Back to top

Igazságok és tévhitek a csípésekről

Mit tegyünk és mit ne tegyünk, ha fullánkosok vannak a közelünkben? Mikortól számít allergiának a csípésre adott reakció? Méhészek is válhatnak allergiássá...

Amióta méhekről oktatok iskolákban, egyértelművé vált, hogy a gyerekek és a szülők mennyire összetévesztik a darázscsípést, a méhcsípéssel. A strandon a fűben kapott csípést a legtöbb esetben méhecskének tulajdonítják, anélkül hogy beazonosították volna az „elkövetőt”. Igaz, ez az „elkövető” minden csípéssel végződő esetben csak védekezik.

Vagy rálépünk, vagy olyan lendülettel és vehemenciával akarjuk elhessegetni, hogy az ellen csakis fullánkkal lehet fellépni.

Legjobb tehát nyugodtnak maradni akár darázzsal, akár méhecskével van dolgunk, és csak megfontoltan arrébb hessegetni a kellemetlenkedőt.

Alapvető különbség a méh és a darázscsípés között, hogy a méh fullánkja a rajta lévő horgocskák miatt, az esetek többségében benne marad a bőrben.

A kiszakadt méreghólyagocska pedig a mérget továbbpumpálja a testünkbe. A kiszedéshez a mutatóujj körmével alulról felfelé történő "kipöccintést" javaslom, és nem a két ujjal való kiszedést, mert ebben az esetben a hólyagot összenyomva mi magunk nyomjuk magunkba a mérget. Ha van kéznél kés, lehet azzal is. Méhészként általában a kaptárszolga élével végzem el ezt,

 

 

Méhecske szúr
Fotó: Hevesi Mihály

 

A darázs fullánkja viszont nem marad benne a bőrünkben. Tehát, ha a csípés „elkövetőjét” nem tudtuk egyértelműen beazonosítani, de a fullánk nem maradt a bőrünkben, szinte kizárható, hogy méhecske csípett volna meg minket.  

 

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

Másik félreértés, hogy ha valakinek a csípés helyén duzzanat keletkezik, akkor allergiás lenne a csípésre.

Pedig teljesen természetes, ha a szervezet immunrendszere védekezni kezd, és a csípés helye megduzzad. Sokszor jó nagyra.

Az apiterápiában, a méhekkel, a méhméreggel való gyógyításban fontos diagnózis, ha valakinél a csípés hatására nem keletkezik duzzanat.  Ez az immunrendszer csökkent védekező képességére utal. De természetesen utalhat arra is, hogy valaki méhészként alaposan hozzászokott már a méhszúráshoz. Ne ijedjünk meg tehát a duzzanattól, el fog múlni.

Az allergia viszont súlyos dolgot jelent, és nem pusztán a csípés helyének megduzzadását, megvörösödését, vagy fájdalmat. Sok esetben a csípés fájdalommentes lehet, attól függően, hogy több vagy kevesebb érzősejttel rendelkező testrészünket éri-e a csípés. Ám ha a csípés után csalánkiütésünk lesz, a szívünk erőteljesen dobogni kezd, rosszullét környékez bennünket, vagy teljesen más testrészünk dagad meg, mint ahová a csípést kaptuk, illetve ha a csípés okozta duzzanat extrém nagyságúra növekszik (12-15 cm), azonnal feküdjünk le, és hívjunk orvost.

Fontos tudni a méhészeknek is, hogy velük is előfordulhat ilyesmi.

Hiába méhészkedik valaki évtizedek óta, az évek folyamán allergiássá válhat a csípésre.

Ez lehet átmeneti, vagy tartós. Többnyire az immunrendszer legyengülésével, a kapott csípés helyével – bizonyos helyeken erőteljesebben reagál a szervezet- függhet össze. 

Ezzel együtt ne féljünk a méhcsípéstől, nem fordul elő túl sűrűn. Az iskolákban az általam megkérdezett 8-10 éves gyerekek 60-70 százalékával többnyire egyszer fordult elő egész életükben, és akkor is inkább darázs lehetett a fullánkos rovar, amire vagy véletlenül rátapostak, beleültek, vagy erőteljes hadonászással próbálták elhessegetni. Tehát óvatossággal és megfelelő viselkedéssel elkerülhető a csípés.

A csípés fájdalmainak vagy a duzzanat csökkentésére különböző szereket alkalmazhatunk.

A méhcsípést akár szódabikarbónás vízzel, illetve a darázscsípést ecettel, vagy citromlével kenegethetjük. 

A méhméreg különböző hatóanyagairól tudományos alapokon is kiderült, hogy olyan ritka betegségeknél lehet használni, mint az AIDS. De a sclerosis multiplex elleni védekezésben is hatékonyan alkalmazzák. Igaz ez utóbbit a hivatalos orvostudomány a hatékonysága ellenére sem ismeri el tudományos alapokon nyugvónak, ezért csak a természetgyógyászatban, apiterápiában kerül alkalmazásra.    

Összefoglalva: ha méhecske vagy darázs kerülget bennünket, ne essünk pánikba, vagy magától odébb fog állni, vagy ha lassú mozdulatokkal próbáljuk arrébb hessegetni, inkább elrepül. Ha csípés ér bennünket, és csak megdagadunk, az teljesen természetes és nagy valószínűséggel a szervezetünket, immunrendszerünket edzi is a csípés. Allergiás esetekben, csalánkiütés, erős szívdobogás, extrém duzzanat esetén pedig forduljunk orvoshoz.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Kaptárokat a középületekre!

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kaptárokat telepítenének a középületekre mindenfelé az EU-ban, hogy megpróbálják ellensúlyozni a beporzó méhek tömeges pusztulását.

A varroa gyérítésével a természetvédelemért is teszünk

Ahol nagy a varroa fertőzöttség, a deformált szárnyvírus a poszméheken is kimutatható.

Még mindig gyérítik a szúnyogokat

Az elmúlt napok nyárias időjárása miatt már csak kevés helyen - a Dráva mentén és néhány budapesti kerületben - van szükség részleges szúnyoggyérítésre - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Atkairtó készítmények hatékonysága

Egy olaszországi kísérletben azt vizsgálták, hogy három, az országban nemrég engedélyezett új atkairtó készítmény mennyiben bizonyult hatásosnak.

Tizenkét milliárddal bővül az agrárköltségvetés

Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az idei 206,2 milliárd forintról 218,1 milliárdra bővül a jövő évi agrárköltségvetés. Új feladataink vannak, amikre áldoznunk kell, leginkább az éghajlatváltozásból eredő, a termésbiztonságot javító intézkedésekre van szükség, fogalmazott. Az öntözésfejlesztés az egyik ilyen terület, amire a kormány döntése alapján többet költhetnek az illetékesek.

Méhészek figyelem: augusztus végéig lehet jelentkezni a támogatásért

Augusztus végéig jelentkezhetnek a méhészek az agrártárca 600 millió forint összértékű támogatására - mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kedden.