Back to top

Felfelé mozdultak a bárányárak

Közepes évet zárhatnak idén a juhtenyésztők. A húsvéti áresést némiképp ellensúlyozni tudja a Nagyboldogasszony ünnepe előtt felfutott olaszországi kereslet. Ugyanakkor az időjárás is a termelők ellen dolgozik, a hetek óta tartó forróság miatt szénából is kevesebbet takaríthatnak be, és a legelőkön sem nő elég fű.

A tavaszi áresést követően a nyári időszakban ismét emelkedik a bárányok ára. A drágulás elsősorban a közelgő Nagyboldogasszony-ünnepnek köszönhető, hazánk legnagyobb felvevőpiacán, Olaszországban ugyanis húsvét után Feragosto alkalmával kerül bárány a többség asztalára. Az augusztus 15-i ünnep már júliusban éreztette hatását a piacon, az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint az úgynevezett könnyű bárány heti termelői ára július végén megközelítette a kilónkénti 1800 forintot hazánkban, míg néhány hónappal korábban csupán 1500 forintot kaptak a gazdák a vágott bárányért.

Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a hazai bárányok döntő többsége az olasz piacra kerül, az ottani keresletnövekedés pedig húzza magával a kisebb piacokat is. Egy évben háromszor van bárányszezon, az állatok több mint felét a csúcsidőszaknak számító húsvét környékén adják el az állattartók, ezt követően a nyári hónapokban a kivitelünk 20-25 százaléka teljesül, míg a karácsonyi ünnepek alkalmával a teljes évi mennyiség 15-20 százaléka hagyja el az országot.

Hajduk Péter szerint a hazai termelők a megnövekedett kereslet ellenére maradéktalanul ki tudják szolgálni a külföldi partnereket. – Annyi bárány van az országban, amennyit a kereslet indokol – emelte ki.

A juhtenyésztők a mostani drágulással együtt közepes évet zárhatnak az idén.

A tavaszi csúcsidőben sajnos az árak sem alakultak kedvezően, ráadásul az időjárás is megnehezítette a gazdák dolgát. A hetek óta tartó kánikula a juhtenyésztésben is kellemetlenségeket okoz.

A perzselő forróság miatt a gazdák kevesebb szénát tudnak betakarítani, ráadásul a legelőkön is kevesebb fű terem, így a juhokat a kelleténél rövidebb ideig legeltethetik az állattartók. Az ügyvezető igazgató szerint a hét elején jött eső igazi felüdülést jelentett az ágazatnak, így kedvezőbb körülmények között legelhetnek az állatok. – Bízunk benne, hogy augusztus 20-a után a hőmérséklet is visszaesik és a csapadék is megérkezik. Az ősz pedig kicsit kedvezőbb lesz, mint a mögöttünk hagyott időszak volt – jegyezte meg.

Az Európai Bizottság előrevetítése szerint egyébként a következő években is tovább folytatódhat a közösség juh- és kecskehústermelésének felfutása. Az idén 2,1 százalékkal, 2018-ban pedig 3,3 százalékkal haladhatja meg a 2016. évi mennyiséget a termelés.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Kaposvár? Október eleje? KÁN Egyetemi Napok!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a kaposvári Pannon Lovasakadémia területén – jelentették be a rendezvényt beharangozó tájékoztatón. A magyar állattenyésztés már nagyon várt szakmai találkozója idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók.

Komplex gazdaság saját vágóponttal

A vecsési Apró tanya a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség első árutermelő bemutató mintatelepe, de már a 2011-es minősítés előtt is gyakran megfordultak itt látogatók az ország és a világ számos szegletéből.

Új oltás a paratuberkolózis ellen

Az Agrárkutatási Szolgálat (ARS), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos kutatóintézetének tudósai egy új kísérleti vakcinát fejlesztettek ki a szarvasmarhák számára a paratuberkolózis, vagy másnéven Johne-betegség ellen.

A legjobb juhtejtermelők

A történelem során eddig a tehéntej bizonyult a legnépszerűbb tejféleségnek, amelyet az emberek világszerte fogyasztanak. Ugyanakkor vitathatatlanok a juhtej – népszerűtlensége ellenére – azon fontos előnyei, amelyek viszont hiányoznak a tehéntejből. Egyebek mellett ez lehet a záloga a juhtej népszerűség-emelkedésének, így a globális termelés növelésének is.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.