Back to top

Ösztönző lengyel adórendszer

Óriásit fejlődött a lengyel kertészet az utóbbi évtizedekben, és ebben nagy szerepet játszott az adózási rendszer is. A miénknél jóval alacsonyabb általános forgalmi adó és egyszerűbb könyvelés ösztönözte a korszerűsítést, egyúttal növelte a lengyel kertészek versenyelőnyét az európai piacokon. A rendszer néhány összetevőjét Szőriné Zielinska Alicja már több szakmai fórumon felvázolta, például a Zsendülés III. Kertészeti Konferencián is, ahol egy sikeres lengyel paradicsomtermesztő is bemutatkozott.

Lengyelországban a mezőgazdasági termékek és szaporítóanyagok 3 százalékos általános forgalmi adóját négy éve emelték 5 százalékra. A feldolgozott és ezáltal már élelmiszernek minősülő zöldségek áfája 8 százalék, és ekkora forgalmi adó terheli a mezőgazdasági alapanyagokat, szolgáltatásokat is. A mezőgazdasági gépekre és az energiára vonatkozó legnagyobb áfakulcs is kevesebb mint nálunk, 23 százalék. Az alacsony áfa nem csábította a termelőket a feketekereskedelemre, és tetemesen növelte előnyüket például a magyar kertészekkel szemben.

Ösztönző lengyel adórendszerA többi adónem is kedvez a lengyel kertészeteknek. Több lehetőség közül választhatják ki a számukra legelőnyösebbet. A kisebb gazdaságoknak, 12 millió forint árbevételig könyvelést sem kell vezetniük. A szántóföldi kultúrákat termesztők értékesíthetnek felvásárlási jegyre, abban az esetben nyereségadó nincs, sőt a legtöbb településen a helyi földadót is elengedik. A termelő az áru értékén kívül a felvásárlási jegy 7 százalékának megfelelő visszatérítést is kap, ha az összeget átutalással egyenlítették ki. Ha bejelentkezik az áfakörbe, akkor már számlatömbbel kell rendelkeznie és 5 százalékos a visszatérítés, viszont az értékesített termék és a vásárolt gépek vagy berendezések áfájának a különbségét is visszaigényelheti. A lengyel állam ezzel a burkolt segítséggel is a fejlesztésre ösztönzi a kertészeti termelőket. A rendszer érdekeltté tette őket abban, hogy számlával vásároljanak, hiszen így visszaigényelhették az áfát, és a banki hitelhez is fontos volt kellő árbevételt kimutatni. Az áfakörből öt év után lehet kijelentkezni.

Ösztönző lengyel adórendszerEgyszerű, átlátható

A nagyobb jövedelmet termelő ágazatokban, mint a hajtatás, gombatermesztés, méhészet, nemesítés elvárják az adózást, de a hazaitól eltérően, termesztési egység alapján. 100 négyzetméternél nagyobb hajtatófelület esetén már kötelező a területalapú nyereségadó, attól függetlenül, hogy a növényházban ténylegesen hajtatnak-e. Fűtött üvegházban hajtatott zöldség esetében a vélelmezett/elvárt éves árbevétel négyzetméterenként 327, dísznövénynél 879, fűtetlen üvegházban, fóliában zöldség esetén 201, dísznövénynél 654 forint. A gombaházaknál pedig 377 forint. A fizetendő adó 6,5 millió forint árbevételig 18 százalék, afölött 32.

Ebben a rendszerben költséget nem számolhatnak el, de olyan elszámolást is választhatnak, ahol a szükséges alaptételek könyvelésével az adó alapja a tiszta nyereség. A lengyel mezőgazdasági termelők 60-65 százaléka ezt, az akár egyetlen kockás füzetben is vezethető egyszerűsített könyvelést végzi. Ehhez ugyancsak áfakörösnek kell lenni, az éves árbevétel pedig nem haladhatja meg a 378 millió forintot. Az adózás alapját az árbevétel és a költségek különbözete adja.

A kétlépcsős rendszerben 6,5 millió forint nyereségig 18 százalék az adó, afölött 32. Választható az úgynevezett lineáris adózás is, amely szerint az árbevételtől függetlenül 19 százalék adót fizet a termelő, de nem érvényesítheti a foglalkoztatottak után járó adókedvezményt. A hazai könyveléshez hasonlóan kötelező nyilvántartani a tárgyi eszközöket, immateriális javakat, dolgozókat. A beruházások költsége azonban már az első évben teljes összegben leírható.

Ennél bonyolultabb, kettős könyvelés csak a 378 millió forintnál nagyobb bevételt elérő termelők számára kötelező, nekik egyébként már társas vállalkozásként kell működniük.

