0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 25.

A vállalkozó erdész

Gősi István volt műszaki, erdőművelési, fahasználati műszaki vezető – sőt ez utóbbi kettő egyszerre is –, majd erdészetvezető, s most a Pilisi Parkerdő Zrt. központjában vezérigazgató-helyettes. A kort megelőzve, az egész hazai erdészszakma számára p...

A vállalkozó erdészA Pilisi Parkerdő Esztergomi Erdészetében 1978-ban kezdett dolgozni Gősi István, ahol a második világháború által alaposan megtépázott erdőket talált. Mivel ezen a vidéken állt a front, az idősebb állományok vastagabb fái telis-teli voltak repeszekkel, szilánkokkal, így szinte csak tűzifaként lehetett értékesíteni. „Az erdészetnek pedig meg kellett élnie, eredményt kellett felmutatnia” – emlékezett vissza az akkori erdészetvezető, aki elkezdett külső megbízások után járni, miközben a szakmai munkában kifogás nem lehetett. Igyekeztek az erdészetben meglévő szabad szellemi és fizikai kapacitást hasznosítani. Nyiladékokat tisztítottak, gázpásztákat nyitottak, egyik munka hozta a másikat. Eleinte a környéken dolgoztak.

Szerteágazó tevékenység

Az első nagy munkájuk a nyolcvanas évek végére datálódik, amikor az ország gázellátása forgott kockán, a Pilisvörösvár– Schwechat nagynyomású gázvezeték építésének előkészítésében, fakitermelési, tuskózási és bozótirtási munkákban vettek részt. „Az országhatárig kísértük a csővezetéket” – magyarázta, a munkát a megrendelő legnagyobb megelégedésére végezték. Ettől kezdve az ország összes nagy távvezetékének munkálataiba bekapcsolódott az erdészet. „A szakmánkat végezzük, csak idegen területen” – tette hozzá, legutóbb a szlovák tranzit Százhalombatta és Balassagyarmat közötti munkálatait végezték.

Németországba egy óriási széldöntést követően 1990-ben hívták meg a Pilisi Parkerdőt, amikor több mint hárommillió köbméter fa került a földre. Heidelberg környékén több nemzet erdészeivel mentették a menthetőt. Négy brigáddal képviselték a magyar erdészszakmát, s többször csak őket engedték dolgozni.
Ez igazi szakmai elismerést jelentett számukra.

A gázvezetékek mellett autópályák (M2, M3, M35, M30, M70, M7, M0) nyomvonalának kiépítésénél, a fakiterfakitermeléseken kívül a növénytelepítéseket is elvállalják. Több millió cserje, több százezer sorfa, több száz hektár telepített erdő dicséri hozzáértésüket. Az országban járva mindenhol találkozhatunk a kezük munkájával. „Bedolgoztuk magunkat a növénytelepítésekbe is” – hangsúlyozta Gősi István. Vállalkoznak, miközben – ahogyan hangsúlyozza – erdészeti munkát végeznek.

A vállalkozói szemlélet mára meghonosodott a Pilisi Parkerdőnél. Mintegy 65 ezer hektárt kezelnek, aminek minden szakmai kritikát ki kell állnia. Sok korlátozást jelent mindennapi tevékenységükben, hogy a terület 66 százaléka védett, az emiatt kieső árbevételt valahonnan pótolni kell.

A vállalkozó erdészTársadalmi kapcsolatok

A vállalkozásból származó eredményt visszaforgatják az erdőgazdálkodásba. Közjóléti tevékenységre évenként 300 millió forintot költenek, az ezredfordulótól az összes erdészeti központot, vadászházaikat újjáépítették. Turistautakat tartanak karban, de sokba kerül a szemétmentesítés is. „Kiváló munkatársakkal dolgozom együtt, nélkülük nem sikerült volna idáig eljutnunk” – jelezte a szakember. Mindnyájukat büszkeséggel tölti el, hogy számos megvalósult, sikeres projekthez van közük, miközben a hagyományos ágazatot sem hanyagolják el.

Csak 2010-ig visszatekintve, a vállalkozásból származó bevétel megközelíti a 12 milliárd forintot, ami azon túl, hogy sok családnak jelent biztos megélhetést, a Parkerdőre háruló közjóléti fejlesztések, beruházások elvégzéséhez is hozzájárul. Az első vadaskert létrehozása is Gősi István nevéhez kötődik a Pilisszentkereszti Erdészetnél, ami a mai napig üzemel.

A vállalkozó erdészA többi erdőgazdasággal összehasonlítva a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel szemben sokkal nagyobb a társadalmi elvárás. Egyes felmérések szerint 20-25 millió látogatót jegyeznek évente. A Budakeszi Vadas parkot 160 ezren keresik fel, a Tündérkert mozgalom keretében Budakeszin, a Telki Erdészet területén közel hat hektáron ősi magyar gyümölcsfajtákat (904 fa) ültettek már el. A SZIE Kertészettudományi Karával kötöttek ebben a témában együttműködést. Diákok járnak metszeni, ismerkednek a fajtákkal. A kertészek mellett a Soproni Egyetemmel is szoros kapcsolatot ápolnak. A Visegrádhoz közeli Apátkúti völgyben, Gödöllőn és Budakeszin is fenntartanak egy-egy arborétumot. Fontosnak tartják a társadalommal való kapcsolatteremtést.

„A Zsámbéki-medence lakói között felhívásttettünk közzé, vártuk a régi gyümölcsfajtákat” – magyarázta, hogy a sváb lakosság körében nagyon népszerűnek számított a körte. A beküldött oltóveszszőkből kész oltványt kaptak vissza a helyiek. Sikerként könyvelhették el a kezdeményezést. Amikor hobbijáról kérdeztem, elmondta, hogy a horgászat közelebb áll hozzá, mint a vadászat. „Trófeás vadat, egy őzbakot 1979-ben lőttem utoljára” – mesélte, édesapjával viszont sokat jártak horgászni. A Pilisi Parkerdőhöz kerülve a víz szeretetemiatt igyekezett a vízfelületeket megőrizni, ápolni.

A vállalkozó erdészOtthon a Pilisben

A gazdálkodást komolyan nehezítik a természetvédelmi korlátozások. A Pilisi Parkerdőnél az erdők alig 22 százaléka gazdasági rendeltetésű. Ezért már az 1980-as években korszerű technológiákat dolgoztak ki, amivel vegetációs időben is kíméletesen lehetett termelni a nevelővágásokban. Mára viszont olyan helyzetbe kerültek az erdőgazdaságok, hogy a fahasználati munkálatokat esetenként képtelenek elvégezni a vegetációs időn kívül. Az elmúlt ősszel sok csapadék esett, mégis dolgozni kellett, miközben nagyon nagy volt a sár. „Sokkal több kárt okozunk, mintha megfelelő technológiával végeznénk a nevelővágásokat
a vegetációs időben megfelelő időjárási körülmények között”
– mutatott rá, hogy szakmailag nehéz helyzetekbe is belekényszerülhetnek az erdészek.

„Bárhol is vagyok, a Pilis, azon belül is a Pilistető marad a szívem csücske”– utalt pályafutásának meghatározó állomására a szakember. Ott kezdett műszaki vezetőként, majd a szakmai szamárlétrát
végigjárva 2000-től vezérigazgató-helyettesnek kérték fel.
 

 

Forrás: