0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Megérkezett a márványos poloska is

A világméretű, gyors és tömeges áruforgalom arányosan növeli a károsító szervezetek terjedését, sikeres térhódítását. Nem múlik el év, hogy ne szembesülnénk újabb kártevő jövevényekkel. A növényeket károsító poloskák közül az utóbbi években három faj telepedett meg nálunk.

A zöld vándorpoloska és a levéllábú poloska néhány év alatt az egész országban elterjedt. Az újabban felbukkant márványos poloska hasonlóan jó repülőképessége miatt szintén gyorsan teret hódított. Nem válogatós a tápnövények tekintetében, ezért kellemetlen új kártevővel állunk szemben.
A márványos poloska (Halyomorpha halys) Japánban, Koreában, Kelet-Kínában honos, 1996-tól az USA-ban, Európában 2004 óta ismert (Liechtenstein, Svájc, Németország, Franciaország, Olaszország). Nálunk 2013-ban találták, először Budapesten (a budai oldalon), majd Ócsán és Soroksár-Péterimajorban szélvédő erdősávban. Tavaly már több fővárosi kerületben megtelepedett, és az idén biztos telelés után ismét szaporodott. A jól repülő poloskák gyorsan terjednek, széllel és járművekkel igen nagy távolságokra is eljutnak. A nyitott ablakú személygépkocsikba szívesen behúzódnak, ez is segíti a gyors terjedésüket.

Majdnem mindenevő

A szintén új jövevény zöld vándorpoloskához (Nezara viridula) hasonlóan a márványos poloskának is nagyon széles a tápnövényköre, többek között minden gyümölcstermő cserjén és fán megél (alma, kajszi, cseresznye, ázsiai körte, őszibarack, nektarin). A kukorica, szója, zöldségfélék és számos dísznövény károsítója lehet. A márványos poloska azonban melegigényesebb, mint a zöld rokona: ősszel sokkal korábban vonul telelőre, így noha szintén korlátlan a nemzedékszáma, a fejlődése egy hónappal rövidebb időszakra korlátozódik. Évenként két nemzedékére azonban számíthatunk (nagy átfedéssel), nőstényenként több mint száz utóddal. A kifejlett poloskák áprilistól október végéig tevékenyek.

Egyedfejlődés

Tavasszal 20-24 °C-on jönnek elő a telelőhelyükről. Szinte minden növény jó a számukra, amelyen valamiféle termést találnak, lágyat, vagy keményebbet. A kertekben a gyümölcsfákon, főleg az almástermésűeken, mályvacserjéken, nyáriorgonákon és a császárfán biztos a megjelenése. Szélvédő növénytársulásokban, a zöld vándorpoloskához hasonlóan, a gyalogakácon (Amorpha) szaporodott el eddig nagyobb tömegben. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom kedves a számukra. Az egynyári és évelő dísznövények többsége alkalmas a táplálásukra. A kifejlett poloskák és a lárvák is a termő részeken szívogatnak. A nőstények sárgásfehér tojásaikat 2-8 darabos csomókban a levelek felszínére ragasztják, összesen legalább száznegyvenet (öt tojáscsomót).
A hőmérséklettől függően egy-két hét múlva kelnek ki az apró nimfák, és több mint egy hétig szorosan együtt maradnak, nem táplálkoznak. Testük fényes fekete, potrohuk hátoldala narancsszínű a közepén, a széleken szögletes fekete foltokkal. Az első vedlés után a színük feketébbre vált, a potrohszelvényeik hátoldalán a narancsszín keskeny sávra szűkül, de a torszelvények oldalán fehér foltok és nagy kampós végű fekete tövisek jelennek meg. Ekkor kezdik a gazdanövényeik bimbóit, termés­ kezdeményeit szívogatni. 7-­10 nap múlva ismét vedlenek, a 3. fokozatú nimfák potrohszelvényeinek hátoldalán a szögletes fekete foltok közötti rész kifehéredik, és piros beszúrt pontokkal színezett. Combjaik töve, a toruk oldala és csápjuk 2. íze fehér foltos. 7-­10 nappal később újra vedlenek, a 4. fokozatú nimfák csaknem teljesen feketék lesznek. A korábbi fehér foltok mellett azonban a hátuk középvonalában okkersárga pontpárok sorakoznak a fejüktől a potroh végéig, a középvonalban keskeny fehéres csíkkal. Most már nemcsak a combtövük, hanem a lábszáraik közepe is fehér foltos lesz. Szárnykezdeményük is kezd láthatóvá válni. Egy­két hét elteltével újra vedlenek.


Az 5. fokozatú nimfák világosabbak, a testük szélén a fehér foltok nagyobbak lesznek, és a potrohszelvényeik szögletes fekete foltjai között a pirosan pöttyözött fehér sávok is kiszélesednek, a lábaik fehér színe is kiterjedtebb. A test közepén, a sötét részeken az okkerszínű pont­ párok már szembetűnőbbek. A testük széléről eltűnnek a tövisek, csak a szemük előtti tövisük marad meg. Ezek a nagyobb testű nimfák már jobban észlelhetők, amint a terméseken szívogatnak. Júliusi forróságban gyorsan befejeződik a fejlődésük, és szárnyas poloskává alakulnak (a hímek­nőstények aránya 50:50 százalék). A 12­17 milliméteres poloskák messziről szürkének látszanak, közelebbről szembetűnő a nevüket sugalló márványozottságuk, ami a szürke alapszínükön beszúrt tűszúrásnyi fekete pontok és kisebb­nagyobb fehéres, illetve okkersárga foltok összhatásának eredménye.
Az augusztusban kialakuló márványos poloskák minden­ féle gyümölcsön és termésen táplálkoznak, hosszú, meleg ősz esetén pedig második nemzedéknek is életet adnak. Szőlőültetvényben az érő fürtökön szívogató poloskák a préselés során kellemetlen poloskaízt adnak a mustnak. A tevékenységüknek a hideg beköszönte vet véget.
A melegigényes márványos poloskák telelőhelyet keresve az ajtók, ablakok résein keresztül behúzódnak a lakásokba, főként a kertes házakba, faházakba, nagy riadalmat keltve.

Tartsuk szemmel

Árutermelő gyümölcsösökben a kártevők elleni rend­ szeres védekezés bizonyára rontja a megtelepedés és a szaporodás esélyeit, de érdemes őket szemmel tartani. A zöldségfélék termésén szívogató poloskák elleni vegyi védekezést szinte lehetet­ lenné teszik a növény­egészségügyi előírások.
Az évelő és egynyári dísznövényeken a poloskakártétel csak magtermő állományokon lehet súlyos, ezek vegyszeres kezelésekkel hatékonyan megvédhetők, a tojásokból kelő és sokáig együtt maradó lárvák el­ len összpontosítva.

 

Forrás: