Back to top

A szürke ami árnyalja a képet

A Hungexpo kilenc pavilonja közül – ahogy az utóbbi években mindig – a D-t az idén is egyedül az AXIÁL gépkavalkádja töltötte meg. A látogatók több mint 75 géppel, köztük számos újdonsággal találkozhattak. Utóbbiak között voltak olyanok is, amelyeknek Magyarországon, sőt, a világon is itt volt az ősbemutatója. Így világpremierjét tartották a Horsch Avatar SD vetőgépnek, s első ízben mutatták be hazánkban a Manitou teleszkópos rakodók új generációját, a megújult Landini Rex gépcsaládot, a Fendt 516 Vario S4-es erőgépet és az 1000-es sorozat egyik 420 lóerős modelljét, az RMH takarmánykeverő-kiosztó kocsi TurboMix szériájának 28-as modelljét, valamint a CLAAS új Rollant és Variant bálázóit. Elhozták a számos új technológiai megoldást tartalmazó CLAAS Lexion 780-as kombájnt is, ám az úgy tűnik, csak az új telephelyek műhelyeibe fér be, a kiállítási pavilon ajtaja kicsinek bizonyult, így ez a gép a szabadban kapott helyet. A kiállítással egy időben tartotta szokásos, elmúlt évet értékelő sajtótájékoztatóját az AXIÁL menedzsmentje, Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető és Pintér Zsolt ügyvezető, valamint szintén hagyományosan itt ismerték el az átalánydíjasok hűségét.

Harsányi Zsolt a világ mezőgépiparát, -piaci forgalmát a világ, benne hazánk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának teljesítményével összefüggésben elemezte. Mint hangsúlyozta, a világ élelmiszer-termelése folyamatosan növekszik, évente 10-20-30 millió tonnával több búza és kukorica terem, mint amennyire szüksége van a Föld lakóinak, s ez a többlet alakítja, nyomja lefelé az árakat. Jó tudni, hogy a világ sertéshús-termelésének 0,4, búzatermésének pedig 0,6 százalékát állítja elő Magyarország. S bár hazánk agrárország, ezekből az arányokból is látszik, a világkereskedelemben nem vagyunk meghatározóak, így az árakra sincs hatásunk, azokat, a világ tőzsdéi (a mi esetünkben a MATIF) alakítják.

Egyre nehezebb a világpiacra való eljutásunk is, az elmúlt év nagy részében a Dunán nem közlekedhettek teljes töltetű uszályok, s ez tovább növeli hátrányunkat. Ezzel együtt a gazdálkodók raktáraiban bőven van áru, amiből valamikor árbevételük is lesz, hívta fel a bankok tájékoztatón részt vevő képviselőinek figyelmét Harsányi Zsolt.

Az elmúlt két évben nemcsak a magyar, a német és francia gazdák jövedelemtermelő képessége is csökkent, mintegy kétharmadára. Általános tapasztalatként említette, hogy az európai kis és közepes gazdaságok túl nagy ráfordítással, azaz nem hatékonyan termelnek: tavaly egy átlagos német gazdaság mintegy 40 ezer euró adózás előtti eredményt ért el, szemben például a 2013/14-es gazdasági év 66 ezer eurójával. „Mindez meglátszik a világ mezőgazdasági géppiaci forgalmán is: tavaly a korábbi évekhez képest 5-6 milliárd dollárral csökkenve, 90 milliárd dollár értékben kerültek piacra mezőgazdasági gépek”, hangsúlyozta a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltő szakember.

Összehasonlításul elmondta: a legjobb évben ez 100 milliárd fölött alakult. Mint hangsúlyozta, ez a helyzet a hazai mezőgazdaságigép-forgalmazóknak is kihívást jelent. A nagy nyugati mezőgazdaságigép-gyártók ugyanis az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Fejlesztették a gyáraikat és a gyártmányaikat, ebből adódóan pedig egyre hatékonyabban dolgoznak. Ezzel párhuzamosan viszont a piac a korábbiakhoz képest kevesebb gépet vesz föl, aminek egyre nagyobb árverseny az eredménye, s ez igaz a hazai viszonyokra is.

 

 

Ezzel a „visszafogottsággal” azonban nem vagyunk egyedül: a német mezőgazdaságigép-piac is pár százalékkal csökkent. Ami meglepő, hogy ott a traktoreladás ennél is erősebben visszaesett: tavaly 3300 erőgéppel kevesebb fogyott, mint a megelőző évben. Nem változott viszont a sorrend: a nagy gyártók, a John Deere, a Fendt, a Deutz-Fahr, a Case IH/Steyr, a CLAAS és a New Holland ugyanúgy ahogy a világon, a német piacnak is 60-70 százalékát tudhatják magukénak.

A mezőgazdasági termelés itthon is egyre kevesebbek számára jövedelmező, mint Harsányi Zsolt fogalmazott: „ha nem lenne támogatás, a növénytermesztők nyeresége megfeleződne, az állattenyésztésé pedig negatív lenne, jó esetben nullára jönne ki.” A kiemelkedő tavalyi termésátlagok, így például a búza, különösen az étkezési búza esetében igen alacsony értékesítési árral párosultak, a kukoricáé pedig jó esetben is csak közepesnek mondható, a magtárakban lévő termény tehát a jobb árakra vár.

Az állattenyésztők azonban még azt sem mondhatják el, hogy közepes évük lett volna, tavaly kifejezetten gyengén teljesített az ágazat. Biztató, hogy a sertésárak az év végére megindultak felfelé, s elérték az önköltség környéki 350-360 forintos átlagárat. A tej esetében azonban a 90-100 forint körüli önköltség mellett 76-77 forintos átvételi ár volt a jellemző, ami még a támogatással együtt sem fedezte az önköltséget.

Harsányi Zsolt itt említette meg, hogy ilyen körülmények között egyedül a genetikai előrehaladásban, a tehenekben bízhatnak, Hódmezővásárhelyen az egyik tehenük a napokban 90,4 kilogramm tejet adott.
Ilyen előzmények után ismertette a hazai gépberuházási adatokat, ami 2014-ben 232,5, 2015-ben 160 milliárd, tavaly valamivel kevesebb, mint 155 milliárd forint volt. Mint hangsúlyozta, a márkakereskedők számára a legnagyobb kihívást a szürke gépforgalmazók jelentik, az általuk behozott gépek száma ugyanis egyre nő. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szürke importőrök esetében a Magyarországra kerülő gépek több lépcsőn keresztül jutnak el a gazdákhoz (gyártó  külföldi márkaképviselet  külföldi nagykereskedő  magyar szürke import  magyar kiskereskedő  fogyasztó). Ezzel szemben, ha hivatalos márkakereskedőktől veszik a gépet, a lánc sokkal rövidebb, a gyártó és a fogyasztó között a magyar márkaképviselet és a magyar kiskereskedő van, az AXIÁL esetében pedig csak egy, maga a bajai cég.

A kulcsszó: hatékonyság. E köré építette fel előadását Pintér Zsolt is. Utalva Harsányi Zsolt szavaira, az ügyvezető is a gyártók folyamatos fejlesztéseit hangsúlyozta, mert mint mondta, a gépekbe beépített műszaki megoldások révén a felhasználók is hatékonyabban tudnak dolgozni. Természetesen akkor, ha a gépkezelő megfelelően használja a gépet, tette hozzá, nem elég ugyanis az, hogy a hatékony működtetéshez szükséges technikát a gyártók beépítik a gépekbe, annak használatára nyitottnak is kell lenni. A nyugat-európai gyártók egyik képviselőjét idézte, aki azt mondta: „csak azért, mert néhány magyar gépkezelő kevésbé felkészült, nem gyártunk alacsonyabb műszaki színvonalú gépeket.”

Az AXIÁL tavalyi számaira áttérve megtudtuk, hogy a nettó forgalmuk nagyjából a terveknek megfelelően alakult, bár attól 1-2 százalékkal, másfél milliárddal elmaradtak az építőipar gyengélkedése miatt. A többi üzletág hozta az elvárt eredményt: így a 67 milliárd forint nettó forgalomból 34 százalékkal vette ki részét az alkatrész-; a gépüzletág 27, a CLAAS 22, a használt gép 8, a szerviz 3, az építőgép pedig a már említett okok miatt 2 százalékkal részesedett. Pintér Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a 25 milliárdos alkatrész-forgalomból 4 százalékot a szerviz épített be, tehát nemcsak alkatrészt, hanem szolgáltatást is értékesítettek. Forgalmuk mintegy felét, 32-33 milliárd forintot az újgép-értékesítés tette ki, ennyivel részesedtek a tavalyi 155 milliárdos hazai mezőgazdasági gépberuházásokból.

A traktorértékesítés kapcsán Pintér Zsolt is felhívta a figyelmet a szürke importőrök tevékenységére. Az eladott gépek számáról ugyanis kétféle statisztika létezik. Az önkéntes adatszolgáltatásból származókat a Szent István Egyetemen Nagy Béla gyűjti össze, ebben a márkakereskedők által szolgáltatott adatok szerepelnek, emellett létezik a Carinfo statisztikája, amelyben az adott évben forgalomba helyezett gépek darabszámát adják össze. Utóbbiban természetesen megjelennek a szürke importőrök által értékesített kevésbé használt vagy éppen újszerű gépek és néhány rakodógép, illetve kombájn is. A különbség pedig szembetűnő: a Carinfo forgalomba helyezési adatai szerint 2845 erőgép került a magyar mezőgazdasági termelőkhöz. Ez a szám 28 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt A legnagyobb darabszámban értékesített MTZ traktorok mennyisége 1200-ról 700-ra csökkent, miközben az eddigi (24%-os) piaci részesedését meg tudta tartani.

„Csökkent, 700-ról 600-ra a legnagyobb piactársunk által forgalmazott erőgépek száma is, amiből – nekik is sok fejtörést okozva – 240 szürke im­port­ból származott!” – hangsúlyozta Pintér Zsolt. Mint mondta, a közvetlen gyári importőrök önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyugati relációból származó 80 LE fölötti – az AXIÁL-nak erre a szegmensre van jelenleg ajánlata – erőgépek darabszáma 1424 volt, amiből 364-et a bajai cég által forgalmazott három traktormárka képviselt.


Az AXIÁL pavilonja nem pusztán állógép-bemutató volt, számos érdekes, interaktív programmal várták a látogatókat. Versenyt szerveztek fiatal gépészeknek, s az idén is volt 5-let Show.

 

Utóbbiban 5 újdonságot ismertettek Winkler Róbert, a Totalcar műsorvezetőjének segítségével, a színpadon ezen túl látványos fény- és hangtechnikai előadással szórakoztatták a vendégeket.

Az AgriTech és az AXIÁL Híradó című kiadványaik mellett új, Android és iOS operációs rendszerre is letölthető mobilalkalmazással is ekkor rukkoltak ki, amelyen keresztül a web­shop­juk, a cég legfrissebb hírei, legújabb és régebbi magazinjai érhetők el.

 

 

Precíz és profi

 

Bár a D pavilonban minden mozgásban volt, nem lehetett nem észrevenni az AXIÁL egyik újdonságát, a mAXI-CAM sorfelismerő és munkagép-helyzetoptimalizáló automatikával felszerelt, izgő-mozgó Fendt 210-est. Bár ilyen eszköz mások kínálatában is szerepelt a kiállításon, azoktól az AXIÁL fejlesztése annyiban tér el, hogy nincs egybeépítve a munkagéppel. Ismertetésére a fejlesztésében résztvevő Nagy Róbertet, az AXIÁL termékmenedzserét kértük.


A mAXI-CAM tehát az AXIÁL saját fejlesztése?


– Axiálos fejlesztés, így büszkén viselheti az AXIÁL logót, mint magyar termék. A neve azért mAXI-CAM, mert már létezik nálunk a mAXI-NET, a precíziós gazdálkodáshoz elengedhetetlen RTK pontosságú sorvezetés, amit mi forgalmazunk. Ehhez kapcsolódik a mAXI-CAM. Ismert, hogy a traktort az RTK 2,5 centiméter pontossággal elvezeti a sorok közt, de adott domborzati viszonyok, nem megfelelő talajállapot, például egy traktornyom vagy akár egy csapás eltérítheti az erőgépet, vele együtt pedig a sorközművelő kultivátort is.

 

Ez a szerkezet, ami az erőgép és a munkagép között elhelyezett kereten található, optikai úton felismeri a sort, és jobbra, illetve balra 350-350 milliméter kitérésre képes. Gyakorlatilag korrigálja az erőgép nyomvonalhibáját, és biztonságosan elvezeti a kultivátort a sorok között. Az úgynevezett védősávoknál van ennek nagy szerepe, ami régen 10-15 centiméter volt, és amit ezzel a berendezéssel akár 5 centire vagy az alá is levihetünk. Túl azon, hogy nagyon precízen vezérelhető vele a sorközművelő kultivátor, egy másik lényeges tulajdonsága a munkasebesség, ugyanis akár 20 km/órás sebességgel képes haladni a sorok között. Ismert, hogy a kultivátorozás napjainkban megszokott sebessége 10 és 13 km/óra a gyakorlatban. A mi berendezésünk – másokéval ellentétben – a színeket is felismeri: egy érintőképernyős felületen választható ki a szín, így akár a piros tulipánt is kultivátorozhatjuk vele.
Erő- és munkagépfüggő-e a berendezés?
– Nem, bár mi egy Monosem kultivátorral látjuk szívesen, de bármilyen erő- és munkagép közé beilleszthető, hiszen szabványos hárompont-füg­gesz­téssel rendelkezik, mind az erőgép, mind pedig a fogadott munkagép irányába. További érdekessége, hogy ha TLT-vel aktív eszközt szeretnénk mögé kapcsolni, a hajtótengely átvezethető ezen a kereten, mert nincs útba semmi. Nagy az érdeklődés iránta, a burgonya- és a paprikatermesztők figyelmét keltette fel leginkább, ugyanis egy bakháthúzó is kapcsolható utána.
Mennyibe kerül?
– A vásári ára 3 920 000 Ft + áfa. Úgy gondolom, ez egy versenyképes ár, főleg, ha figyelembe vesszük, mennyivel többet tud a hasonlóakhoz képest. Ráakaszthatunk egy 3,5 tonnás műtrágyatartályos kultivátort, de akár egy 12 soros kultivátorral is megbirkózik.
Most van először kiállításon?
– Bár már kétéves fejlesztés, nagyközönség előtt most szerepel először. Sokáig teszteltük.
Kik vettek részt a fejlesztésben?
– A GPS-es csapat dr. Mesterházy Péter Ákos vezetésével, a gépészeti részről pedig én.

 

 

 

Elsőbbség, üzembiztonság, nyugalom

 

Hagyomány, hogy az AXIÁL díjazza az átalánydíjas partnereit, azokat, akik hosszú évek óta igénybe veszik ezt a szolgáltatásukat. Szintén hagyomány, hogy a díjat, s a vele járó 200 ezer forint értékű alkatrészutalványt a sajtótájékoztató után adják át. Mint azt Torgyik Attilától, az AXIÁL szerviz üzletágának igazgatójától megtudtuk, tavaly mintegy 700 partnerük vette igénybe ezt a szolgáltatásukat, az ilyen háttértámogatással működő gépek száma pedig 2150 volt.

Mint kiemelte, a legjobb reklám az, amikor jó tapasztalataik alapján a gazdák ajánlják egymásnak ezt a szolgáltatást, s hogy ez még inkább így legyen, kizárólag ebben a szerződésformában egy újabb lehetőséget, a telefonos segítségnyújtást is kínálják. A legnagyobb előnye azonban továbbra is az, hogy ezek a partnerek elsőbbséget élveznek az egyéb eseti javításokkal szemben. „Ezt a szolgáltatást igénybe véve tehát elsőbbséget és üzembiztonságot, s ahogy egy gazdálkodó fogalmazott, a nyugalmukat vásárolják meg”, hangsúlyozta Torgyik Attila.

Ezt a nyugalmat emelte ki az idei díjazottak közül Csoma Géza, az IMÁR Bt. tulajdonosa is. A Veszprém megyei családi gazdaságban 6500 anyajuhot, 350 húsmarhát és 800 mangalicát tartanak, területeik fele szántó, fele gyep. Kapcsolatuk az AXIÁL-lal a ’90-es évek elejére datálható, amikor még lényegesen kisebb méretben gazdálkodtak. „Azóta minden tekintetben sokat fejlődtünk, amiben segítségükre volt a bajai cég is”, hangsúlyozta Csoma Géza.

Tíz éve kötnek folyamatosan átalánydíjas szerződést, tavaly összesen 8 gépre. Mint megtudtuk, elsősorban idénymunkák esetén látják az együttműködés hasznát, hiszen fontos szempont számunkra, hogy a gépek hosszú távon, biztonsággal üzemeltethetők legyenek, és ebben kiváló partnerre leltek az AXIÁL-ban. Ugyanilyen fontosnak tartják és ki is használják a cég által szervezett kezelői tanfolyamokat is, ezeken mindig részt vesznek, és próbálnak olyan embereket alkalmazni, akik nyitottak erre.

