Back to top

Miből lesz a gyapjúkabát?

A 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás utolsó napján tekinthették meg az érdeklődök a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének juh nyírási bemutatóját. Szakértő segítséggel követhették nyomon a hagyományos kézi-, és a gépi nyírást.

A hagyományos kézi nyírást juhnyíró ollóval végezte Dari István makói juhász. A kézi vágásnak a mai napig megvan a létjogosultsága, hiszen sokszor előfordul, hogy elektromos áram hiányában nincs más lehetőség. Így azért hosszabb ideig, akár 15-20 percig is eltart az állat bundájának eltávolítása. Egy állat megnyírása körülbelül 1100-1300 csettintés az ollóval, ehhez pedig erős kéz kell.

Marton János martonvásári birkanyíró 2003-ban állította fel a versenyszerű kézi birkanyírás világrekordját: 8 óra alatt 50 állatot nyírt meg.

A gépi nyírást pedig Szűcs István, juhnyíró és juhkörmölő mester mutatta be. A gépi nyírás juhonként 4-5 perc, de verseny esetén akár 2 perc alatt is megvan egy anyaállat. A gyors nyírás azonban a minőség rovására megy. Nyírás közben az állat vonalát követik, és igyekeznek a sérüléseket minimalizálni, ami nem minden esetben könnyű, hiszen az állat mozgása kiszámíthatatlan. A gépi kopasztáshoz hazánkban nagy teljesítményű spirális nyíró gépet használnak.

Az értékes bunda eltávolítása komoly fizikai munkát igényel. Egy nap alatt körülbelül 70-100 állattal tudnak végezni a birkanyírók. A cél az, hogy a bundatömeg egyben maradjon.

Egy anyajuh körülbelül 4-6 kilogramm gyapjút ad, ami egy komplett férfiöltönyhöz elegendő.

Gyapjúminőség szempontjából a merinó bundája a legértékesebb, a racka juh szőre kevésbé finom szálú.

Gépi nyírás
Fotó: Zsoldos Alexandra
A juhokat évente egyszer, általában a tavaszi időszakban nyírják, ekkor a nyíróbrigád elkezdi járni az országot. A birka bundája védi az állatot a hidegtől és a melegtől is, de a nyári időszakban már erősen terheli az állatot a szőr tömege, így súlygyarapodását is nehezíti.

A jó munkát ebben a szakmában is megbecsülik, így a csapatot már a határon túli birkaállományokhoz is hívják.

 

 

 

A sportszerű kopasztásban hazánk rendszerint szép eredményeket ér el, nemzetközi és országos versenyeken is jól szerepelnek a versenyzőink. 

Az Országos Juhnyíró Bajnokságokon öt alakommal lett első helyezett Szűcs István csapata,  az Angliában tartott a Juhnyíró Világbajnokságon Szűcs István és kollégája, Halasi László képviselte Magyarországot.

Előtte-utána.
Fotó: Zsoldos Alexandra

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Kaposvár? Október eleje? KÁN Egyetemi Napok!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a kaposvári Pannon Lovasakadémia területén – jelentették be a rendezvényt beharangozó tájékoztatón. A magyar állattenyésztés már nagyon várt szakmai találkozója idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók.

Komplex gazdaság saját vágóponttal

A vecsési Apró tanya a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség első árutermelő bemutató mintatelepe, de már a 2011-es minősítés előtt is gyakran megfordultak itt látogatók az ország és a világ számos szegletéből.

A családi gazdaság az életük

„Maximális odafigyeléssel és alapos munkával a minőségért.” E mondat a zalaudvarnoki Deák családi gazdaság mottója, merthogy Deák Dominik szerint csak ezzel a filozófiával érdemes dolgozni.

Új oltás a paratuberkolózis ellen

Az Agrárkutatási Szolgálat (ARS), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos kutatóintézetének tudósai egy új kísérleti vakcinát fejlesztettek ki a szarvasmarhák számára a paratuberkolózis, vagy másnéven Johne-betegség ellen.

A legjobb juhtejtermelők

A történelem során eddig a tehéntej bizonyult a legnépszerűbb tejféleségnek, amelyet az emberek világszerte fogyasztanak. Ugyanakkor vitathatatlanok a juhtej – népszerűtlensége ellenére – azon fontos előnyei, amelyek viszont hiányoznak a tehéntejből. Egyebek mellett ez lehet a záloga a juhtej népszerűség-emelkedésének, így a globális termelés növelésének is.