Lengyelországban a mezőgazdasági termelők egészség- és nyugdíjbiztosításának összege a művelt terület nagyságától függően változik. 50 hektárig a nem csak mezőgazdasági termelésből élők 196 ezer forintot, családtagjaik pedig 117 ezer forintot fizetnek be évenként. Szintén 117 ezer forint a kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozók biztosítása, az utána járó nyugdíj azonban ott sem túl magas, havonként 75-90 ezer forint.

Ösztönző lengyel adórendszerAz elsők közt

Piotr Florianczyknak már a nagyszülei is termesztettek paradicsomot, kezdetben fóliában talajon, majd a jobb termésminőség reményében 1974-ben megépítették az első, Hollandiából vásárolt bontott üvegházat. Később a szülei is bekapcsolódtak a munkába, 1988-ban pedig 0,6 hektárosra bővítették az üvegháztelepet. Hollandiából vásárolták a 15 méter széles egyhajós használt üvegházakat is. Akkor alapították meg a Pomidorki Mezőgazdasági és Kertészeti Farmot, melyben már a család három nemzedéke dolgozik együtt. A kezdetektől arra törekedtek, hogy jó minőségű és ízletes paradicsomot vigyenek a piacra, emiatt 1993-ban az elsők közt átálltak a kőzetgyapotos termesztésre, és a tökéletes beporzásért poszméheket telepítettek a házakba.

A versenyben maradáshoz szükséges fejlesztés érdekében 2002-ben megvásárolták a szomszédos telkeket, és két ütemben tovább bővítették a telepet. 2004-ben 2, majd két évvel később újabb 1,5 hektáros, 4,5 méter vápamagasságú, immár új holland üvegházat építettek. Újítók voltak, mert abban a termesztőberendezésben alakították ki Lengyelországban az első zárt csatornát.

Újabb közel tíz év elteltével megint kinőtték a területet, ezért 2013-ban 3, majd tavaly 2,5 hektáros üvegházat építettek. Ezek már 5,5 méter vápamagasságúak, és a legkorszerűbb technológiával fölszereltek. Kizárólag Grodan Master kőgyapoton termesztenek, és az állományt a Koppert biológiai módszereivel védik a kártevőktől, így a fogyasztók igényeihez alkalmazkodva bármikor szedhetnek. Néhány alkalmazottnak kizárólag a monitorozás a feladata, figyelik a növények egészségi állapotát, a kártevők megjelenését, hogy szükség esetén minél hamarabb beavatkozhassanak.

Az állomány jó erőnlétben tartásához a fejlődési szakaszhoz igazítják a tápanyag-utánpótlást, és a növényápolási munkákkal is segítik a vegetatív-generatív egyensúly kialakulását. Mindenütt klímakomputer vezérli a környezeti tényezőket. A technológia fontos részei a növénymérlegek, a súly alapján döntenek az öntözés indításáról, a drént visszaforgatják. Egykor olajjal, ma viszont már az egész telepen a gazdaságosabb szénporral fűtenek.

Ösztönző lengyel adórendszerA kertészet GlobalGAP minőségbiztosítással rendelkezik. A leszedett paradicsomot a kocsikról közvetlenül a vásárló által meghatározott csomagolóegységbe teszik, így a bogyókat csak a szedő keze érinti, mielőtt azokat a saját kamionokkal beszállítják az áruházakba.

A termelő szerint a kertészet szaktanácsadójának is köszönhető, hogy az eredményeik folyamatosan javulnak. A jelenlegi 9 hektáron évenként 5 millió kilogramm paradicsomot termesztenek. Ez körülbelül 33 millió bogyó, a lengyel fogyasztók ugyanis a nagyobb paradicsomokat kedvelik.

A telep 80 százalékán a Lengyelországban népszerű rózsaszín bogyójú fajtákat termesztik, az aromás, illatos, vékony héjú paradicsomért a vásárlók hajlandók többet fizetni. Főként az áruházak kérésére azonban a hagyományos fajtákat is termesztik, a gömbölyű piros bogyók ugyanis hosszabban pulton tarthatók. Legújabban a szilvaparadicsomot is fölvették a választékukba, a mutatós prémium terméket lapos kartonokba csomagolva kezdik bevezetni a piacra. Piotr Florianczyk szerint termékeiknek a hagyományosan jó íz és a kiváló minőség mellett nagy értéke, hogy a biológiai növényvédelemnek köszönhetően biztosan egészséges, és a szedést követő 24 órán belül megérkezik a vevőhöz.

A Varsótól 20 kilométerre működő cég terméke a termesztési időszaktól függő-
en Európa több országába is eljut. A 30 éves tapasztalat és tudás birtokában bátran hirdetik paradicsomukat a Mniam, Mniam! logóval.

