A legvitatottabb elem

A zöldítést nem lehetett megkerülni a KAP-tárgyalások során, mondta Madarász István, és ha azt vesszük, hogy a kezdeti időszakban valós veszély volt az agrártámogatások egészének eltörlése, talán nem tűnik annyira elfogadhatatlannak. Azt is hangsúlyozta, hogy a zöldítést nem azért vezetik be, mert azt feltételezték a döntéshozók, hogy a gazdákodók nem foglalkoztak kellően a környezetükkel, inkább ilyen irányú erőfeszítéseik ellensúlyozására szolgál a szabályozás. Aki eddig is felelősen gazdálkodott, annak nem túl nagy kihívás az előírások betartása.
Noha már eddig is szerepelt a közös agrárpolitikában a fenntartható gazdálkodásra törekvés, de most annak stratégiái iránya lett. Az utóbbi évtizedben ugyanis erősödtek az elvásárok, hogy a KAP enyhítse a területi egyenlőtlenségeket és fokozza a környezetvédelmi intézkedéseit. Így lett a következő hétéves KAP három legfontosabb célkitűzése az életképes élelmiszertermelés, a természeti erdőforásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődésre törekvés, a vidéki munkahelyek fenntartásával.
Az elvásároknak megfelelően a mezőgazdasági közvetlen támogatások összetevői is változtak, és 2013-tól csak a piaci intézkedések, közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások maradtak. A 2015-től alkalmazandó rendszer jogszabályai csaknem hároméves tárgyalássorozat szüleményei, és nagy eredmény, hogy fennmaradt a két pilléres szerkezet, hangsúlyozta az elődó.
A közvetlen támogatások rendszerében az alaptámogatáshoz (SAPS) kapcsolódó zöldkomponens teljesítése minden tagállamban kötelező, általános érvényű, és az AKG-val ellentétben nem szerződésse formátumú, hanem évenként megújuló kötelezettség, amiért nem jár többlettámogatás. A zöldítés nem tartozik a kölcsönös megfeleltetésbe, azon túlmutat. Hármas követelményrendszeren (terménydiverzifikció, állandó gyepterületek fenntartása, ökológiai célterület kijelölése) alapszik, amelynek elemei a tárgyalások során nem változtak, de az azokhoz kapcsolódó határértékek módosultak, ésszerűsödtek. A zöldítésre az éves pénzügyi keret 30 százalékát kell fordítani. Aki nem tartja be az előírásokat, elesik ettől a támogatástól, illetve két év múlva már szankcionálható is lesz a kötelezettség elmulasztása. Az úgynevezett éves átalánytámogatást igénylő kisgazdaságok mentesülnek alóla, illetve természetesen azok, akikre nem értelmezhető az adott előírás.
A terménydiverzifikáció a vetésváltástól eltérően a növények térbeli elkülönítését jelenti, követelménye a szántóterületre vonatkozik. Tíz hektár szántóig 1, 10 és 30 hektár között 2, annál nagyobb területen pedig 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez utóbbinál a két főnövény aránya együttesen sem lehet több 95 százaléknál, 10 és 30 hektár között pedig a 75 százalékot nem haladhatja meg.
Az állandó gyepterületek nagysága a hét év alatt nem csökkenhet 5 százaléknál nagyobb arányban az országos mezőgazdasági területen belül. Tehát az eredeti tervektől eltérően nem gazdálkodóknál ellenőrzik, hanm tagállami monitoring működik majd.. Ez az előírás csak a gyepterülettel rendelkezőkre értelmezhető.
Az 5 százaléknyi ökológiai célterület kialakítása nagy ellenkezést vált ki a szántóföldi gazdálkodókból. Jó hír azonban, hogy csak 15 hektár szántó fölött kell bevezetni, és kijelölhető a szántón kívül is, azaz beszámítható például a gazdasághoz tartozó állandó gyep, erdősáv, fás, cserjés rész, a nitrogénmegkötő növények területe, avagy a nem támogatható területek is. Sőt, az ökológiai célterületek kijelölésnél összefoghatnak a szomszédos gazdálkodók, de abban az esetben is csak a felét lehet közösen teljesíteni az előírásnak. Néhány év múlva ugyanakkor 7 százalékra kell az ökológiai célterület arányát emelni.
A zöldítés egy vagy több követelménye alól azok a gazdaságok is mentesülhetnek, akik azzal egyenértékű gyakorlatot folytatnak. Így például biogazdák, Natura 2000 területeken gazdálkodnak, vagy döntően (területük több mint 75 százalékán) gyepgazdálkodással foglalkoznak, és maradék területük nem haladja meg a 30 hektárt. Az egyenértékű gyakorlatokat a szaktárca ismeri el.