putreszcin a biogén aminokhoz tartozó vegyület, amely az aminosav metabolizmus során keletkezik). Mindkettő esetében nagymértékű a putreszcin-felhalmozódás, valós káliumhiány-tünetek azonban a vegetáció során később alakulnak ki. A „tavaszi láz” esetében a nitrogénasszimiláció is zavart szenved (főként olyan ültetvényekben alakulhat ki, ahol bőséges a nitrogénellátás), ezért a tünetek észlelése után nem ajánlott műtrágyát kijuttatni. Az aszálykárok megelőzésének lehetőségét az alany-nemes kölcsönhatás nyomon követésére beállított tartamkísérletben vizsgálják Pécsett.

Sokáig tartott

Csikászné Krizsics Anna a 2013-as év szőlővédelmének sajátosságait ismertette. 2011-ben és 2012-ben is jóval alacsonyabb volt a bortermés, mint a megelőző 10 évben, beleértve a növényvédelmi szempontból kritikus 2010-et is. Az adatsorok azt mutatják, hogy az abiotikus tényezők okozta terméskiesés jóval nagyobb, mint amennyi a károsítók számlájára írható. Ugyanakkor a kedvezőtlen környezeti feltételek okozta stressz fogékonyabbá teszi a növényeket a fertőzésekre.
A szőlőben a növényvédelem tavasszal a soraljban lévő gyomok szabályozásával indul. A szokásos, fakadás előtt glifozát hatóanyaggal végzett alapkezelés hatása az idén nem volt tartós, a pásztortáska rezisztensnek mutatkozott. A sok téli csapadék után a gyomosodásnak kedvezett, hogy az intenzív hajtásnövekedést nem győzték követni a zöldmunkákkal. A májusi esők csak tetézték ezt, nehézkes volt az átoltott tőkék soraljának kezelése. A gyomos soralj pedig kedvező feltételeket teremt a kórokozók megtelepedésének is.
A kórokozóknak tulajdonítható károk közül az idén ki kell emelni a fás részek megbetegedéséért felelős esca betegségkomplexet. A nyomában fellépő tőkepusztulás, illetve a krónikus tünetegyüttes rendszeresen és tömegesen megjelenik a szélsőséges időjárású években, így az idén is. Vegyszeres védekezési lehetőség híján az ültetvény erőnlétének javításával mérsékelhetjük a károkat. A beteg tőkék termése diszharmonikus, így nem célszerű összeszüretelni az egészséges tőkék termésével. Mielőbb ki kellene jelölni az escás tőkéket az ültetvényekben, figyelmeztetett az előadó, hogy külön menetben metszhessük, illetve visszavágjuk az egészséges részig. Így van esély arra, hogy újranevelve a törzset vagy a kart, nagy részük még néhány évig újra egészséges termést hozhat.
A termést a szürkerothadás is fenyegeti. Idén a vontatott virágzás alatt egyes fajtáknál már megjelentek a kórokozó tünetei, de a rossz kötődésért elsősorban az időjárás, és nem gombafertőzés a felelős. Az utóbbi két-három évtizedben átlag minden második évben a lisztharmat elleni védekezés okozza a legnagyobb gondot, s a fölmelegedés még növeli ennek a betegségnek a veszélyét. Az idei szeszélyes időjárás azonban még ezen a veszélyes kórokozón is kifogott. A meleg és száraz időjárás ellenére peronoszpórafertőzéssel is számolni kell, erre utalnak az ültetvényekben felbukkanó tünetek. A kórokozók a rossz kötődés és a sok másodtermés miatt a szokottnál hosszabb ideig veszélyeztettek.

Atkák a fürtkocsányon is

A július második felétől beköszöntő tartós kánikula csökkentette a kórokozók esélyeit, kedvezett viszont az atkák felszaporodásának. Nemcsak levél- és gubacsatkák, hanem takácsatkák is nagy számban károsítottak a leveleken, sőt még a fürtkocsányokon is. A tarka- és nyerges szőlőmoly imágóit közel azonos, de kis egyedszámban csalogatták be a feromoncsapdák – ellenük az idén nem kellett védekezni.
A kutatóintézet ültetvényeiben hat permetezést végeztek, s a fürtök teljesen egészségesek maradtak szeptemberig. A tartósan hatékony szőlővédelem azonban változtatásokat igényel a technológiában. Az időjárás és a fogyasztói igények módosulása miatt ugyanis egyre korábbra tolódik a szüret ideje. Az idén július közepén befejezett védekezések után még kedvező feltételek adódtak a lisztharmat felszaporodására a leveleken. Így a szüret utáni zárópermetezés fontos lépés a következő évi fertőzések megelőzése érdekében.

Kóstolóval zárult

Az előadásokon elhangzottakat jól kiegészítette a szőlőkóstoló, az ültetvények megtekintésének lehetősége, a szakemberekkel folytatott konzultáció és a kísérleti borok bemutatása és kóstolója az intézet pincéjében.
Az intézet munkatársai és a pécsi Orbán György Kertbarát Kör megkoszorúzták a neves pécsi kutatók: Németh Márton, Király Ferenc és Diófási Lajos emléktábláját.
 

Forrás: