Régóta tartanak az orosháziak méhet, 1913-ban már annyi volt a méhész, hogy szükségét látták érdekeik megvédésére egyesületbe tömörülni. Balassa János iskolafelügyelő, egykori egyesületi elnök az alábbiakat írta: Orosházán és vidékén a nagyszámú méhészek régi óhaja volt az egyesületbe tömörülés. Az óhaj csak óhaj maradt. Történt azonban, hogy 1913 tavaszán olyan kíméletlen módon csonkították az utcákon lévő fákat, ö hogy azoknak csak a törzse meredt az ég felé. Ezen fapusztítás annyira felháborította a méhészeket és a polgárság egy részét, hogy dr. Borcsiczky Dezső összehívta az alakuló értekezletet, melyet Bajor Antal, Borcsiczky Károly, Gáspár István, Kovács Sándor, Sin István, Szalay Kálmán, Gombkötő Péter, dr. Vangyel Tibor, Zatykó András, Zatykó József készítettek elő. Az alakulás 1913. február 23-án történt, s ezen 54 méhész jelent meg, kik nagy lelkesedéssel mondták ki a méhészegyesületbe való tömörülést. (…)
A múltból táplálkozik a jövő
Az idén ünnepli az Orosházi Méhészegyesület megalakulásának 100. évfordulóját. Ez a kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy felidézzük a száz esztendő eseményeit, az egyesület történetét, visszapillantsunk arra az útra, melyet az Orosháza és Vidéke Méhészeti Egyesület idáig megtett. Ezek a gondolatok a Viharsarki Mézesnap 2013. szeptember 14. rendezvényén hangzottak el. Alább a mögöttünk hagyott évszázad eseményei következnek dióhéjban.
Forrás:
