Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy az expót az akkori Veszprém Megyei Agrárkamara indította útjára húsz évvel ezelőtt. Később, amikor a kamara lehetőségei ezt nem engedték meg, Pápa Város Önkormányzata szervezte meg és tartotta életben a rendezvényt. A tavalyi esemény társszervezője már az újjászerveződött NAK volt, amely igyekezett folyamatosan növelni a rendezvény szakmaiságát, de egyúttal az esemény családi kikapcsolódás jellegét is megtartva.
Erősíti az elkötelezettséget
A rendezvény feladata az is, hogy azok körében is népszerűsítse a mezőgazdaságot, akik nem ebben az ágazatban dolgoznak, hangsúlyozta Győrffy Balázs, elvégre számukra is fontos lehet, hogy tudják, hol és kik által készülnek az asztalukra kerülő élelmiszerek. Erre kiváló alkalom a kistermelők bemutatkozása. A kamara elnöke szerint az ilyenkor a kiállított traktorokra fölmászó gyerekek idővel vonzódnak majd a szakmához és elkötelezettséget éreznek a mezőgazdaság iránt. Ennek pillanatnyilag nem mérhető az eredménye, de hosszú távon számolni lehet vele. Az ilyen események közvetve ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy idővel enyhüljön az ágazat súlyos szakemberhiánya.
Győrffy Balázs hangsúlyozta, hogy Pápa és Veszprém megye életében fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, a szőlészet és a borászat. A kamara szervezésében a tizenkilencedik alkalommal hirdettek eredményt idén a Veszprém Megyei Palackos Borok Versenyében, amelyen 74 borászat 250 borral képviseltette magát.
Az idén a Pápai Agrárexpó keretében második alkalommal szántóföldi gépbemutatót is szervezett a NAK Veszprém megyei szervezete, illetve az Európai Innovációs Partnerségi Konferencia, valamint a Portfolio.hu gazdasági portállal közösen szervezett vidékfejlesztési fórumát is itt tartották.
Pápa Város Önkormányzata az idén is az esemény főtámogatójaként biztosította a helyszínt és a szükséges infrastruktúrát a jubileumi rendezvény megszervezéséhez. Áldozó Tamás polgármester köszönetet mondott a kamarának azért, hogy a „város védőszárnyai alatt” kiállító partnereik, a felvidéki Kovászna megye és az erdélyi Ógyalla, valamint a megyei és a szlovákiai kertbarát körök évről évre térítésmentesen vehetnek részt az expón.
Jó lehetőségek
A 2016-os, 20. Jubileumi Pápai Agrárexpó fővédnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, védnöke Csepreghy Nándor miniszterhelyettes voltak.
Csepreghy Nándor a szakvásárt megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány az agráriumot Magyarország stratégiai ágazatának tekinti, így az új európai uniós fejlesztési időszakban a Miniszterelnökség felügyeli a vidékfejlesztési forrásokat. A kormány úgy látja, az agrárium fejlesztésén keresztül megteremthető az ország önállósága, önellátása és függetlensége a 2020 utáni időszakban is, amikor az EU-s források szűkülnek. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési források 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok fejlesztésére fordítja a kormány annak érdekében, hogy minél több embert foglalkoztassanak, illetve olyan eszközparkkal bővüljenek az elkövetkező négy-öt évben, amely versenyképesebbé teszi őket. Ugyanezen elvek mentén a kormány a birtokpolitikában is azt vallja, hogy a magyar termőföld 80 százalékát is a kis és közepes családi gazdaságok birtokolják.
Ezek az intézkedések, illetve az, hogy a Miniszterelnökség a Pápai Agrárexpó védnöke, azt sugallják, hogy a kormány és a NAK együttműködik a vidék és a mezőgazdaság fejlesztésén. Ezt bizonyítja továbbá, hogy 2020-ig 1250 milliárd forint használható fel vidékfejlesztésre, illetve az is, hogy a kormány a NAK szándékainak és javaslatainak megfelelően a törvényalkotásban is elsőséget ad a magyar agráriumnak és élelmiszeriparnak.
Csepreghy Nándor szerint jó lehetőség a termelés bővítésére, hogy a hazai fogyasztási igényeket még több hazai termékkel elégítjük ki. Lehetőség látszik arra is, hogy visszaszerezzük a rendszerváltás után elvesztett külpiaci pozícióinkat, és a magyar agrárium termékeivel a nyugat-európai piacon is versenybe szállhatunk.