Erős feldolgozóipar

A mintegy 38 millió lakosú országban 2,38 millióan dolgoznak a mezőgazdaságban, ez a népesség 6,2, a foglalkoztatottaknak pedig a 15,3 százaléka. A mezőgazdasági termelés szinte teljes egészében magánkézben összpontosul, egy főre 5,6 hektár, azaz viszonylag kevés terület jut. A gazdaságok mérete azonban országrészenként eltérő, észak felé haladva fokozatosan nő. A zöldség- és gyümölcstermesztésben az átlagos gazdaságméret 2,7 hektár, de 100-200 hektáros kertészeti üzemek is működnek. A hajtató kertészetek 5-50 hektár közöttiek. A statisztikai adatok szerint a mezőgazdasági dolgozók többet keresnek a 300 ezer forint körüli átlagos fizetésnél, ezt azonban az érintettek vitatják. A termeléshez erős feldolgozóipar társul, a mezőgazdasági termékek 68 százalékát feldolgozva értékesítik, hazánkba is sok szárított és konzervterméket szállítanak.

Zöldséghajtatásban a lengyelek az ötödik helyen állnak az Európai Unióban, a termesztés eredményességét tekintve pedig az élen járó Hollandiát és Belgiumot követik. Az 5800 hektáros hajtatófelületből 1950 hektár üvegház, amiből 1400 hektáron a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák, szemben a hasonló hazai mintegy 50 hektárral. A termelői szervezetek Lengyelországban is az európai uniós csatlakozással alakultak, de kissé másként működnek, mint nálunk. Általában 5-10, azonos zöldség- vagy gyümölcsfélét termesztő kertész hozta létre a tészt, és elsősorban a gépesítést, tárolást oldották meg közösen.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?

Vége a rendkívüli állapotnak Szerbiában

A járvány még tart, de a kijárási tilalom megszüntetésével már szabadon közlekedhetnek a mezőgazdasági termelők. A belgrádi parlament május 6-ai döntésével megszüntette a koronavírus-járvány miatt március 15-e óta tartó rendkívüli állapotot Szerbiában. Ezzel vége a szigorú kijárási tilalomnak is, ami 53 napon át akadályozta a mezőgazdasági termelők tevékenységét a nyugat-balkáni országban.

Zöldtetőkkel a klímavédelemért

A kertészeti cégek innovatív megoldásainak köszönhetően, egyre könnyebb zöldtetőket telepíteni a városokban. Ezek a kisebb-nagyobb növényközösségek hatékony klímavédelmi megoldást nyújtanak a forró és a száraz nyarakra, és egyben hozzájárulnak környezetünk szebbé tételéhez.

Kampány indult a burgonyatermelők és felhalmozódott készleteik megmentésére Belgiumban

A turizmus koronavírus-járvány okozta leállása, a sütödék ideiglenes bezárása, valamint az export visszaesése miatt felhalmozódott mintegy 750 ezer tonna burgonya és a termelők megmentése érdekében az ország szimbólumának számító sültkrumpli fogyasztását serkentő kampányt indítottak helyi civil szervezetek Belgiumban - közölte a belga sajtó hétfőn.

Zajlanak a munkák az Országos Iskolakert-fejlesztési Programban

Folyamatosan szállítják az eszközöket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program pályázatán nyert intézményeknek, emellett javában zajlik a kertészeti és pedagógiai mentorálás is – mondta el Nagy István agrárminiszter. Idén újabb 50 óvoda- és 50 iskolakert kialakítását, mentorkertek fejlesztését, valamint az intézmények mentor szerepre történő felkészítését támogatja az Agrárminisztérium.

Amint egy kicsit esik, egyből jönnek a kórokozók

Növényegészségügyi szempontból változatlanul a rovarkártevőké a főszerep, de észrevehető, hogy már egy-egy kisebb csapadék is aktivizálhatja a kórokozókat. Főleg a lisztharmatra figyeljünk, de szőlőben a peronoszpóra és a feketerothadás fertőzését is lehetővé tenné a hőmérséklet, ha hullna csapadék.

Mindig friss gomba a sátorból

Könnyebb gombát termeszteni, mint értékesíteni – mondja Dancs Kornél, pedig az ő fehér csiperkéi ennek ellenére is kedveltek és keresettek. A vásárlók tudják, hogy nála mindig, egész évben friss árut kapnak.

Zöldségpalántákkal segítik az öngondoskodást

Kertészkedéssel nemcsak saját termesztésű, egészséges zöldséggel tudjuk ellátni a családot, hanem a munka közben magunk is felüdülünk, ráadásul kézközelből ismerjük meg a mezőgazdasági munka sokszínűségét. Mindezek a célok vezették a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot annak a 15 ezer zöldségpalántának az adományozásakor, amelyeket segélyszervezetek juttatnak el rászoruló családoknak.

Ne engedjük el az esővizet!

Érdemes összegyűjteni az esővizet, hiszen nagyon jól felhasználható a gazdaságokban, a kertekben és jól jöhet a nyári aszály idején. Egy körülbelül 10 percig tartó eső során a megfelelő rendszer segítségével akár 180 liter esővizet is összegyűjthetünk.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.