 

 

Több mint 15 éve az AXIÁL partnere a Gyermelyi Zrt. területén gazdálkodó Somodori Növénytermesztő Kft., amelyik tavaly 20 gépre kötött átalánydíjas szerződést. Keresztes Zsolt növénytermesztési igazgató tájékoztatása szerint ezek közül különösen fontosak a betakarítók, hogy a megfelelő állapotú gépekkel a megfelelő időben kezdhessék meg az aratást. Minden új gép beszerzésekor részt vesznek a kereskedő által felajánlott képzéseken, hogy a gépkezelőik a rájuk bízott nagy értékű technikát jól használják, és főleg hogy kihasználják a gépben rejlő lehetőségeket. A szakembernek meggyőződése, hogy a humánerőforrásba fektetett pénz, bár azonnal nem mérhető, a későbbiek során biztosan megtérül. „A mi dolgozóink megbecsülik ezt, ahogy a gépeket is, úgy használják, mintha a sajátjuk lenne. A precíziós gazdálkodás is a mindennapok részévé vált, sőt – jó értelemben – a gépkezelők kicsit függővé is váltak, büszkék arra, hogy mi ilyen technikát használunk”, hangsúlyozta Keresztes Zsolt.

 

A három díjazott közül a legtöbb, 23 gépre a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. kötött átalánydíjas szerződést. Kapcsolatuk az AXIÁL-lal 20 éves, az első számla 1997. február 17-ei keltezésű. Mint azt Osvay György, a társaság elnök-vezérigazgatója elmondta, növénytermesztésük, de leginkább az állattenyésztésük jelentős számú gépek üzemeltetését teszi szükségessé, amihez nélkülözhetetlen a szerviz is, és amire az átalánydíjas megoldást találták a legmegfelelőbbnek.„Ha valami baj van, a javítási igényünk mondhatni azonnali, amire elég gyorsan reagálnak, és igyekeznek megoldást találni a cég miskolci telephelyének munkatársai”, hangsúlyozta.

Az országosan ismert Szerencsi Mg. Zrt.-ben jelenleg 380-an dolgoznak, fő tevékenységük az állattenyésztés. Mintegy 14 ezer nagyállat-egységük van, s három állatfajjal dolgoznak. Legnagyobb ágazatuk a baromfi, évi 100 millió darab étkezési tojást állítanak elő és értékesítenek. Ezt követi a sertés – 1200-as kocalétszámmal dolgoznak –, amihez egy évi 3 millió kilogramm kibocsátású húsfeldolgozó üzem kapcsolódik. Szarvasmarha-ágazatukban 850 tejelő tehenet tartanak, ezektől évi 6,5 millió kilogramm tejet értékesítenek, s híres a húsmarha-tartásuk, charolais anyatehén állományuk 400 egyedet számlál.

„Tehát mindegyik, napjainkban veszteséges ágazattal rendelkezünk”, mondta nem kis malíciával az elnök, hozzátéve, hogy jelenleg az egyéb tevékenységek, így a növénytermesztés (terményei minimális értékesítése), a vetőmag-előállítás tartja fenn a vállalkozást, a növénytermesztésnek ugyanis egy feladata lenne, az állattenyésztés kiszolgálása.

A náluk is jelentkező munkaerő-gondokkal kapcsolatban elmondta, hogy folyamatosan részt vesznek az erről való közös gondolkodásban, s a környezetükben található középfokú intézményekkel (Abaújszántó, Tokaj) régóta kapcsolatban vannak. Az egyetemek közül a Szent Istvánnal, az Állatorvostudományival és a debrecenivel tartják a kapcsolatot. Azok a tanulók, akik érdeklődnek az állattenyésztés, a növénytermesztés iránt, gyakorlati képzésben vehetnek részt náluk, már most is sok olyan fiatal munkatársuk van, akik náluk töltötték gyakorlati idejüket. Azzal pedig, hogy az oktatás visszakerült a szaktárca hatáskörébe, készülnek arra is, hogy a duális képzésbe is bekapcsolódnak.
 

 

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2017/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok