A magyar tulajdonú Young & Partners Kommunikációs Ügynökség úgy lett piacvezető, hogy mást és másképp csináltak, mint a többiek. Akkor „találtak fel” egyegy kommunikációs modellt, amikor az adott piac még nem is sejtette, hogy szüksége lehet rá. Három fejlesztési modellt – felsőoktatási, európai uniós és közszolgálati – dolgoztak ki és szabadalmaztattak. Az adott szektort megismerve jelezték annak várható változását is, amelyre megfelelő kommunikációval kell fölkészülnie az azon a piacon működő szervezeteknek. Az élet mindhárom fejlesztési modell esetében őket igazolta, s ennek köszönhetően folyamatosan nőtt az ügyfeleik száma.
Kuna Tiborszerint ma az agrárium is ilyen helyzetben van. Alapvető változások előtt áll, s ebben az átmenetben a cégek nem nélkülözhetik a tevékenységüket támogató kommunikációt. Ha a társadalom az ágazat tevékenységének céljaival, értékeivel nem tud azonosulni, akkor nem támogatja, hangsúlyozta az elő-adó. Fölméréseik szerint, a magyar mezőgazdaságról általában a földeken izzadtan dolgozó, hajlongó fáradt idős ember képe jut ma az emberek eszébe. Pedig a magyar mezőgazdaság teljesítménye ennél jóval nagyobb, termelékenysége, profizmusa a XXI. századhoz méltó, ezt azonban egy szűk csoporton kívül nagyon kevesen tudják.
A mezőgazdaságnak társadalmasítania kellene magát, hiszen elképesztő eredményekre képes: az utolsó negyedéves adatok szerint például a GDP 1,8 százalékos növekedéséhez az agrárium 50 százalékkal járult hozzá. Az ágazat jól teljesít, növekszik, ehhez képest a társadalomban róla kialakult kép szinte a nullával egyenlő.Az előadó szerint bármilyen fejlesztés előtt két dologról döntünk: terméket vagy kommunikációt fejlesztünk. Általában mindenki a terméket választja még akkor is, ha az adott termékkel tulajdonképpen semmi baj nincs, csak a kommunikációját kellene megváltoztatni, ami olcsóbb is.
Az agrárium megítélésén a szemléletváltoztatás nagyot lendíthetne, amelynek egyetlen eszköze a kommunikáció.Kuna Tibor szemléletes hasonlattal élt: aki téglával betöri a kirakatot, az veheti ki a legjobb árut, utána már csak a maradékból lehet ezt-azt elvinni. A téglát az agrárium kommunikációjába behajító nagyot fog „szakítani”, mondta.
A Magyar Mezőgazdaság Kft. jól áll a termékfejlesztés terén: 13 szaklapot ad ki. A Magyar Mezőgazdaság, Kistermelők Lapja, Kertészet és Szőlészet, Méhészet, Kertbarát Magazin, Borászati Füzetek, A mi erdőnk, Takarmányozás, Állategészségügy Magyarországon (TÁM), Állattenyésztés, Dísznövény Kereskedelem, Kerti Kalendárium, Pegazus országosan ismert kiadványok.
A Magyar Mezőgazdaságot több mint tíz tematikus melléklet gazdagítja. A kiadó tizenhat honlapja mellett, hét vezető szaklap már digitális formában is elérhető. A cég rendezvényszervezéssel is fog lalkozik (Kaposvári Állattenyésztési Napok, OMÉK, Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok, Mezőgazdasági Könyvhónap, különböző konferenciák, így például az Agrármarketingés médianap), az ebből a tevékenységből származó bevételük is évről évre nő. Ezek alapján joggal nevezhetjük Magyarország legnagyobb agrárszaklap kiadójának – mondta előadásában Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingigazgatója.
A kiadó versenyelőnyei között említette, hogy két hetilap, a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet lassan 70 éve kapható a piacon, s mindkettő számos fontos esemény, kiállítás hivatalos lapja. E két hetilapban jelenik meg, s ennek köszönhetően a legnagyobb pél dány számú gépesítéssel foglalkozó melléklet, az MMGgépPiac, de a portfólióban a legnagyobb példányszámú kertészeti havilap, a Kerti Kalendárium, a legnagyobb múltú borászati szakfolyóirat, a Borászati Füzetek és a legnagyobb példányszámú állattenyésztéssel foglalkozó újság, a Kistermelők Lapja is megtalálható. A szaklapok mellett a Magyar Mezőgazdaság Kft. adja ki a Kertbarát Magazint, a Pegazust és A mi erdőnket is.
A közelmúltban két cég, az Agrostratéga, valamint a Kleffmann & Partners Kft. is foglalkozott a médiafogyasztás, a szaklapolvasási szokások feltérképezésével. Utóbbi felmérésének egyik legfontosabb adatsora szerint a szaklapok spontán, nem támogatott ismertsége (amikor a megkérdezett magától jelöl meg egy lapot) alapján 18 szaklap közül az első a Magyar Mezőgazdaság. Az előfizetők és alkalmi vásárlók tekintetében szintén az első, ami azt az üzenetet hordozza, hogy az olvasók fizetnek a minőségi tartalomért.
A siker egyfelől az az előny, hogy a Magyar Mezőgazdaság az egyetlen hazai agrárgazdasági hetilap a piacon, honlapja pedig naponta szállítja a legfrissebb agrárinformációkat. A kiadó másik erénye, ami ről méltatlanul kevés szó esik, hogy kiadványaikat, szak lapjaikat (agrár, kertész stb. végzettségű) szakújságírók írják, szerkesztik, saját gyártású tartalommal töltik meg. Ezt a lapok olvasói méltányolják, hajlandók megvásárolni, előfizetni a lapokra, amit a kedvező piackutatási adatok is tükröznek.
A kiadó online ágazatát, a www.magyarmezogazdasag.hu-t folyamatosan fejlesztik, mondta Horváth Roland. 16 online felülettel elérik a hirdetőpartnerek számára fontos célcsoportot. Az indulás óta 25 ezer hír és egyedi, saját gyártású szakmai tartalom érhető el. Száz országból figyelik, és újabban előfizetésre is ezt a felületet használják az olvasók.Ez év januárjától a kiadó hét lapja már digitális formában is megvásárolható.
Adatvédelmi áttekintés
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.