100 éves a Gyógynövénykutató Intézet

A gyógynövénytermesztés fellendítése érdekében szükség van a kutatás-fejlesztési (K+F) pályázatok támogatására, a korszerű fajták előtérbe állítására, a vadon gyűjthető fajok termesztésbe vonására, de a feldolgozás műszaki színvonalának javítása és a minőségbiztosítás kiépítése is fontos. A gyógynövények és a belőlük készült termékek iránti világkereslet évente 5-7 százalékkal növekszik, ami lehetőséget ad arra, hogy a fejlesztések után a magyar kivitel a másfélszeresére növekedjen ezen a területen. A gyógynövénytermesztésnek a vidéki munkahelyteremtésben és a lakosság megtartásában is szerepe lehet, miközben segíti az életminőség és az egészségügy színvonalának javítását, az egészségkultúrára alapozott idegenforgalmi rendszer megteremtését, és a gyógyturizmus széleskörű elterjesztését az országban.
A világon először nálunk ismerte fel a kormány a gyógynövények kutatásának szükségességét és fontosságát, és ennek nyomán 1915-ben, száz éve az akkori szaktárca javaslatára megalapították a Gyógynövény Kísérleti Állomást.
Pallos József Péter, a Gyógynövénykutató Intézet igazgatója a folyamatos innováció szükségességére, a megújulási képesség fenntartására hívta fel a figyelmet, ami csak a száz éve tartó folyamatnak a továbbvitelével lehetséges.
Magyarországon 18-21 ezer hektáron termesztenek gyógynövényt. A termesztés és gyűjtés termelési értéke 10 milliárd forint. A gyógyteák és más gyógynövény alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők éves összforgalma mintegy 50 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövények felvásárlásával, elsődleges feldolgozásával 20-25 vállalkozás, míg a gyógynövények másodlagos, élelmiszer-ipari és gyógyászati célú feldolgozásával 50-100 vállalkozás foglalkozik. A gyógynövényágazat 20-25 ezer embert foglalkoztat.