Back to top

Többet, jobbat, kevesebből

A fenntartható gazdálkodás érdekében az Európai Bizottság elkötelezett az átfogó biomassza alapú gazdaság kialakítása mellett, mely hatékonyan hasznosítja az erőforrásokat, nem termel hulladékot, üvegházhatású gázokat és független a fosszilis energiahordozóktól. Fontos, hogy hazánk is bekapcsolódjon a folyamatba, hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke az OMÉK nemzetközi konferenciáján.

OMÉK- konferencia a biomassza alapú gazdaságról
Ennek első, nagyon fontos lépése volt, hogy Somosné Nagy Adrienn személyében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagot delegálhatott az Európai Unióban biomassza alapú gazdaságot működtetőket tömörítő munkacsoportra, a közeljövőben pedig a NAK is aláírja a hosszú távú célokat, kihívásokat, ajánlásokat tartalmazó közös uniós nyilatkozatot,

A közép-európai régió meglehetősen gazdag biomasszában, felhasználásának hatékonyságát azonban még javítanunk kell, miközben az átállás kiugrási lehetőséget is jelenthet számunkra, érteket teremthet és a foglalkoztatásban is javulást hozhat. Sikerességünk nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk nyitottak az innovációra és a kutatási eredmények mennyire támogatják, hogy ne csak fenntartható, hanem jövedelmező is legyen a biomassza alapú gazdálkodás. Az eredményességhez elengedhetetlen továbbá az ágazatok együttműködése, együttgondolkodása, tevékenységük összehangolása.

A NAK is elkötelezte magát a biomassza alapú gazdaság építése mellett

Éppen ezért volt nagyon nehéz az európai uniós stratégia megfogalmazása is, erősítette meg Davide Amato, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság munkatársa, amikor bemutatta a 2012-ben napvilágot látott stratégia alkotásának szakaszait. Az ágazatok érdeke ugyanis gyakran eltér, ezért ütköztetni kellett a nézeteket és bizonyítékokat kellett gyűjteni, hogy szükség van a stratégiára. Öt év elteltével idén értékelik az eredményeket, és ha kell, fölülvizsgálják az ajánlásokat.

Többet, jobbat termelni, kevesebb ráfordítással, bio energiaforrások felhasználásával, és hulladék, üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül, röviden így foglalhatjuk össze a biomassza alapú gazdálkodás lényegét, mondta Kovács Barna, a BIOEASZ kezdeményezés tanácsadója. Ehhez pedig az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kutatásnak, valamint a szektoroktól független gondolkozásnak.

A Zöldségcentrum Kft. a fenntartható gazdálkodás jegyében kezdett algát termelni, és az alga mezőgazdasági felhasználását ösztönzi. Az általuk kidolgozott technológiával a gazdálkodók saját telephelyükön is termelhetnek algát a szükséges méréseket végző szenzorokkal felszerelt és szoftverrel felügyelt rendszerben, magyarázta Basa Zoltán tulajdonos. Az alga mezőgazdasági hasznosításával a kijuttatott műtrágya mennyisége akár 30 százalékkal is csökkenthető a hozamok és termésminőség romlása nélkül, ráadásul a lombra permetezett zöldalga serkenti a növények növekedését, növeli az növények ellenállóságukat, ezáltal kevesebb növényvédelmi kezelésre van szükség. További előnye, hogy a környezetet egyáltalán nem terheli, használata semmilyen kockázattal nem jár. Számításaik szerint az algatermelésre irányuló termelői beruházás 3-5 éven belül megtérül.

Basa Zoltán: az alga felhasználása többszörösen előnyös

Nem kérdés a biomassza alapú gazdaság létjogosultsága, a kialakított rendszer fenntartásában azonban még vannak kritikus pontok hazánkban, hangsúlyozta Petis Mihály. A 2003 óta biogázüzemet is üzemeltető Bátortrade Kft. ügyvezető igazgatója szerint fontos lenne pontosítani a makroszintű szabályozást.  A cég tevékenységi ágai egymásra épülnek, és kiegészítik egymást, ennek köszönhető, hogy az átlagos jövedelmen felül is hatékony a gazdaság. A biogázüzem a szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarhatartás, valamint baromfinevelés és –feldolgozás hulladékaira épült, az üzemben képződött, értékes tápanyagokat tartalmazó fermentlevet pedig a növénytermesztésben hasznosítják. Csak így lehetséges, hogy a nagyon költséges biogázüzem már a kezdetektől eredményesen működik, illetve saját kutatásokat is végeztek az optimális méretezéshez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Villamosenergia-termelési rekord Németországban

Az idei esztendő első felében a Németországban előállított villamos energia 44 százaléka megújuló energiákból származik, amely rekordnak számít az ország történetében.

Melléktermékekből sikeres (oldal)ágazat - a biomassza hazai lehetőségei

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt bioeconomy stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel.

Óriási tartalékaink vannak a biomassza felhasználásában

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt ’bioeconomy’ stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza-alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel. A törekvésben résztvevők mutatkoztak be az OMÉK-on.

Magyar kiállás az élelmiszerek kettős minőségének kérdésében

Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával, Szlovéniával, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kiegészített V4-es körben agrárminiszteri találkozón vett részt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Szlovákiában. A meghívotti kör a francia agrárminiszter érdeklődésére Franciaországgal V4+8 országra bővült.

Kiemelten foglalkozik a NAK a Biomassza alapú gazdasággal

A biomassza alapú gazdaságra fókuszáló szakmai alosztály alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál. A globális népességnövekedés és az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt komolyan felértékelődik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban termelődő biomassza hatékony felhasználása.

Együttműködés a biomassza-alapú energiatermelés érdekében

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza-forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről.

Most növelhető a bekeverési arány

Magyarország jóval az európai átlag alatt áll a megújuló energiaforrások üzemanyagba keverési arányában. Az agrárkamara és a bioüzemanyag-gyártók szerint most kellene nagyot lépni, mert a 2020-as szintet 2030-ig be kell fagyasztani.

Napoztatott földek

A Kaliforniai Egyetem kutatói közel járnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági hulladékok és a Nap energiájának fölhasználásával hatékony, jövedelmező és környezetbarát talajfertőtlenítési módszert dolgozzanak ki. A bioszolarizációs eljárás a Nap hőjével és a mezőgazdasági hulladékokból nyert talajjavító anyagok együttes hatásával száll szembe a talajlakó kártevőkkel és a gyomokkal.

Energia lesz a budapesti karácsonyfákból

Mintegy 500-600 ezer fenyőfát gyűjt össze és szállít el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) az ünnepek után.

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.