0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 20.

Támogató kommunikáció

A Magyar Mezőgazdaság Kft. által az AGROmashEXPO-n rendezett V. agrármarketing- és -médianap két előadása között érdekes összefüggést érezhettünk. Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos...

A magyar tulajdonú Young & Partners Kommunikációs Ügynökség úgy lett piacvezető, hogy mást és másképp csináltak, mint a többiek. Akkor „találtak fel” egyegy kommunikációs modellt, amikor az adott piac még nem is sejtette, hogy szüksége lehet rá. Három fejlesztési modellt – felsőoktatási, európai uniós és közszolgálati – dolgoztak ki és szabadalmaztattak. Az adott szektort megismerve jelezték annak várható változását is, amelyre megfelelő kommunikációval kell fölkészülnie az azon a piacon működő szervezeteknek. Az élet mindhárom fejlesztési modell esetében őket igazolta, s ennek köszönhetően folyamatosan nőtt az ügyfeleik száma.
Kuna Tiborszerint ma az agrárium is ilyen helyzetben van. Alapvető változások előtt áll, s ebben az átmenetben a cégek nem nélkülözhetik a tevékenységüket támogató kommunikációt. Ha a társadalom az ágazat tevékenységének céljaival, értékeivel nem tud azonosulni, akkor nem támogatja, hangsúlyozta az elő-adó. Fölméréseik szerint, a magyar mezőgazdaságról általában a földeken izzadtan dolgozó, hajlongó fáradt idős ember képe jut ma az emberek eszébe. Pedig a magyar mezőgazdaság teljesítménye ennél jóval nagyobb, termelékenysége, profizmusa a XXI. századhoz méltó, ezt azonban egy szűk csoporton kívül nagyon kevesen tudják.
A mezőgazdaságnak társadalmasítania kellene magát, hiszen elképesztő eredményekre képes: az utolsó negyedéves adatok szerint például a GDP 1,8 százalékos növekedéséhez az agrárium 50 százalékkal járult hozzá. Az ágazat jól teljesít, növekszik, ehhez képest a társadalomban róla kialakult kép szinte a nullával egyenlő.Az előadó szerint bármilyen fejlesztés előtt két dologról döntünk: terméket vagy kommunikációt fejlesztünk. Általában mindenki a terméket választja még akkor is, ha az adott termékkel tulajdonképpen semmi baj nincs, csak a kommunikációját kellene megváltoztatni, ami olcsóbb is.
Az agrárium megítélésén a szemléletváltoztatás nagyot lendíthetne, amelynek egyetlen eszköze a kommunikáció.Kuna Tibor szemléletes hasonlattal élt: aki téglával betöri a kirakatot, az veheti ki a legjobb árut, utána már csak a maradékból lehet ezt-azt elvinni. A téglát az agrárium kommunikációjába behajító nagyot fog „szakítani”, mondta.
A Magyar Mezőgazdaság Kft. jól áll a termékfejlesztés terén: 13 szaklapot ad ki. A Magyar Mezőgazdaság, Kistermelők Lapja, Kertészet és Szőlészet, Méhészet, Kertbarát Magazin, Borászati Füzetek, A mi erdőnk, Takarmányozás, Állategészségügy Magyarországon (TÁM), Állattenyésztés, Dísznövény Kereskedelem, Kerti Kalendárium, Pegazus országosan ismert kiadványok.
A Magyar Mezőgazdaságot több mint tíz tematikus mel­léklet gazdagítja. A kiadó tizen­hat honlapja mellett, hét veze­tő szaklap már digitális for­mában is elérhető. A cég ren­dezvényszervezéssel is fog lal­kozik (Kaposvári Állattenyész­tési Napok, OMÉK, Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok, Me­zőgazdasági Könyvhónap, kü­lönböző konferenciák, így pél­dául az Agrármarketing­és ­mé­dianap), az ebből a tevékeny­ségből származó bevételük is évről évre nő. Ezek alapján joggal nevezhetjük Magyaror­szág legnagyobb agrárszaklap kiadójának – mondta előadá­sában Horváth Roland, a Ma­gyar Mezőgazdaság Kft. marketingigazgatója.
A kiadó versenyelőnyei kö­zött említette, hogy két heti­lap, a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet las­san 70 éve kapható a piacon, s mindkettő számos fontos esemény, kiállítás hivatalos lapja. E két hetilapban jelenik meg, s ennek köszönhetően a legnagyobb pél dány számú gé­pesítéssel foglalkozó mellék­let, az MMGgépPiac, de a portfó­lióban a legnagyobb példány­számú kertészeti havilap, a Kerti Kalendárium, a legna­gyobb múltú borászati szakfo­lyóirat, a Borászati Füzetek és a legnagyobb példányszámú állattenyésztéssel foglalkozó újság, a Kistermelők Lapja is megtalálható. A szaklapok mellett a Magyar Mezőgazda­ság Kft. adja ki a Kertbarát Magazint, a Pegazust és A mi erdőnket is.
A közelmúltban két cég, az Agrostratéga, valamint a Kleffmann & Partners Kft. is foglalkozott a médiafogyasz­tás, a szaklapolvasási szoká­sok feltérképezésével. Utóbbi felmérésének egyik legfonto­sabb adatsora szerint a szak­lapok spontán, nem támoga­tott ismertsége (amikor a megkérdezett magától jelöl meg egy lapot) alapján 18 szaklap közül az első a Ma­gyar Mezőgazdaság. Az előfi­zetők és alkalmi vásárlók te­kintetében szintén az első, ami azt az üzenetet hordozza, hogy az olvasók fizetnek a mi­nőségi tartalomért.
A siker egyfelől az az előny, hogy a Magyar Mezőgazdaság az egyetlen hazai agrárgazda­sági hetilap a piacon, honlapja pedig naponta szállítja a leg­frissebb agrárinformációkat. A kiadó másik erénye, ami ről méltatlanul kevés szó esik, hogy kiadványaikat, szak lapjaikat (ag­rár, kertész stb. végzettségű) szakújságírók írják, szerkesz­tik, saját gyártású tartalom­mal töltik meg. Ezt a lapok ol­vasói méltányolják, hajlandók megvásárolni, előfizetni a la­pokra, amit a kedvező piacku­tatási adatok is tükröznek.
A kiadó online ágazatát, a www.magyarmezogazdasag.hu­-t folyamatosan fejlesztik, mondta Horváth Roland. 16 online felülettel elérik a hirde­tőpartnerek számára fontos cél­csoportot. Az indulás óta 25 ezer hír és egyedi, saját gyár­tású szakmai tartalom érhető el. Száz országból figyelik, és újabban előfizetésre is ezt a felületet használják az olvasók.Ez év januárjától a kiadó hét lapja már digitális formá­ban is megvásárolható.

Forrás: