0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tanácsok spárgatelepítőknek

A spárga gazdaságosan tíz-tizenkét évnél tovább nem termeszthető, mert utána folyamatosan csökken a betakarítható sípok tömege és minősége, az ültetvényben megtelepedő betegségek miatt pedig mind több tő kipusztul. A kétezres évek elején telepített ültetvények fokozatosan elöregednek. A telepítést tervező gazdálkodóknak segítünk az itt közölt adatokkal, illetve közelmúltbeli telepítési tapasztalatokkal.

A spárgatelepítést általában a sípok szedése utáni időszakra tervezik, mert az ültetvény létrehozásához szükséges anyagi fedezetet a spárga árbevételéből tudják előteremteni a gazdák. Új ültetvényt leginkább azok telepítenek, akiknek van már termesztési tapasztalatuk és olyan területük, ahol nem volt még spárganövény. Előveteményként általában rozst vagy burgonyát termesztenek, de előfordul, hogy parlagon hagyják a területet, vagy más ültetvényt követően mélyforgatás, talajfertőtlenítés, tápanyagfeltöltés után ültetik ki a spárgapalántákat.

Talajvizsgálat

Az ültetvény létesítése előtt a megfelelő tápanyagfeltöltés érdekében célszerű talajvizsgálatot végeztetni, 0-30 cm és 30-60 cm talajrétegből vett átlagmintából. Ennél alaposabb a szelvényfeltárás. A vizsgálati eredményből kiderül a vízzáró, kő vagy kavicsos réteg helye, a talajvízszint helyzete és a talaj legfontosabb fizikai tulajdonságai.
Az itt bemutatott vizsgálatunkhoz választott ültetvényeket halványított spárgatermesztésre tervezték a tulajdonosaik könnyű, mélyen átgyökereztethető homoktalajokon (1. táblázat). A laza szerkezetű, világos homoktalajok 0-60 cm mély talajrétegében minden minta esetében KA 25-30 Aranyféle kötöttséget állapítottak meg. Nem találtak lekeményedett talajréteget, így a spárga számára megfelelőek. A talajminták kémhatása az optimálisnál (pH 6,8-7,5) kissé magasabb, de ez a telepítést még nem zárta ki. A talajok humusztartalma a 0-30 cm-es talajrétegben magasabb, mint a 30-60 cm-esben. A 0-60 cm-es talajréteg 0,58 m/m % átlagos humusztartalma kevés a javasolt 1,01,2 m/m %hoz viszonyítva. A spárga számára a meszes talajok a kedvezőek, a vizsgálati minták mésztartalma megfelelő, P2O5-ellátottságuk közepes és jó, K2O-ellátottságuk gyenge és közepes. A magnéziumtartalom megfelelő, a talaj összes sótartalma minden minta esetében 0,02 alatti. A talajok mangán tartalma a 0-60 cm-es talajrétegben minden minta esetében alacsony. A ruzsai talaj cink- és réztartalma alacsony, az orgoványi és kelebiai mintákban kielégítő (1. táblázat).

Talaj-előkészítés, tápanyagellátás

Telepítés előtt a termelők az egy-két hektáros táblák talaját 60-80 cm mélyen forgatták és ezzel egy időben talajfertőtlenítést (Force 1,5 G 10 kg/ha) végeztek a palánták ültetése előtt 4-6 héttel. A talajok alacsony humusztartalma indokolta, hogy hektáronként 80 tonna szerves trágyát és 20 tonna lápföldet (Orgovány), vagy 100 tonna szerves trágyát (Ruzsa, Kelebia) szántsanak le 30 cm mélyen a forgatott talajba. Ezen túl a kelebiai talajba az igen alacsony humusztartalom miatt folyóméterenként 5, a többi helyszínen pedig 3 kg érett istállótrágyát juttatott ki a termelő közvetlenül a palánták ültetése előtt a nyitott árokba.
A szerves trágya bedolgozásával egy időben a hiányzó foszfor és kálium hatóanyagot is pótolták. Lévén a telepítésre előkészített talajok nagyon laza szerkezetűek, a P2O5 hatóanyag mennyiségét csak 200- 250 mg-ra emelték. Az orgoványi táblán 26 mg, a kelebiai talajban 165 mg, a ruzsaiban pedig 35 mg foszfor pentoxid hatóanyagot kellett pótolni.
Az orgoványi minták közepes mennyiségben tartalmaztak K2O hatóanyagot, a kelebiai és a ruzsai talaj ellátottsága pedig gyenge volt. A spárga telepítése előtt célszerű a 0-60 cm-es talajréteg K2O-ellátottságát legalább 200- 260 mg/kg szintre feltölteni. Az orgoványi talaj káliumhiánya 110, a kelebiaié 174, a ruzsaié pedig 184 mg volt. A nagy műtrágyaigényre tekintettel csak a 40 cm talajrétegnek megfelelő mennyiségben dolgoztak be a talajba kálium hatóanyagot.
Az orgoványi talaj feltöltéséhez szükséges műtrágyát a telepítés évében a szerves trágyával együtt dolgozták be. A másik két termelőnél – mivel nagy mennyiségre volt szükség és el akarták kerülni a talaj sótartalmának jelentős emelését – a telepítés előtt hektáronként csak 700 kg hatóanyagot juttattak ki, a fennmaradó mennyiséget a következő 1-2 évben pótolták.

