Back to top

Tiszta mézet a hordóba -Kezelés oxálsavval tartós hordozón!

Hatékony atkakezelés vagy egészséges méz? Egy, a legnevesebb amerikai méhész szaklap, az American Bee Journalban megjelent cikkben egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni bio védekezési módot mutatnak meg, melynek pontos alkalmazásával elkerülhető, hogy az atka elleni szintetikus szereket alkalmazva annak hatóanyagai esetleg a mézbe kerüljenek, viszont hetekig fejti ki hatását.

A varroa-atka elleni kezelések eddig kisebb-nagyobb sikerrel azon múltak, hogy a méhész hatékony  szert választott-e a megfelelő időszakban az egészségügyi előírásokat is szem előtt tartva. Ezeket a szintetikus szereket többnyire - ha valóban szeretnénk betartani a lebomlási időszakra vonatkozó előírásokat - a nyár második felétől lehet alkalmazni, amikor már nincs mézpergetés, általában a napraforgó méz  kipergetése után. Persze ilyenkor kérdéses, hogyan kerülhető el, hogy az őszi mézbe ne kerüljön bele egy sorozatkezelés utolsó lövete,  Egy tisztességes méhésznek kötelessége, hogy erre ügyeljen!

 

lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A szintetikus anyagok nagyon hatékonyak, ez tény. Ugyanakkor a védekezési módszerek közül nagyon sok az idei télen nem ment át a teszten, hiszen rengeteg méhcsalád nem telelt át, vagy nagyon legyengült tavaszra.  Sajnos a pusztán nyár közepe utáni atka elleni védekezési mód, és az egy záró kezelés fiasításmentes időszakban már a múlté. Tehát hatékonynak is kell lennie az atkakezelésnek, és nem kerülhet bele szintetikus anyag a mézbe. Nem kis feladat!

A hatékony kezelés érdekében a méhésznek arra kell ügyelnie, hogy az atkavédekezés gyakorlatilag már tavasszal, de inkább (záró kezelésekkel) előző ősszel, tél elején elkezdődjék, megfékezve ezzel az atkák túlszaporodását.

A tavaszi időszakban természetesen ha tisztességes a méhész, csakis olyan szert alkalmazhat, mely még ha belekerül is a mézbe, semmilyen egészségre károsító hatással nincs az emberre, illetve a pörgetésig lebomlik. Ez a szintetikus vegyszereknél viszonylag hosszú időt jelent. Tavasszal tehát szóba jöhetnek a bio védekezési módok, mint a heresejt kivágása, családmegosztás, thymol (bár ez árnyalhatja a méz ízét is, vagy rabláshoz vezet), illetve a gyorsan lebomló savak, mint a tejsav, hangyasav, oxálsav.

Épp most érkeztünk el az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a sorozatkezelés valamilyen formája.

Randy Oliver rendszeres szerzője a legnevesebb amerikai méhész szaklap az American Bee Journal-nak, és egyúttal méhészeti tudományos kísérletek vezetője is. Az újság legfrissebb számában egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni védekezési módot ad meg.

Természetesen ha valaki ezt kipróbálja, csak óvatosan tegye, ügyelve a módszer kontrolljára, vagyis arra, hogy valóban hulltak-e, hullnak-e  le atkák a méhekről.  Az atkák túlszaporodása egyébként épp a kontroll hiányának, illetve a közkézen forgó, jól-rosszul elkészített recepteknek köszönhető.

Randy Oliver receptje olyan  tartós hordozóval viszi be az oxálsavat, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.

Egy glicerinben oldott oxálsavval impregnált  szálas törlőkendőt tesz a fészekre, amit a méhek szét tudnak rágni. A kendőt nagyjából 4-6 hét alatt rágják szét, tehát eddig benn van az oxálsav a kaptárban, és addig ki is fejti a hatását.

 A recept a következő: kendőnként kell hozzá 12 gramm oxálsav-dihidrát, 13 gramm tiszta  glicerin, és 10 mililiter víz. A kendő átlagos méretű (kb. 30x35 cm szálas, erős nedvfelszívó és -megtartó hatású). Gumikesztyű használata kötelező, és az elkészítés során fokozatosan ügyeljünk a biztonságunkra.

Keverjük össze a hozzávalókat, és kezdjük el melegíteni. Keverjük, míg az oxálsav fel nem oldódik, és a folyadék kristálytisztává nem válik. Ne hevítsük túl, de legyen jó meleg. Ezután adagoljuk az oldatot a kendőre azon melegében. Ügyeljünk arra, hogy a kesztyűt mossuk le használat után, illetve a kendőket puszta kézzel ne érintsük.

Több kendőt, vagy egy egész rollnit is lehet impregnálni egy edényben, vagy egy összezárható zacskóban. Kaptáranként egy ilyen kendőt helyezünk a fészekre, vagy a feles méretű fészkeknél a fészek közé. Randy Oliver szerint, bár tartós hordozóról van szó, ez a módszer mégsem okoz adaptációt az atkapopulációban, és kiváltja a sorozat-kezeléseket.

Természetesen minden ilyen kijelentést kezeljünk fenntartással, és lehetőség szerint kontrollal.

 

Ajánljuk még: Méhészjátékok,

Zárókezelés varroa-atka ellen

                                                                              

 

Forrás: 
American Bee Journal

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Fogyasszuk kristályosan is a mézet - ám ha szükséges, kíméletesen olvasszuk fel!

Itt az influenzaszezon és még aktuálisabbá válik a méz használata. A méz kikristályosodása teljesen természetes folyamat és inkább akkor van baj, ha ez nem történik meg. Az azt is jelentheti, hogy nem igazi a méz, vagy már túl sokszor felhevítették. Ha tehetjük fogyasszuk kristályosan is a mézet. Ha viszont szükséges, így tudjuk kímélő módon újra folyékonnyá tenni.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

A családi gazdaságokat érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.