Back to top

Vissza a gyökerekhez: méhészkongresszus Törökországban

Idén az egyik legősibb méhészhagyományokkal rendelkező tagország ad otthont a világ legjelentősebb méhészeti találkozónak: szeptember 29 - október 4 között Isztanbulban tartják az Apimondia 45. kongresszusát.

Két kontinens határán, Isztambulban tartják idén szember 29 - október 4 között az Apimondia 45. kongresszusát, melyen várhatóan a méhészeti szakma jeles személyiségei, kutatók, méhészek illetve kiállítók vesznek részt. A találkozó során a szakma legégetőbb problémáit, továbbá a lehetséges megoldási javaslatokat tárgyalják majd. 

 

A házigazda Törökország egyrészt igen gazdag és hosszú méhészeti hagyományokra teknthet vissza, másrészt jelenleg is nehézsúlyú szereplője az ágazatnak. A törökországi Anatólia több mint 9000 éves méhészeti múltra tenkinthet vissza. A jelenleg majdnem  7 millió méhcsaládnak otthont adó térség világ szinten a második legjelentősebb, és több mint 150 000 családnak biztosít megélhetést. A méhészek nyocvan százaléka vándorméhész. 

 

Törökország  a méhészek és a kutatók számára méhészeti génbanknak számít, hiszen a mézelő méh (Apis mellifera) szinte összes fajtája megtalálható itt.  Ezzel együtt az őshonos, kaukázusi méh kiemelt védelmet élvez, hiszen rendkivüli szelidsége és szorgalma óriási mézhozamokat ígér.

 

Apimondia Istambul 45.

 

Törökországban több mint 500 nektárt adó virágos növény biztosítja a kiemelkedő mézhozamot, A méhlegelők kiváló lehetőséget nyújtanak a fajta mézek termelésére: például az őriási fenyves területeknek köszönhetően az ország fenyőméz termelésben világelső.

 

A tudományos programok mellett az isztambuli és a város környéki méhészetekbe is ellátogathatnak a résztvevők. A napijegy 100 Euróba kerül, illetve az Apimondia tagországiaiból érkező vendégek számára a találkozó teljes idejére 250 euró a belépődíj.  Részleteket az Apimondia honlapján talál az érdeklődő, ahonnan virtuális sétát is tehetünk a kongresszusi épületben.

Forrás: 
www.apimondia2017.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

Vissza nem térítendő csekély támogatás méhészeknek

Azon méhészek számára, akik 2018. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkeztek, vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás nyújtható.

A méhek szerepe a napraforgó-termesztésben

A napraforgó hazánkban a legnagyobb területen (több mint 600 ezer hektár) tenyésző méhlegelő. A méhészek számára az egyik, de vannak területek, ahol a legfontosabb árumézet adó növénnyé vált az elmúlt években. Virágjának felépítéséről és méhészeti jelentőségéről szól írásom.

Utolsó csepp a méhészek poharában

Idén is pusztulnak a méhek a napraforgón. Egyes kutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, arra hogy a varroa atkára, mint a méhek legádázabb ellenségére való mutogatás, elvonja a figyelmet arról, hogy valójában a káros környezeti behatások együttese a felelős azért, hogy minden évben a házi méhek jelentős pusztulását tapasztalhatjuk világszerte. A varroa atka csak utolsó csepp a pohárban.

Rovarölő a biológiai művelésű talajokban is

Egy svájci kutatócsoport neonikotinoidokat talált a biológiai/ökológiai művelésű talajokban is.

Változatlanul intenzív a fellépés a vérszívók ellen

Az elmúlt héthez hasonlóan a következő napokban is teljes intenzitással zajlik az országos szúnyoggyérítési program. A kiemelt turisztikai régiók közül a sikeres Tisza-tavi és Fertő-tó környéki beavatkozás után a héten a Balaton és a Velencei-tó partján fekvő településeken fogják légi úton csökkenteni a szúnyogok számát.

Egyes szúnyogoknak kedvez a permetezés

Nem mindig igaz az az általános vélekedés, miszerint a növényvédő szerek ritkítják, vagy teljesen elpusztítják a célba vett rovarokat.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba.

Méhészeti dendrológia 2. rész - a kora tavaszi fás hordásnövények

Előző írásomban növénytani és méhészeti szempontból a két legfontosabb fűzfélénket - a fehér fűzet (Salix alba) és a kecskefűzet (Salix caprea) - ismertettem. Maradva még a kora tavaszi aszpektus hordást biztosító növényeinél, következzenek most a juharok és a mogyorófélék.

A méhanya egyik "titkát" fedték fel a kutatók

Hogyan képes a méhanya magtarisznyájából évekig viszonylag pontosan adagolni a spermiumokat a folyamatosan termelődő petesejtekhez? A megoldás egyszerűbb, mint ahogy először hitték.