Back to top

Tiszta mézet a hordóba -Kezelés oxálsavval tartós hordozón!

Hatékony atkakezelés vagy egészséges méz? A legnevesebb amerikai méhész szaklap, az American Bee Journalban megjelent cikkben egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni bio védekezési módot mutatnak meg, melynek pontos alkalmazásával elkerülhető, hogy az atka elleni szintetikus szerek hatóanyagai a mézbe kerüljenek.

A varroa-atka elleni kezelések eddig kisebb-nagyobb sikerrel azon múltak, hogy a méhész hatékony  szert választott-e a megfelelő időszakban az egészségügyi előírásokat is szem előtt tartva. Ezeket a szintetikus szereket többnyire - ha valóban szeretnénk betartani a lebomlási időszakra vonatkozó előírásokat - a nyár második felétől lehet alkalmazni, amikor már nincs mézpergetés, általában a napraforgó méz  kipergetése után. Persze ilyenkor kérdéses, hogyan kerülhető el, hogy az őszi mézbe ne kerüljön bele egy sorozatkezelés utolsó lövete,  Egy tisztességes méhésznek kötelessége, hogy erre ügyeljen!

 

lehulott atka
lehulott atka
Fotó: Hevesi Mihály

A szintetikus anyagok nagyon hatékonyak, ez tény. Ugyanakkor a védekezési módszerek közül nagyon sok az idei télen nem ment át a teszten, hiszen rengeteg méhcsalád nem telelt át, vagy nagyon legyengült tavaszra.  Sajnos a pusztán nyár közepe utáni atka elleni védekezési mód, és az egy záró kezelés fiasításmentes időszakban már a múlté. Tehát hatékonynak is kell lennie az atkakezelésnek, és nem kerülhet bele szintetikus anyag a mézbe. Nem kis feladat!

A hatékony kezelés érdekében a méhésznek arra kell ügyelnie, hogy az atkavédekezés gyakorlatilag már tavasszal, de inkább (záró kezelésekkel) előző ősszel, tél elején elkezdődjék, megfékezve ezzel az atkák túlszaporodását.

A tavaszi időszakban természetesen ha tisztességes a méhész, csakis olyan szert alkalmazhat, mely még ha belekerül is a mézbe, semmilyen egészségre károsító hatással nincs az emberre, illetve a pörgetésig lebomlik. Ez a szintetikus vegyszereknél, szinte lehetetlen, mivel azok lebomlása viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Tavasszal tehát szóba jöhetnek a bio védekezési módok, mint a heresejt kivágása, családmegosztás, thymol (bár ez árnyalhatja a méz ízét is, vagy rabláshoz vezet), illetve a gyorsan lebomló savak, mint a tejsav, hangyasav, oxálsav.

Épp most érkeztünk el az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a sorozatkezelés valamilyen formája.

Randy Oliver rendszeres szerzője a legnevesebb amerikai méhész szaklap az American Bee Journal-nak, és egyúttal méhészeti tudományos kísérletek vezetője is. Az újság legfrissebb számában egy hatékony tartós hordozóval való, varroa-atka elleni védekezési módot ad meg.

Természetesen ha valaki ezt kipróbálja, csak óvatosan tegye, ügyelve a módszer kontrolljára, vagyis arra, hogy valóban hulltak-e, hullnak-e  le atkák a méhekről.  Az atkák túlszaporodása egyébként épp a kontroll hiányának, illetve a közkézen forgó, jól-rosszul elkészített recepteknek köszönhető.

Randy Oliver receptje olyan  tartós hordozóval viszi be az oxálsavat, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.

Egy glicerinben oldott oxálsavval impregnált  cellulóz szálas (rongyot nem tartalmazó!) törlőkendőt tesz a fészekre, amit a méhek szét tudnak rágni. A kendőt nagyjából 4-6 hét alatt rágják szét, tehát eddig benn van az oxálsav a kaptárban, és addig ki is fejti a hatását.

 A recept a következő: kendőnként kell hozzá 12 gramm oxálsav-dihidrát, 13 gramm tiszta  glicerin, és 10 milliliter víz. A kendő átlagos méretű (kb. 30x35 cm szálas, erős nedvfelszívó és -megtartó hatású). Gumikesztyű használata kötelező, és az elkészítés során fokozatosan ügyeljünk a biztonságunkra.

Keverjük össze a hozzávalókat, és kezdjük el melegíteni. Keverjük, míg az oxálsav fel nem oldódik, és a folyadék kristálytisztává nem válik. Ne hevítsük túl, de legyen jó meleg. Ezután adagoljuk az oldatot a kendőre azon melegében. Ügyeljünk arra, hogy a kesztyűt mossuk le használat után, illetve a kendőket puszta kézzel ne érintsük.

Több kendőt, vagy egy egész rollnit is lehet impregnálni egy edényben, vagy egy összezárható zacskóban. Kaptáranként egy ilyen kendőt helyezünk a fészekre, vagy a feles méretű fészkeknél a fészek közé. Randy Oliver szerint, bár tartós hordozóról van szó, ez a módszer mégsem okoz adaptációt az atkapopulációban, és kiváltja a sorozat-kezeléseket.

Természetesen minden ilyen kijelentést kezeljünk fenntartással, és lehetőség szerint kontrollal.

A módszerről itt nézhet meg egy videót: kattintson ide!

Ajánljuk még: Méhészjátékok,

Varroa atka számlálás

Zárókezelés varroa-atka ellen

                                                                              

 

Forrás: 
American Bee Journal

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Társadalmi támogatás nélkül nincs zöld átmenet - Luxemburgi tanácskozás

Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad, és a gazdák sem lehetetlenülnek el – hangsúlyozta Nagy István az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács október 11–12-i luxemburgi ülésén.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Miért lepik el ősszel a pókok otthonainkat?

Újra itt az ősz, a lepkék elrepülnek, a katicabogarak menedéket keresnek és egyre több a pók van a lakásokban… de ezek a rovarok miért változtatják meg viselkedésüket az időjárás változásakor?

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.