Back to top

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Thomas D. Seeley az Ithacai Egyetem (New York Állam) méhészkutatója, aki jelentős megifgyeléseket végzett a méhraj döntési mechanizmusával kapcsolatban, most a vadon élő háziméhek viselkedési formáit vizsgálja. Seeley professzor a hetvenes években, 1974-től 1977-ig, többek között azt kutatta, hogy a vadon élő háziméhek minden féle emberi gondozás és beavatkozás nélkül hogyan, és milyen arányban telelnek át, mennyi ideig marad meg egy méhcsalád.  A professzor megfigyeléseit az amerikai Ittchacától délre végezte, az Arnot-erdőségben.

 

Méhek egy fatörzsben
Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A hetvenes évek, mint köztudott (legalábbis a méhészek számára) a méhészetben még varroa-atka mentes időszaknak számított.  

Seeley 42 vadonélő, és 15 kaptárban (kezelés nélkül) tartott méhcsaládot kezdett monitoringozni 1974-től 1977-ig. Megfigyelései alapján a vadon élő rajoknak pusztán a 20 százaléka élte túl a telet. Többnyire elmondható, hogy a kora tavasszal keletkező rajok, melyek képesek voltak családdá erősödni, túlélték a telet, míg a késői rajok nem voltak képesek átvészelni azt.

A professzor azt is megfigyelte, hogy a telet túlélő családok 80 százaléka következő éveket is túléli, és ha egy adott család átlagban évente csak egyszer rajzott, az Arnot-erdőség méhpopulációját messzemenőkig képes volt szinten tartani. Tehát hiába csak a megfigyelt rajok ötöde élte túl az első telet, ami méhész szempontból gyenge arány, de a fajfenntartás szempontjából ez igen hatékony stratégiának tűnik.

Seeley az új évezred elején, amikor a varroa atka általánosan elterjedt a méheknél, arra számított, hogy a vadon élő méhcsaládok száma jelentősen lecsökken, vagy akár a varroa elleni kezeletlenség következtében ki is pusztulnak innen a háziméhek. De meglepetésére ezen a területen jelenleg ugyanakkora a vadonélő méhcsaládok aránya, mint a hetvenes években volt: nagyjából két és fél méhcsalád jut egy négyzetmérföldnyi területre.

Seeley kollégái összehasonlították az 1977-es és a 2011-es méhek génállományát. Az derült ki, hogy az utóbbiak génállománya jelentős változáson ment át a hetvenes évekbeliek génállományához képest. Egész pontosan 232 génmagban történt változás.

Arra lehet ebből következtetni, hogy a hetvenes évek méhpopulációja ezen a területen a varroa megjelentése után gyakorlatilag összeomlott, nagyjából a méhek 90 százaléka elpusztulhatott.

A túlélő méhek arra ösztönözték a kutatót, hogy 2011-2016 között újra elvégezze a hetvenes évekbeli monitoring vizsgálatot. Érdekesség, hogy bár a méhcaládoknak meg kell küzdeniük a varroa atkával, nem állapítható meg különbség a rajok illetve a méhcsaládok túlélési rátájában a 70-es évekhez képest. A professzor és kutatótársai azt állapították meg, hogy a természetes szelekció mellett a varroa elleni védekezési viselkedési formák is kialakultak.

Erről a professzor a következő cikkében fog beszámolni, melyet mi is igyekszünk majd közreadni.

A cikk második részét itt olvashatja: Született tőlélők 2. - Mire jó a méhrajzás?

 

Forrás: 
American Bee Journal 2017/11

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

A hőstressz veszélyeztetheti a borjakat

A nyarak egyre hosszabbak és melegebbek lesznek, így a napsütéses órák száma is emelkedik. Szélsőségessé vált időjárásunkra mi emberek tudatosan fel tudunk készülni, azonban az állatok nem minden esetben tudnak ez ellen küzdeni. A borjak kevésbé képesek szabályozni testhőmérsékletüket, így a hőstressz életveszélyessé válhat számukra. Milyen intézkedéseket érdemes hozni a hőstressz esetén?

Idén is igényelhető a „Ne hagyj az autóban!” matrica

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) matricakampánya 2017 óta hívja fel a szülők és a gazdák figyelmét arra, hogy a hőségben ne hagyják gyermekeiket és házi kedvencüket az autóban. A nyár beköszöntével a hivatal ismét elindította matricaigénylő felületét, hogy minél több helyen megjelenhessen a kulcsfontosságú, figyelemfelkeltő üzenet.