A zöld vándorpoloska és a levéllábú poloska néhány év alatt az egész országban elterjedt. Az újabban felbukkant márványos poloska hasonlóan jó repülőképessége miatt szintén gyorsan teret hódított. Nem válogatós a tápnövények tekintetében, ezért kellemetlen új kártevővel állunk szemben.
A márványos poloska (Halyomorpha halys) Japánban, Koreában, Kelet-Kínában honos, 1996-tól az USA-ban, Európában 2004 óta ismert (Liechtenstein, Svájc, Németország, Franciaország, Olaszország). Nálunk 2013-ban találták, először Budapesten (a budai oldalon), majd Ócsán és Soroksár-Péterimajorban szélvédő erdősávban. Tavaly már több fővárosi kerületben megtelepedett, és az idén biztos telelés után ismét szaporodott. A jól repülő poloskák gyorsan terjednek, széllel és járművekkel igen nagy távolságokra is eljutnak. A nyitott ablakú személygépkocsikba szívesen behúzódnak, ez is segíti a gyors terjedésüket.
Majdnem mindenevő
A szintén új jövevény zöld vándorpoloskához (Nezara viridula) hasonlóan a márványos poloskának is nagyon széles a tápnövényköre, többek között minden gyümölcstermő cserjén és fán megél (alma, kajszi, cseresznye, ázsiai körte, őszibarack, nektarin). A kukorica, szója, zöldségfélék és számos dísznövény károsítója lehet. A márványos poloska azonban melegigényesebb, mint a zöld rokona: ősszel sokkal korábban vonul telelőre, így noha szintén korlátlan a nemzedékszáma, a fejlődése egy hónappal rövidebb időszakra korlátozódik. Évenként két nemzedékére azonban számíthatunk (nagy átfedéssel), nőstényenként több mint száz utóddal. A kifejlett poloskák áprilistól október végéig tevékenyek.
Egyedfejlődés
Tavasszal 20-24 °C-on jönnek elő a telelőhelyükről. Szinte minden növény jó a számukra, amelyen valamiféle termést találnak, lágyat, vagy keményebbet. A kertekben a gyümölcsfákon, főleg az almástermésűeken, mályvacserjéken, nyáriorgonákon és a császárfán biztos a megjelenése. Szélvédő növénytársulásokban, a zöld vándorpoloskához hasonlóan, a gyalogakácon (Amorpha) szaporodott el eddig nagyobb tömegben. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom kedves a számukra. Az egynyári és évelő dísznövények többsége alkalmas a táplálásukra. A kifejlett poloskák és a lárvák is a termő részeken szívogatnak. A nőstények sárgásfehér tojásaikat 2-8 darabos csomókban a levelek felszínére ragasztják, összesen legalább száznegyvenet (öt tojáscsomót).
A hőmérséklettől függően egy-két hét múlva kelnek ki az apró nimfák, és több mint egy hétig szorosan együtt maradnak, nem táplálkoznak. Testük fényes fekete, potrohuk hátoldala narancsszínű a közepén, a széleken szögletes fekete foltokkal. Az első vedlés után a színük feketébbre vált, a potrohszelvényeik hátoldalán a narancsszín keskeny sávra szűkül, de a torszelvények oldalán fehér foltok és nagy kampós végű fekete tövisek jelennek meg. Ekkor kezdik a gazdanövényeik bimbóit, termés kezdeményeit szívogatni. 7-10 nap múlva ismét vedlenek, a 3. fokozatú nimfák potrohszelvényeinek hátoldalán a szögletes fekete foltok közötti rész kifehéredik, és piros beszúrt pontokkal színezett. Combjaik töve, a toruk oldala és csápjuk 2. íze fehér foltos. 7-10 nappal később újra vedlenek, a 4. fokozatú nimfák csaknem teljesen feketék lesznek. A korábbi fehér foltok mellett azonban a hátuk középvonalában okkersárga pontpárok sorakoznak a fejüktől a potroh végéig, a középvonalban keskeny fehéres csíkkal. Most már nemcsak a combtövük, hanem a lábszáraik közepe is fehér foltos lesz. Szárnykezdeményük is kezd láthatóvá válni. Egykét hét elteltével újra vedlenek.
Az 5. fokozatú nimfák világosabbak, a testük szélén a fehér foltok nagyobbak lesznek, és a potrohszelvényeik szögletes fekete foltjai között a pirosan pöttyözött fehér sávok is kiszélesednek, a lábaik fehér színe is kiterjedtebb. A test közepén, a sötét részeken az okkerszínű pont párok már szembetűnőbbek. A testük széléről eltűnnek a tövisek, csak a szemük előtti tövisük marad meg. Ezek a nagyobb testű nimfák már jobban észlelhetők, amint a terméseken szívogatnak. Júliusi forróságban gyorsan befejeződik a fejlődésük, és szárnyas poloskává alakulnak (a hímeknőstények aránya 50:50 százalék). A 1217 milliméteres poloskák messziről szürkének látszanak, közelebbről szembetűnő a nevüket sugalló márványozottságuk, ami a szürke alapszínükön beszúrt tűszúrásnyi fekete pontok és kisebbnagyobb fehéres, illetve okkersárga foltok összhatásának eredménye.
Az augusztusban kialakuló márványos poloskák minden féle gyümölcsön és termésen táplálkoznak, hosszú, meleg ősz esetén pedig második nemzedéknek is életet adnak. Szőlőültetvényben az érő fürtökön szívogató poloskák a préselés során kellemetlen poloskaízt adnak a mustnak. A tevékenységüknek a hideg beköszönte vet véget.
A melegigényes márványos poloskák telelőhelyet keresve az ajtók, ablakok résein keresztül behúzódnak a lakásokba, főként a kertes házakba, faházakba, nagy riadalmat keltve.
Tartsuk szemmel
Árutermelő gyümölcsösökben a kártevők elleni rend szeres védekezés bizonyára rontja a megtelepedés és a szaporodás esélyeit, de érdemes őket szemmel tartani. A zöldségfélék termésén szívogató poloskák elleni vegyi védekezést szinte lehetet lenné teszik a növényegészségügyi előírások.
Az évelő és egynyári dísznövényeken a poloskakártétel csak magtermő állományokon lehet súlyos, ezek vegyszeres kezelésekkel hatékonyan megvédhetők, a tojásokból kelő és sokáig együtt maradó lárvák el len összpontosítva.
