A kaptárak a sziklafalon című cikkben beszámoltunk arról, hogy azért, hogy megmaradjon a biodiverzitás Közép-Kína őserdejében, szükséges volt, az ott őshonos apis cerana, az indiai méh újratelepítése. Ez a méhfaj képes extrém körülmények között is elvégezni a beporzást. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is. Brazilia Amazonas menti őserdeinek biodiverzitását is főleg a helyi méhfajok képesek fenntartani. A mi méhünk, a háziméh, kerüli ugyanis az őserdők nyirkos, sötét részeit.
A fullánk nélküli méhek nemzetségének, az u.n. meliponáknak a mézhozama nem jelentős. A velük fogalakozó méhészek azonban a hagyományos mézhez képest hatszoros árat kaphatnak a kinyert melipona-mézért.
Most az Amazonas menti Codajás községben tanfolyamot szerveznek a kaucsuktermelők számára a melipona nemzettségből származó méhekkel való méhészkedés újbóli meghonosítása érdekében.
A tanfolyam szervezői a méhészkedéshez a melipona nigrat javasolják, mely mézhozama átlagban évi 7 kiló. A velük való méhészkedés meglehetősen egyszerű. Mivel gömb vagy tojás alakú, viaszból és növényi rostból készült „edényekben” tárolják a mézet, elég azt ezekből leszívni, vagy kipréselni. Pergetni nem is lehetne.
A méhészkedést méhvadászattal kezdik. Az őserdőben keresnek egy fatörzsben fészkelő melipona méhcsaládot, melyből, hosszúkás kaptárakban három műrajt hoznak létre. Vagyis három különböző részbe osztják el méheket, és a fiasítást tartalmazó lépeket. Ezek idővel teljes értékű termelő családokká válnak.
Érdekesség, hogy a fiasításos lépek sejtjei ugyan hatszögüek, és ahogy a képen látható, vízszintesen és nem függőlegesen helyezkednek el. A fiasítás nem igényli a dajkaméhek gondozását. Miután az anya lerakja a petét egy virágporral vagy méhkenyérrel ellátott sejtbe, a sejtet a méhek azonnal viasszal lefedik.
A „fullánk nélküli” elnevezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel ezek a méhek is rendelkeznek fullánkkal. Ez a fullánk azonban el van csökevényesedve és védekezésre alkalmatlan. A meliponák ezért a mi méhünkhöz képest más védekezési stratégiát kellett kidolgozzanak. A fészket hosszú bejáraton lehet megközelíteni, és a betolakodó hangyákat, pókokat az őrméhek viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, illetve erős rágóikkal támadják meg, így akadályozva meg továbbjutásukat a fészekbe.
A brazil sztárszakács Alex Atala, sao paoloi éttermében ínyencségként kínálja a melipona-mézet, mely folyékonyabb az általunk is ismert termelői méznél. A melipona mézet sebekre, gyulladásokra is sikeresen használják az Amazonas menti indiánok. A benne található hidrogénperoxid és glükonsav erősen antiszeptikus hatású. Egyébként ezek a hatóanyagok éppúgy megtalálhatóak az itthon kapható mézekben is.