Back to top

Tiszta mézet a hordóba -Kezelés oxálsavval tartós hordozón!

Hatékony atkakezelés vagy egészséges méz? Egy, a legnevesebb amerikai méhész szaklap, az American Bee Journalban megjelent cikkben egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni bio védekezési módot mutatnak meg, melynek pontos alkalmazásával elkerülhető, hogy az atka elleni szintetikus szereket alkalmazva annak hatóanyagai esetleg a mézbe kerüljenek, viszont hetekig fejti ki hatását.

A varroa-atka elleni kezelések eddig kisebb-nagyobb sikerrel azon múltak, hogy a méhész hatékony  szert választott-e a megfelelő időszakban az egészségügyi előírásokat is szem előtt tartva. Ezeket a szintetikus szereket többnyire - ha valóban szeretnénk betartani a lebomlási időszakra vonatkozó előírásokat - a nyár második felétől lehet alkalmazni, amikor már nincs mézpergetés, általában a napraforgó méz  kipergetése után. Persze ilyenkor kérdéses, hogyan kerülhető el, hogy az őszi mézbe ne kerüljön bele egy sorozatkezelés utolsó lövete,  Egy tisztességes méhésznek kötelessége, hogy erre ügyeljen!

 

lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A szintetikus anyagok nagyon hatékonyak, ez tény. Ugyanakkor a védekezési módszerek közül nagyon sok az idei télen nem ment át a teszten, hiszen rengeteg méhcsalád nem telelt át, vagy nagyon legyengült tavaszra.  Sajnos a pusztán nyár közepe utáni atka elleni védekezési mód, és az egy záró kezelés fiasításmentes időszakban már a múlté. Tehát hatékonynak is kell lennie az atkakezelésnek, és nem kerülhet bele szintetikus anyag a mézbe. Nem kis feladat!

A hatékony kezelés érdekében a méhésznek arra kell ügyelnie, hogy az atkavédekezés gyakorlatilag már tavasszal, de inkább (záró kezelésekkel) előző ősszel, tél elején elkezdődjék, megfékezve ezzel az atkák túlszaporodását.

A tavaszi időszakban természetesen ha tisztességes a méhész, csakis olyan szert alkalmazhat, mely még ha belekerül is a mézbe, semmilyen egészségre károsító hatással nincs az emberre, illetve a pörgetésig lebomlik. Ez a szintetikus vegyszereknél viszonylag hosszú időt jelent. Tavasszal tehát szóba jöhetnek a bio védekezési módok, mint a heresejt kivágása, családmegosztás, thymol (bár ez árnyalhatja a méz ízét is, vagy rabláshoz vezet), illetve a gyorsan lebomló savak, mint a tejsav, hangyasav, oxálsav.

Épp most érkeztünk el az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a sorozatkezelés valamilyen formája.

Randy Oliver rendszeres szerzője a legnevesebb amerikai méhész szaklap az American Bee Journal-nak, és egyúttal méhészeti tudományos kísérletek vezetője is. Az újság legfrissebb számában egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni védekezési módot ad meg.

Természetesen ha valaki ezt kipróbálja, csak óvatosan tegye, ügyelve a módszer kontrolljára, vagyis arra, hogy valóban hulltak-e, hullnak-e  le atkák a méhekről.  Az atkák túlszaporodása egyébként épp a kontroll hiányának, illetve a közkézen forgó, jól-rosszul elkészített recepteknek köszönhető.

Randy Oliver receptje olyan  tartós hordozóval viszi be az oxálsavat, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.

Egy glicerinben oldott oxálsavval impregnált  szálas törlőkendőt tesz a fészekre, amit a méhek szét tudnak rágni. A kendőt nagyjából 4-6 hét alatt rágják szét, tehát eddig benn van az oxálsav a kaptárban, és addig ki is fejti a hatását.

 A recept a következő: kendőnként kell hozzá 12 gramm oxálsav-dihidrát, 13 gramm tiszta  glicerin, és 10 mililiter víz. A kendő átlagos méretű (kb. 30x35 cm szálas, erős nedvfelszívó és -megtartó hatású). Gumikesztyű használata kötelező, és az elkészítés során fokozatosan ügyeljünk a biztonságunkra.

Keverjük össze a hozzávalókat, és kezdjük el melegíteni. Keverjük, míg az oxálsav fel nem oldódik, és a folyadék kristálytisztává nem válik. Ne hevítsük túl, de legyen jó meleg. Ezután adagoljuk az oldatot a kendőre azon melegében. Ügyeljünk arra, hogy a kesztyűt mossuk le használat után, illetve a kendőket puszta kézzel ne érintsük.

Több kendőt, vagy egy egész rollnit is lehet impregnálni egy edényben, vagy egy összezárható zacskóban. Kaptáranként egy ilyen kendőt helyezünk a fészekre, vagy a feles méretű fészkeknél a fészek közé. Randy Oliver szerint, bár tartós hordozóról van szó, ez a módszer mégsem okoz adaptációt az atkapopulációban, és kiváltja a sorozat-kezeléseket.

Természetesen minden ilyen kijelentést kezeljünk fenntartással, és lehetőség szerint kontrollal.

A módszerről itt nézhet meg egy videót: kattintson ide!

Ajánljuk még: Méhészjátékok,

Zárókezelés varroa-atka ellen

                                                                              

 

Forrás: 
American Bee Journal

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Egyre népszerűbb a legeltető állattartás Hollandiában

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina beszámolója szerint folyamatosan nő a legeltető állattartás a cég partneri körében, az elmúlt évben 0,6% -os növekedést regisztráltak.

Nemesítéssel a szarvasmarha-tuberkulózis ellen

Egy új vizsgálat szerint az olyan betegségek, mint a TB elleni rezisztencia nem szükségszerűképpen korlátozódik egy bizonyos szarvasmarha-fajtára.

Nagy-Britannia a génszerkesztett növények és haszonállatok engedélyezését fontolgatja

Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.

Az etetés különböző módjai

A méhészeti szezon egészében nagyon sok fizikai munkát kíván, ami a legdrágább a költségeink közül, nem beszélve egészségünk megőrzéséről. A saját méhészetemben eddig alkalmazott etetési technológiákat szeretném bemutatni. Remélem, tudok némi segítséget nyújtani tapasztalásaim megosztásával.