Palántanevelés

A spárgapalántákat növényházban és fűtés nélküli fóliasátorban nevelték.
Növényházban, 150-es műanyag tálcákban a kelési idő 7-8 nap, a tervezett palántanevelési időtartam a vetéstől számítva 55 nap volt. A kiültetésre alkalmas palánták 28-32 cm magasak, két-három 1,5-2 mm átmérőjű szárral, egy-két, 2-3 cm hosszú tároló gyökérrel. A palántanevelés első felében hetenként kétszer foszfordús, a második felében pedig káliumdús tápoldatozást alkalmaztak.
Fűtés nélküli fólia alatt a palántákat 4×4 cm-es földkockában nevelték, hetenként egy szer tápoldatozták, foszfordús, majd káliumdús oldattal.
A tőzeg tápszalagokat 0,5 cm vastag tápközeg rétegre helyezték 10 cm-es műanyag rekeszbe (150 db), hogy a spárgapalánta gyökérzete a tápszalagon átnőve zavartalanul fejlődhessen. A palántanevelő közeggel színültig megtöltött tápszalagokba vetettek, a palántaápolás az előző módszerekével azonos volt.

Telepítés

A mélyforgatott és tápanyaggal feltöltött táblákat a telepítés előtt 2-3 nappal, 25-30 mm vízadaggal beöntözték. 180- 280 cm sortávolságnak megfelelően 28-30 cm mély egyenes barázdákat húztak. A barázdákba érett szerves trágyát (3-5 kg/fm), arra 2 cm talajt terítettek, majd újból beöntözték folyóméterenként 10 liter vízzel.
A palántákat a telepítés előtt 15 percig 0,2 %-os fludioxonil+ cyprodinil hatóanyagú oldatban csávázták, majd 23-25 cm mélyre ültették úgy, hogy a tápkocka fölött a talaj legalább 5 cm vastag legyen. Palántázás után azonnal beiszapolták a növényeket, a tom pai, a ruzsai és az orgoványi termelők pedig 0,2%-os Volldünger tápoldattal is beöntözték.

Ápolás

A májusi telepítésű spárgaültetvények barázdáit szeptember elejéig behúzták, és ezzel egyidejűleg a gyomirtást is elvégezték. A fiatal ültetvények veszedelmes kórokozója, a spárgarozsda ellen a kiültetés után rövid időn belül egyezrelékes Amistar Toppal védekeztek két alkalommal.
A spárgabogarak ellen Fendona 10EC egyezrelékes oldatával védekeztek egy menetben. A második és a harmadik éves ültetvényekben spárgabogarak, spárgalégy, levéltetvek, és gombabetegségek ellen a vegetáció ideje alatt öt alkalommal, 14 napos permetezési fordulót betartva, engedélyezett növényvédő szerek kombinációjával védekeztek, 800-1000 l/ha permet lével. A mikroelemeket Volldünger műtrágya lombtrágyázásával (0,2%) pótolták, a permetléhez keverve.
A spárgapalánták kiültetése után – minden évben és minden ültetvényben – 14-20 napon keresztül üzemeltek a csepegtető öntözőberendezések. A kelebiai termelő például három részre szakaszolta a területet és egy szakaszt 12 órán át öntözött, majd 36 óra múlva tért vissza az első szakaszra. A vízhozam 180 l/ perc. Az öttömösi termelő 2013-ban június közepétől tíz alkalommal öntözött, 20- 25 mm vízadaggal.

A spárgatövek fejlődése

A spárgatövek növekedésének elemzéséhez minden ültetvény esetében a táblán véletlenszerűen kiválasztott 4×5 tő adatait mértük, azokat átlagoltuk és táblázatba foglaltuk (4.táblázat).
A fejlődésük jól nyomon követhető, mert a 100%-ban hím hibrid MondeoF 1 telepítéséhez a palántákat azonos módon nevelték és ültették ki. A mérési adatok szerint az idén májusban telepített növények szárnövekedése 43 cm-rel, a júniusi telepítésűeké 33 cm-rel, a júliusiaké 17 cm-rel hosszabb, mint az augusztusi ültetésű töveké. A tövenkénti szárak száma és vastagsága is a májusi ültetésű növényeknél volt a legnagyobb. Az Öttömösön 2012 júliusában telepített növények elérték a fajtára jellemző szármagasságot (198 cm), a szárak átlagvastagsága az első oldalhajtás alatt 17,1 mm, a szárak száma pedig 14,3 darab volt. A 2011-ben Orgoványban telepített növények szára 5 cm-el magasabb, a szárak tövenkénti átlag száma 0,8-cal kisebb, a szár pedig 1,3 mm-rel vékonyabb. A 2011. évi ültetvényről a sípokat zöldspárgaként tíz napig szedték.
A spárganövények mérési eredményei azt mutatják, hogy az ismertetett palántanevelési eljárás sikeresen alkalmazható hazánkban. Azért is megfelelő ez a módszer, mert minden csírázóképes spárgamagból palánta nevelhető, másrészt ha van lehetőség öntözésre, akkor május elejétől augusztus 25-ig biztonságos a telepítés. A MondeoF 1 fajta a hazai laza talajokon jól fejlődik, megtartja a fajtaleírásban közölt jellemzőket. Termeszthető fehér és zöldspárgaként is, fekete-fehér fólia, és kisalagút alatt egyaránt jól fejlődik.
 

Forrás: