Back to top

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Thomas D. Seeley az Ithacai Egyetem (New York Állam) méhészkutatója, aki jelentős megifgyeléseket végzett a méhraj döntési mechanizmusával kapcsolatban, most a vadon élő háziméhek viselkedési formáit vizsgálja. Seeley professzor a hetvenes években, 1974-től 1977-ig, többek között azt kutatta, hogy a vadon élő háziméhek minden féle emberi gondozás és beavatkozás nélkül hogyan, és milyen arányban telelnek át, mennyi ideig marad meg egy méhcsalád.  A professzor megfigyeléseit az amerikai Ittchacától délre végezte, az Arnot-erdőségben.

 

Méhek egy fatörzsben
Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A hetvenes évek, mint köztudott (legalábbis a méhészek számára) a méhészetben még varroa-atka mentes időszaknak számított.  

Seeley 42 vadonélő, és 15 kaptárban (kezelés nélkül) tartott méhcsaládot kezdett monitoringozni 1974-től 1977-ig. Megfigyelései alapján a vadon élő rajoknak pusztán a 20 százaléka élte túl a telet. Többnyire elmondható, hogy a kora tavasszal keletkező rajok, melyek képesek voltak családdá erősödni, túlélték a telet, míg a késői rajok nem voltak képesek átvészelni azt.

A professzor azt is megfigyelte, hogy a telet túlélő családok 80 százaléka következő éveket is túléli, és ha egy adott család átlagban évente csak egyszer rajzott, az Arnot-erdőség méhpopulációját messzemenőkig képes volt szinten tartani. Tehát hiába csak a megfigyelt rajok ötöde élte túl az első telet, ami méhész szempontból gyenge arány, de a fajfenntartás szempontjából ez igen hatékony stratégiának tűnik.

Seeley az új évezred elején, amikor a varroa atka általánosan elterjedt a méheknél, arra számított, hogy a vadon élő méhcsaládok száma jelentősen lecsökken, vagy akár a varroa elleni kezeletlenség következtében ki is pusztulnak innen a háziméhek. De meglepetésére ezen a területen jelenleg ugyanakkora a vadonélő méhcsaládok aránya, mint a hetvenes években volt: nagyjából két és fél méhcsalád jut egy négyzetmérföldnyi területre.

Seeley kollégái összehasonlították az 1977-es és a 2011-es méhek génállományát. Az derült ki, hogy az utóbbiak génállománya jelentős változáson ment át a hetvenes évekbeliek génállományához képest. Egész pontosan 232 génmagban történt változás.

Arra lehet ebből következtetni, hogy a hetvenes évek méhpopulációja ezen a területen a varroa megjelentése után gyakorlatilag összeomlott, nagyjából a méhek 90 százaléka elpusztulhatott.

A túlélő méhek arra ösztönözték a kutatót, hogy 2011-2016 között újra elvégezze a hetvenes évekbeli monitoring vizsgálatot. Érdekesség, hogy bár a méhcaládoknak meg kell küzdeniük a varroa atkával, nem állapítható meg különbség a rajok illetve a méhcsaládok túlélési rátájában a 70-es évekhez képest. A professzor és kutatótársai azt állapították meg, hogy a természetes szelekció mellett a varroa elleni védekezési viselkedési formák is kialakultak.

Erről a professzor a következő cikkében fog beszámolni, melyet mi is igyekszünk majd közreadni.

A cikk második részét itt olvashatja: Született tőlélők 2. - Mire jó a méhrajzás?

 

Forrás: 
American Bee Journal 2017/11

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.