Back to top

Kaptárak a sziklafalon

Természetvédelmi okokból visszatelepítik az ott őshonos indiai méhfajt Kína legnagyobb, UNESCO világörökségnek minősített őserdejébe. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység, azon belül is a növényvédőszerek használata miatt ugyanis vészesen csökkenni kezdett a méhpopuláció, és azon belül is az ugyan kevesebb mézet adó, ám szélsőségesebb időjárás mellett is dolgozó indiai méhcsaládok száma.

Kína középső részén, Hubei tartományban, Shenongija hegyvidék őserdejében furcsa kép fogadja az odalátogatót. A meredek sziklafalra 700 kaptárt helyeztek, bennük indiai méhcsaládokkal (apis cerena). Ezt a fajt természetvédelmi okokból telepítik újra. A 3253 négyzetkilométeres őserdő az UNESCO világörökség része.  

Kínának ebben a tartományában ugyanis a betelepített házi méh, nevezetesen annak is olasz fajtája a ligustica elnyomta a hazai apis ceranat.  Az általunk is ismert házi méhet, az apis melliferát, gazdasági okokból importálták Kínába még a tizenkilencedik század végén, hiszen sokkal több mézet képes összegyűjteni.

Fotó: inhabitat.com

De az indiai méh fokozatos eltűnésének fő oka talán mégis a kínai mezőgazdaság intenziv növényvédőszer-használatában keresendő. És abban, hogy a kínai kormány számos őserdei területet haszonerdővé minősített, melyeket aztán gyümölcsösökké alakítottak, ahol szabad a vegyszerek használata. Szecsuán tartomány Hanjúan megyéjében a baj még nagyobb, mert annyira lecsökkent a beporzók száma, hogy a gyümölcsösök beporzását kézzel végzik el. 

Az apis ceranára a biológiai diverzitás fenntartása miatt van szükség ebben az őserdei környezetben, és nincs köze gazdasági érdekekhez.

 

Kaptárak a sziklafalon
Fotó: chinanews

Az apis cerana előnyei környezetvédelmi szempontból jelentősek, hiszen a beporzást a vidékre jellemző szélőséges hőmérsékleti viszonyok között is képes elvégezni. Korábban indul napi útjára, és később fejezi be a munkát, alacsonyabb hőmérsékleten is kirepül, akár a 3000 méter magas hegyekben is. Az apis cerana minimális gondozást igényel: az őket gardírozó méhészek pusztán a rajokat fogják be, és néha anyát cserélnek. A mézet ezektől a méhektől ebben a régióban nem veszik el.

Másik nagy előnye a házi méhvel szemben, hogy a varroa atkát lesöpri magáról, vagy az atka a fiasításban az állandó 41 fok miatt csak elszórtan fejlődik életképessé. Egy család 10-20 000 méhecskéből áll, vagyis a mi méhcsaládjainkak harmada.

 

 

 

Forrás: 
Deutsches Bienenjournal 2017/8

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.