Back to top

Igazságok és tévhitek a csípésekről

Mit tegyünk és mit ne tegyünk, ha fullánkosok vannak a közelünkben? Mikortól számít allergiának a csípésre adott reakció? Méhészek is válhatnak allergiássá...

Amióta méhekről oktatok iskolákban, egyértelművé vált, hogy a gyerekek és a szülők mennyire összetévesztik a darázscsípést, a méhcsípéssel. A strandon a fűben kapott csípést a legtöbb esetben méhecskének tulajdonítják, anélkül hogy beazonosították volna az „elkövetőt”. Igaz, ez az „elkövető” minden csípéssel végződő esetben csak védekezik.

Vagy rálépünk, vagy olyan lendülettel és vehemenciával akarjuk elhessegetni, hogy az ellen csakis fullánkkal lehet fellépni.

Legjobb tehát nyugodtnak maradni akár darázzsal, akár méhecskével van dolgunk, és csak megfontoltan arrébb hessegetni a kellemetlenkedőt.

Alapvető különbség a méh és a darázscsípés között, hogy a méh fullánkja a rajta lévő horgocskák miatt, az esetek többségében benne marad a bőrben.

A kiszakadt méreghólyagocska pedig a mérget továbbpumpálja a testünkbe. A kiszedéshez a mutatóujj körmével alulról felfelé történő "kipöccintést" javaslom, és nem a két ujjal való kiszedést, mert ebben az esetben a hólyagot összenyomva mi magunk nyomjuk magunkba a mérget. Ha van kéznél kés, lehet azzal is. Méhészként általában a kaptárszolga élével végzem el ezt,

 

 

Méhecske szúr
Méhecske szúr
Fotó: Hevesi Mihály

 

A darázs fullánkja viszont nem marad benne a bőrünkben. Tehát, ha a csípés „elkövetőjét” nem tudtuk egyértelműen beazonosítani, de a fullánk nem maradt a bőrünkben, szinte kizárható, hogy méhecske csípett volna meg minket.  

 

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

Másik félreértés, hogy ha valakinek a csípés helyén duzzanat keletkezik, akkor allergiás lenne a csípésre.

Pedig teljesen természetes, ha a szervezet immunrendszere védekezni kezd, és a csípés helye megduzzad. Sokszor jó nagyra.

Az apiterápiában, a méhekkel, a méhméreggel való gyógyításban fontos diagnózis, ha valakinél a csípés hatására nem keletkezik duzzanat.  Ez az immunrendszer csökkent védekező képességére utal. De természetesen utalhat arra is, hogy valaki méhészként alaposan hozzászokott már a méhszúráshoz. Ne ijedjünk meg tehát a duzzanattól, el fog múlni.

Az allergia viszont súlyos dolgot jelent, és nem pusztán a csípés helyének megduzzadását, megvörösödését, vagy fájdalmat. Sok esetben a csípés fájdalommentes lehet, attól függően, hogy több vagy kevesebb érzősejttel rendelkező testrészünket éri-e a csípés. Ám ha a csípés után csalánkiütésünk lesz, a szívünk erőteljesen dobogni kezd, rosszullét környékez bennünket, vagy teljesen más testrészünk dagad meg, mint ahová a csípést kaptuk, illetve ha a csípés okozta duzzanat extrém nagyságúra növekszik (12-15 cm), azonnal feküdjünk le, és hívjunk orvost.

Fontos tudni a méhészeknek is, hogy velük is előfordulhat ilyesmi.

Hiába méhészkedik valaki évtizedek óta, az évek folyamán allergiássá válhat a csípésre.

Ez lehet átmeneti, vagy tartós. Többnyire az immunrendszer legyengülésével, a kapott csípés helyével – bizonyos helyeken erőteljesebben reagál a szervezet- függhet össze. 

Ezzel együtt ne féljünk a méhcsípéstől, nem fordul elő túl sűrűn. Az iskolákban az általam megkérdezett 8-10 éves gyerekek 60-70 százalékával többnyire egyszer fordult elő egész életükben, és akkor is inkább darázs lehetett a fullánkos rovar, amire vagy véletlenül rátapostak, beleültek, vagy erőteljes hadonászással próbálták elhessegetni. Tehát óvatossággal és megfelelő viselkedéssel elkerülhető a csípés.

A csípés fájdalmainak vagy a duzzanat csökkentésére különböző szereket alkalmazhatunk.

A méhcsípést akár szódabikarbónás vízzel, illetve a darázscsípést ecettel, vagy citromlével kenegethetjük. 

A méhméreg különböző hatóanyagairól tudományos alapokon is kiderült, hogy olyan ritka betegségeknél lehet használni, mint az AIDS. De a sclerosis multiplex elleni védekezésben is hatékonyan alkalmazzák. Igaz ez utóbbit a hivatalos orvostudomány a hatékonysága ellenére sem ismeri el tudományos alapokon nyugvónak, ezért csak a természetgyógyászatban, apiterápiában kerül alkalmazásra.    

Összefoglalva: ha méhecske vagy darázs kerülget bennünket, ne essünk pánikba, vagy magától odébb fog állni, vagy ha lassú mozdulatokkal próbáljuk arrébb hessegetni, inkább elrepül. Ha csípés ér bennünket, és csak megdagadunk, az teljesen természetes és nagy valószínűséggel a szervezetünket, immunrendszerünket edzi is a csípés. Allergiás esetekben, csalánkiütés, erős szívdobogás, extrém duzzanat esetén pedig forduljunk orvoshoz.

 

Ajánljuk még a témában:

A mézkultúra megalapozása

A méhcsípések dícsérete, egy méhszúrás-terápia története

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Hogyan változott a táplálékpiramis az idők során?

Valószínűleg már mindenki számára ismert a táplálkozási piramis fogalma, vagy legalábbis láttunk már élelmiszer-piramist, ami beégett az elménkbe. Nagy valószínűséggel ezt úgy képzeljük el, mint azt az élelmiszer-piramist, amelyet az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 1992-ben hivatalosan elfogadott.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Victoria Beckham egy videóban fedte fel férjének, Davidnek a meglepő szenvedélyét

Victoria Beckham divattervező megosztott az Instagramon egy videót, amelyben az egykori labdarúgó látható, amint az általa tartott méheket gondozza a cotswoldsi vidéki otthonukban. A brit Vogue magazin is beszámolt arról, hogy David Beckham méhész lesz és felhívták a figyelmet arra is, hogy a házaspár öltözködésében és megjelenésében is igazodnak új szenvedélyükhöz.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

Sok haláleset elkerülhető lenne

Egy új tanulmány szerint évente több millió ember haláláért lehet felelős a túl kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás. A kutatók szerint hétből egy szív- és érrendszeri betegségben elhunyt ember halálát a túl kevés gyümölcsfogyasztás okozza, míg tizenkettőből egy ember a túl kevés zöldségfogyasztása miatt hal meg idő előtt.

Élelem a belek számára: az emberi mikrobák növényi cukrokkal táplálkoznak

Egy új kutatás szerint a bélrendszerünkben élő baktériumok számára táplálékforrásként szolgál egy olyan szénhidrát, amely általában növényi fehérjékhez kötődik.