Back to top

Egységes víztudomány és vízgazdálkodás a cél

Folytatható hagyományokkal és a továbblépést lehetővé tévő eredményekkel egyaránt büszkélkedhet a magyar vízkutatás, amelynek legnagyobb feladata a következő években az MTA Víztudományi Programjának a megvalósítása lesz – hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság ünnepi centenáriumi rendezvényén, a tudományos akadémia székházában. Két nappal később Baján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) víztudományi karának létrejöttét ünnepelték. (Hírösszefoglaló)

– A Kárpát-medence mindig is vízügyi egységet alkotott, akárhány országra is szabdalta a történelem. A politika a vízkutatáshoz kapcsolódó tudományterületeket és műhelyeket valamilyen okból szintén hasonló módon elválasztotta egymástól. Az MTA Víztudományi Programja ennek a széttagolódásnak kíván véget vetni. Egyik fő célja egy, a Duna vízgyűjtő területének kutatóit és műhelyeit, valamint a vízhez kapcsolódó kutatási területeket összekötő hálózat kialakítása – mondta Lovász László, az MTA elnöke a vízzel foglalkozó hazai szakemberek legnagyobb civil szervezetének, a Magyar Hidrológiai Társaságnak tagjait köszöntve február 7-én.

Lovász László szerint a globális problémát okozó vízhiány, a vízminőség megóvása, valamint a nagy árvizek elleni hatékony küzdelem érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Mint mondta, ebből a hazai kutatói közösségnek is ki kell vennie a részét. Ezért tartotta fontos lépésnek az MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjának elindítását. Az MTA elnöke a program fő céljai között említette a kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak megteremtését, és a fő kutatási irányok meghatározását. Megjegyezte, hogy nem szabad elválasztani egymástól a vízfelhasználás és -gazdálkodás különböző részterületeit. Kiemelte a víztudomány közös intézményrendszerének újraépítését, illetve egy szakmai hálózat kiépítését, a vízügyi kérdésekkel foglalkozó kutatócsoportok munkájának és adatbázisainak összekapcsolását.

Bejelentette, hogy a program egyik első lépéseként megalakult egy 14 fős Víztudományi Koordinációs Csoport az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében. A csoport eddigi munkája megteremtette a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozásának a feltételeit. Jelenleg a víztudományi kutatásokkal foglalkozó kutatóhelyek felmérését végzik, és a vízprogram kidolgozásában vesznek részt.
Nemzetközi minták alapján elkészítettek egy angol nyelvű tanulmányt is Magyarország vízügyi helyzetéről, amely „Water in Hungary” címmel hamarosan elérhető lesz az MTA honlapján és a jelenleg még fejlesztés alatt álló viztudomany.hu oldalon is. Lovász László végül azt kérte a kutatóktól, vízügyi szakemberektől, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel járuljanak hozzá a rendkívül szerteágazó és sok szakértő együttműködését igénylő munka sikeréhez.

A szakemberek és a döntéshozók együttműködésének erősítését sürgette az ünnepi üléshez intézett, a tanácskozáson ismertetett köszöntőjében Áder János államfő. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése a jövő szempontjából az egyik központi feladat. Egyebek mellett az élelmiszertermelés és az energia előállítása is jelentős mértékben a víztől függ. – A klímaváltozás miatt körülbelül 15-20 évünk van arra, hogy végrehajtsuk a fenntartható vízgazdálkodást lehetővé tévő fordulatot – mondta Kőrösi Csaba.

Szöllősi-Nagy András, az MTA Elnöki Víztudományi ad hoc Bizottság elnöke a víztudományi intézményrendszer átalakításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a korábbi dezintegráció helyett ma már az integrációra való törekvés tapasztalható, de az optimálistól még messze van a hazai modell. A jövő egyik kulcskérdésének nevezte a magasan képzett szakemberek képzését és üdvözölte az ennek érdekében tett eddigi kormányzati lépéseket.

A víz a gazdaságfejlesztés hajtóereje is

 A víztöbblet és a vízhiány egyaránt katasztrófához vezet, ugyanakkor a víz nemcsak környezeti elem, hanem erőforrás, a gazdaságfejlesztés hajtóereje is - hangoztatta a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) víztudományi karának létrejötte alkalmából szervezett ünnepi szenátusi ülésen, február 9-én Baján.

Hoffmann Imre kiemelte, hogy Magyarország a vízgazdálkodás területén kiszolgáltatott helyzetben van, ugyanakkor elismert vízügyi nagyhatalom, ami a tudomány és a gyakorlat, például az árvízi védekezés területén is tapasztalható.

A helyettes államtitkár a vízügyi ágazat mérföldkövének nevezte, hogy a víztudományi képzés az NKE-re került. A vízgazdálkodás rendkívül sokrétű ismeretet igényel a szakmunkástól a minősített kutatóig. Éppen ezért, valamint a vízügy globális és nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel kezdeményezte a belügyminiszter a vízügyi szakemberképzés integrálását a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe - mondta.

A vízügyi ágazat nehézségeiről elmondta: a létszámcsökkenés mellett komoly problémát jelent, hogy a dolgozók több mint harmada ötvenévesnél idősebb, a harmincévesnél fiatalabbak aránya pedig csak néhány százalék. Az elmúlt három évben a vízügyi igazgatási szervek szakemberállományának mintegy negyede kicserélődött, az érkezők jelentős részének pedig nincsen ágazati tapasztalata, gyakorlata - ismertette. Hozzátette: hosszú távon az alap- és középfokú képzést is magába foglaló, gyakorlatorientált oktatás jelentheti a megoldást.

Bíró Tibor, az NKE víztudományi karának dékánja székfoglaló beszédében azt mondta, a bajai felsőoktatástól a vízügyi ágazat mindig is az utánpótlás biztosítását várta. Nagy a felelősség, hiszen amíg a földi lét alapját a víz jelenti, addig vízgazdálkodási szakemberekre mindig szükség lesz - fogalmazott.
 

Patyi András, az NKE rektora hangsúlyozta: az egyetem arra vállalkozik, hogy az összegyűjtött és rendszerezett tudással, valamint a tudomány egészével a vízügy, a magyar vizek szolgálatába álljon.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara február elsején kezdte meg működését Baján az Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének beolvadásával. Jogelődjeinek köszönhetően a kar több mint ötvenéves múltra tekint vissza, a bajai vízügyi képzés országos hírű és jelentőségű, az ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa.

 

 

Népszerű agrárszaklapok