Back to top

Megint nem tenyésztőké a haszon

Az idén sem lesz hiány a kiváló minőségű magyar bárányból a külpiacokon és a hazai boltokban. Bár a kereslet valóban nagy, a tenyésztők mégsem lehetnek elégedettek, hiszen a haszon jó részét a felvásárlók és a kereskedők hálózata fölözi le. Ráadásul az idén még a tavalyinál is olcsóbban veszik át a jószágokat a gazdáktól. A szakmai szervezet szerint változás csupán az állattartók összefogásával érhető el.

Olcsóbban veszik át a tenyésztőktől az idén a bárányokat, a megszokottnál későbbi húsvét miatt ugyanis nagyobb a kínálat az uniós piacon. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az elmúlt évben hozzávetőlegesen 15 százalékkal csökkentek az árak, ami az idei húsvét előtti árakra is hatással van. Összességében a fiatal bárány termelői ára kilogrammonként 100 forinttal kerül kevesebbe, mint tavaly.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikája szerint március végén az élő bárány termelői ára itthon 754 forint volt, szemben a tavalyi 857 forinttal. Bár a tenyésztés jövedelmezőségét jelentősen rontja az áresés, a kereskedelmi viszonyok miatt nem biztos, hogy az alacsonyabb árak a fogyasztói piacon is megjelennek majd.

A hazai báránytenyésztők jórészt a külföldi piacokra adják el a fiatal állatokat, akár élő állatként, akár vágott bárányhús formájában. Egy évben hozzávetőlegesen 650-700 ezer bárány kerül a külpiacokra, ennek 35-40 százaléka a húsvéti időszakban és az ünnepet követő néhány hétben hagyja el az országot. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban Olaszországba szállították a magyar állatokat, ma már jóval szerteágazóbb az export.

Az idén új piac nyílt meg a hazai bárányok előtt, ezúttal Izrael is érdeklődik a kiváló minőségű portéka iránt. Emellett működnek az előző években már jól kialakított, ausztriai, németországi, svájci és japán piacok is. Kereslet tehát az alacsony uniós árak ellenére is van a magyar bárány iránt, a baj azonban az – hívta fel a figyelmet Hajduk Péter –, hogy az értékesítésből származó profit jelentős része nem a gazdálkodóknál, hanem a felvásárlóknál és a kereskedőknél csapódik le.,

– Magyarországon több évtizedes hagyománya van annak, hogy a tenyésztők nem közvetlenül adják el az állatokat, a bárány ma több kézen keresztül jut el az exportpiacokra, a feldolgozókhoz. A köztes szereplők, vagyis a felvásárlók és a kereskedők pedig nagy szerepet játszanak az árak alakulásában – mutatott rá a szakember.

A szövetség ezért már egy évtizede próbálja összefogásra ösztönözni az állattartókat. A cél, hogy a termelőtől közvetlenül a feldolgozóhoz kerüljön a bárány, a köztes haszon pedig maradjon meg a gazdáknál. Nem kis összegről van szó, Hajduk Péter becslése szerint a mintegy 80 szereplős felvásárlói-kereskedői oldal a 650-700 ezer exportált bárány után akkora profitot könyvelhet el évente, mint amennyit az egymillió juh tartásával kitermel az ágazat.

Bár vannak jó példák a piacon, egyelőre nem látni, hogy a gazdák hajlandók lennének összefogni a helyzet rendezése érdekében. A szakmai szervezet igazgatója szerint az új generáció hozhat új szemléletet az ágazatba, a fiatalok megjelenésével a szervezettség is javulhat.

A külpiacokon kialakult nehéz helyzetet némiképp ellensúlyozni tudja az évek óta folyamatosan emelkedő belső fogyasztás. A két magyarországi vágóhíd, a kaposvári és a hajdúnánási egész évben jó minőségű áruval látja el a piacot, a húsvéti szezon előtt pedig minden nagyobb kiskereskedelmi láncba szállítanak. Az ünnep környékén fogy el egyébként az éves bárányhúsmennyiség harminc százaléka a magyar pia­con.
A növekvő keresletet jól mutatja, hogy tavaly mintegy ötvenezerrel több belföldi vágás volt a két üzemben. Hajduk Péter elmondta, ma már minden áruházláncban kapható bárányhús, a fagyasztott áruk helyett a hűtőpultban érdemes keresni a húskülönlegességet. Ugyanez igaz a vásárcsarnokokra is, ahol húsvét előtt és év közben is folyamatosan kapható bárány, illetve birkahús.
 

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Módosult hazánk ASP mentesítési terve

A 2/2021. számú országos főállatorvosi határozat megjelenésével 2021. szeptember 22-től módosult Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve.

Ötvenfős a csongrádi nyuszifészek

Hobbinak indult, ma már szinte hivatás a csongrádi Gábris család törpenyúl tenyészete. Szeretik a különleges állatokat, holland tarkát például csak ők tenyésztenek hazánkban. Azt mondják, a legtöbbet a saját tapasztalataikból tanulnak. A törpenyúl tartása nem bonyolult, de túletetni nem szabad, és a meleget rosszul viselik.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.

Prémium lucerna készítése a Karotinnál

A szegedi Karotin Kft. 65 embernek ad állandó munkát, akik 2,3 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Idén júniusban egy korszerű, a legmodernebb technológiával rendelkező lucernafeldolgozó üzemet avattak föl, ami a kaszálástól a végtermék előállításáig 25 főt foglalkoztat. Önmagában ez az adat is jól mutatja a fehérjetakarmány-gyártó üzem jelentőségét a vállalkozásnál.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!