A legszebb konyhakertek Zalában

A díjátadó eseményen jelen volt Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, aki elismeréssel szólt a kertművelő mozgalomról és örömmel állapította meg annak folyamatosan növekvő sikerét a kiskerttulajdonosok körében.
Előadásában hangsúlyozta a fenntartható vidék és a tudatos helyi gazdaságfejlesztés kapcsolatában a helyi adottságok és a helyi lakosság fontosságát. Megemlítette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az idei évet a Helyi termék évének nyilvánította, mellyel a helyi termékek előállításának ösztönzését és a fogyasztói tudatosságot szeretnék növelni. Szakáli István Loránd szerint a helyben történő gazdaságfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha egészében a helyi értékekre épül, természetesen a lakosság bevonásával. Jelezte azt is, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a helyi termékek eladhatóak legyenek: akár helyben, a piacon – Nagykanizsán már adottak ehhez a lehetőségek.
A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy mindenhol vannak olyan értékek, melyekre a közösség büszke lehet, melyekre a gazdaságfejlesztés is tud építkezni – mindezek a nemzeti értékek tárházát gazdagíthatják. A nemzeti értékpiramison keresztül mutatta be nemzeti értékeink azonosításának többlépcsős rendszerét. A nemzeti értékpiramis alapját és egyben szilárdságát a helyi - települési, tájegységi, megyei, határon túli – értéktárak képezik, a kiemelkedő nemzeti értékek a második szinten, a Magyar Értéktárban foglalnak helyet, míg a piramis csúcsán helyezkedik el a Hungarikumok Gyűjteménye. Mára több mint 500 települési értéktár bizottság és 19 megyei értéktár bizottság működik.
A Hungarikumok Gyűjteményében 50 érték található – a hazai élelmiszerkülönlegességeken túl a magyar kultúra évezredes értékei, a magyarság szellemi és anyagi alkotásai egyaránt fellelhetőek benne. Szakáli István Loránd említést tett még a Tanyafejlesztési és a Termelő falu programokról is. Nagykanizsa polgármestere, Dénes Sándor köszöntőjében felidézte a három évvel ezelőtt Karcagról indult program értékközvetítő mivoltát. Elmondta, hogy már a legelején felvállalta a város önkormányzata a programhoz való csatlakozást, akkor is jelentős számú, közel száz kanizsai kiskerttulajdonos nevezett be a versenyre.
Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a „Magyarország legszebb konyhakertjei” program ötletgazdája nagy örömmel köszöntötte jelenlevő „kerteseit”. Előadásában kitért arra, hogy még mindig sok az elhanyagolt termőföld, ezt a kincset nagy kár veszni hagyni. Meglátása szerint minél kisebb kortól kezdve érdemes tudatosítani a fiatal generációkban a kertművelés fontosságát. Úgy kell őket nevelni, hogy felnőtt korukra is megmaradjon bennük a kertészkedés szeretete.
Kovács Szilvia az eseményen bejelentette: öt helyi kertművelő az országos versenyen is első helyezést ért el: közösségi kategóriában a Pipitér Tagóvoda, normál kategóriában Bányai Ferencné, Mikocsics György és felesége, Murai Anikó, zártkert I. zöldséges kategóriában Salamon József, zártkert II. gyümölcsös kategóriában Trojkó Tamás a nyertes, övék kategóriájukban a legszebb kert az egész országban. Szeptember 27-én az OMÉK keretein belül az ünnepélyes díjátadón Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől vehetik át elismeréseiket a díjazottak.
Az immár 12. éves Kanizsa Dödölle Fesztivál megnyitó ünnepségén Szakáli István Loránd elmondta, hogy a szervezők nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében, sőt még azon túl is ismert gasztronómiai érték legyen a dödölle. Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő és Dénes Sándor polgármester azon felvetésére, hogy a dödölle is Hungarikummá válhat a jövőben, a helyettes államtitkár - aki a Hungarikum Bizottság titkára is egyben - felajánlotta, a minisztérium részéről minden segítséget megadnak azért, hogy a javaslat a döntéshozók asztalára kerüljön. Ha olyan döntés születik, elképzelhető, hogy jövőre már azt mondhatjuk: a karcagi birkapörkölt mellett a dödölle is - ami már nemzeti érték - a Hungarikumok Gyűjteményét gazdagítja. (Fotó: Bakonyi Erzsébet)