Back to top

Átalakulóban a hazai vetésszerkezet

Bár még mindig a kukorica és a napra­forgó vezeti a rangsort a tavaszi vetésű növények között, a gazdálkodók idei tervei azt mutatják, hogy kisebbfajta átrendeződés kezdődött a hazai vetés­szerkezetben. Idén harmadával esett vissza az árpa vetésterülete, a borsó 23, a dinnye 21, míg a burgonya 15 százalékkal kisebb területen kerül a földbe.

Az Agrárgazda­sági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 1,16 millió hektár, ami 95 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. Ebből a kukorica 1,02 millió hektárt tesz ki, ami 64 ezer hektárral kevesebb, mint 2016-ban.

Tavaszi árpából is kevesebb kerülhet a földekbe, a tervezett 56 ezer hektár harmadával marad el az előző évi szinttől, ahogyan a zab vetésterülete is 8 ezer hektárral szűkül. Ezzel együtt az egyéb gabonafélékből 46 ezer hektárral többet vetnek majd. A szója várható területe 2017-ben is 66 ezer hektár, a lucernatelepítés a 2016. évi 34 ezer hektárral szemben 56 ezer hektár körül alakul 2017-ben.

A napraforgó népszerűsége töretlen, idén a tervek szerint 658 ezer hektárnyit vetnek az olajnövényből a gazdák, ez csaknem 25 ezer hektárral haladja meg a tavalyi szintet. Cukor­répa összesen 16 ezer hektáron kerülhet a földbe, 500 hektárral nagyobb területen, mint 2016-ban.

A magyar gazdálkodók közül egyre kevesebben foglalkoznak borsó- és burgonyatermesztéssel. Idén 23 százalékkal kevesebbet vetettek borsóból, és 15 százalékkal csökkent a burgonya vetésterülete is. Ezzel szemben sokan a zöldségnövényekre helyezték a hangsúlyt.

A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica-, vöröshagyma-, zöldpaprika-, zöldbab- és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a görögdinnye tervezett területe 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

A jelentések szerint a megszokottnál hűvösebb áprilisi időjárás ellenére gyorsan haladtak a gazdák a vetéssel. Míg tavaly a gabonafélék 42 százalékát vetették el április végéig, idén ugyanebben az időszakban a munka 56 százalékával végeztek a termelők. A tavaszi búza, a tavaszi árpa és a zab vetése gyakorlatilag az egész országban befejeződött. A kukorica pedig eddig csaknem 538 ezer hektáron került a földekbe, ami a tervezett terület több mint felét jelenti.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Robotizált fejlődésmonitoring nemesítőknek

Az Illinois Egyetem két tanára által alapított EarthSense egy olyan robottal törne be a piacra, mely képes önállóan megfigyelni a nagy sortávolságra vetett haszonnövények – azaz elsősorban a kukorica – kísérleti parcelláit, és nyomon követni a növények fenotí­pusos megjelenését, illetve fenológiai fejlődését.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Az eddigi legnagyobb szabású SMARTFARM-ra készülnek

Szűk egy hónap múlva kezdetét veszi a SMARTFARM - Magyarország legnagyobb precíziós szántóföldi bemutatója, a Bábolnai Gazdanapok programjainak "zászlóshajója". A rendezvényen, amely az eddigieknél hosszabb, így tartalmasabb is lesz, a szakma legjelesebb képviselői vesznek részt ezúttal is - lássuk, mivel készülnek idén!

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.