Back to top

Igazságok és tévhitek a csípésekről

Mit tegyünk és mit ne tegyünk, ha fullánkosok vannak a közelünkben? Mikortól számít allergiának a csípésre adott reakció? Méhészek is válhatnak allergiássá...

Amióta méhekről oktatok iskolákban, egyértelművé vált, hogy a gyerekek és a szülők mennyire összetévesztik a darázscsípést, a méhcsípéssel. A strandon a fűben kapott csípést a legtöbb esetben méhecskének tulajdonítják, anélkül hogy beazonosították volna az „elkövetőt”. Igaz, ez az „elkövető” minden csípéssel végződő esetben csak védekezik.

Vagy rálépünk, vagy olyan lendülettel és vehemenciával akarjuk elhessegetni, hogy az ellen csakis fullánkkal lehet fellépni.

Legjobb tehát nyugodtnak maradni akár darázzsal, akár méhecskével van dolgunk, és csak megfontoltan arrébb hessegetni a kellemetlenkedőt.

Alapvető különbség a méh és a darázscsípés között, hogy a méh fullánkja a rajta lévő horgocskák miatt, az esetek többségében benne marad a bőrben.

A kiszakadt méreghólyagocska pedig a mérget továbbpumpálja a testünkbe. A kiszedéshez a mutatóujj körmével alulról felfelé történő "kipöccintést" javaslom, és nem a két ujjal való kiszedést, mert ebben az esetben a hólyagot összenyomva mi magunk nyomjuk magunkba a mérget. Ha van kéznél kés, lehet azzal is. Méhészként általában a kaptárszolga élével végzem el ezt,

 

 

Méhecske szúr
Fotó: Hevesi Mihály

 

A darázs fullánkja viszont nem marad benne a bőrünkben. Tehát, ha a csípés „elkövetőjét” nem tudtuk egyértelműen beazonosítani, de a fullánk nem maradt a bőrünkben, szinte kizárható, hogy méhecske csípett volna meg minket.  

 

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

Másik félreértés, hogy ha valakinek a csípés helyén duzzanat keletkezik, akkor allergiás lenne a csípésre.

Pedig teljesen természetes, ha a szervezet immunrendszere védekezni kezd, és a csípés helye megduzzad. Sokszor jó nagyra.

Az apiterápiában, a méhekkel, a méhméreggel való gyógyításban fontos diagnózis, ha valakinél a csípés hatására nem keletkezik duzzanat.  Ez az immunrendszer csökkent védekező képességére utal. De természetesen utalhat arra is, hogy valaki méhészként alaposan hozzászokott már a méhszúráshoz. Ne ijedjünk meg tehát a duzzanattól, el fog múlni.

Az allergia viszont súlyos dolgot jelent, és nem pusztán a csípés helyének megduzzadását, megvörösödését, vagy fájdalmat. Sok esetben a csípés fájdalommentes lehet, attól függően, hogy több vagy kevesebb érzősejttel rendelkező testrészünket éri-e a csípés. Ám ha a csípés után csalánkiütésünk lesz, a szívünk erőteljesen dobogni kezd, rosszullét környékez bennünket, vagy teljesen más testrészünk dagad meg, mint ahová a csípést kaptuk, illetve ha a csípés okozta duzzanat extrém nagyságúra növekszik (12-15 cm), azonnal feküdjünk le, és hívjunk orvost.

Fontos tudni a méhészeknek is, hogy velük is előfordulhat ilyesmi.

Hiába méhészkedik valaki évtizedek óta, az évek folyamán allergiássá válhat a csípésre.

Ez lehet átmeneti, vagy tartós. Többnyire az immunrendszer legyengülésével, a kapott csípés helyével – bizonyos helyeken erőteljesebben reagál a szervezet- függhet össze. 

Ezzel együtt ne féljünk a méhcsípéstől, nem fordul elő túl sűrűn. Az iskolákban az általam megkérdezett 8-10 éves gyerekek 60-70 százalékával többnyire egyszer fordult elő egész életükben, és akkor is inkább darázs lehetett a fullánkos rovar, amire vagy véletlenül rátapostak, beleültek, vagy erőteljes hadonászással próbálták elhessegetni. Tehát óvatossággal és megfelelő viselkedéssel elkerülhető a csípés.

A csípés fájdalmainak vagy a duzzanat csökkentésére különböző szereket alkalmazhatunk.

A méhcsípést akár szódabikarbónás vízzel, illetve a darázscsípést ecettel, vagy citromlével kenegethetjük. 

A méhméreg különböző hatóanyagairól tudományos alapokon is kiderült, hogy olyan ritka betegségeknél lehet használni, mint az AIDS. De a sclerosis multiplex elleni védekezésben is hatékonyan alkalmazzák. Igaz ez utóbbit a hivatalos orvostudomány a hatékonysága ellenére sem ismeri el tudományos alapokon nyugvónak, ezért csak a természetgyógyászatban, apiterápiában kerül alkalmazásra.    

Összefoglalva: ha méhecske vagy darázs kerülget bennünket, ne essünk pánikba, vagy magától odébb fog állni, vagy ha lassú mozdulatokkal próbáljuk arrébb hessegetni, inkább elrepül. Ha csípés ér bennünket, és csak megdagadunk, az teljesen természetes és nagy valószínűséggel a szervezetünket, immunrendszerünket edzi is a csípés. Allergiás esetekben, csalánkiütés, erős szívdobogás, extrém duzzanat esetén pedig forduljunk orvoshoz.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU 120 millió euróra növeli a méhészeti ágazat támogatását

Az Európai Bizottság 120 millió eurót (38,6 milliárd forint) biztosít az Európai Unió méhészeti ágazatának támogatására a következő három év folyamán. A finanszírozás 12 millió eurós növekedést jelent a 2017-2019 közötti időszakra nyújtott összeghez képest - közölte az uniós bizottság.

Intenzív szúnyoggyérítés – 436 településen, százezer hektáron dolgoznak a héten

A folyókon levonult árhullám, az esős május és a hirtelen jött meleg miatt országos szúnyoginvázióról lehet beszélni. Nehezítette a szúnyoggyérítést a múlt szerdától vasárnapig tartó hőség, amely miatt a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel nagy melegben a szúnyogok többsége a késői órákig megbújik a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg.

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

A pórul járt méhcsempész

12 méhcsaládot próbált meg Svájcba másodszor is bevinni személyautójában egy férfi. Miután nem vetette magát alá a vámvizsgálatnak és gyorsan továbbhajtott, a svájci vámosok kisebb autós üldözésbe kezdtek.

A beporzók védelméről tanácskoztak a V4 országok környezetvédelmi vezetői

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

A szúnyogoknak is jót tett a májusi arany, folytatódik a védekezés

Június második hetében biológiai és kémiai módszerrel egyaránt fellépnek az elszaporodott vérszívók ellen. Az előzetes tervek szerint 156 településen és kilenc budapesti kerületben permeteznek a szakemberek, összesen 70 ezer hektárnyi területet kezelnek.

Grandiózus méhkolónia a hálószobában

Egy házaspár Spanyolországban Pinos Puente városában, óriási, nyolcvanezer méhet számláló méhkast talált a hálószobájuk falában. A falból hallatszó folyamatos furcsa zúgás vezette el őket a meghökkentő felfedezéshez.

A méz ára

Miután az Aldi akciója heves vitát váltott ki a német méhészek között – az áruházlánc "csak" 4,99 Euróért értékesítette a félkilós hazai mézet-, a német méhészújság (Deutsches Bienenjournal) legújabb számában két cikket is szentel a méz árának, melyekben többek között a főállású méhészek megélhetési nehézségeiről, valamint a helyzet javításának két lehetőségéről értekezik.

216 településen, összesen 86 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat a héten

Az esős időjárás miatt több településen is el kellett halasztani a korábban tervezett szúnyoggyérítést. Várhatóan a héten pótolják a munkálatokat Szolnok környékén, a Csepel-szigeten és Budapesten a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben.

Drágulni fog a méz Ausztriában és idehaza is

Ausztriában az elmúlt évek gyenge méztermése és az idei terméskiesés miatt a méz árának emelkedése várható. Tudatosítani kell a vásárlókban, hogy a hazai méz vásárlásával járulnak hozzá a beporzáshoz, melyet nem lehet importálni - nyilatkozta az osztrák országos méhész egyesület elnöke. Az akáctermés Magyarországon is rendkívül rosszul sikerült, ezért idehaza is árat emelnek a méhészek.