0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Van-e legjobb fajta?

Az intenzív tenyésztésben is van vagy tucatnyi húsmarha fajta. Még egy olyan nagy húsmarhatenyésztő múlttal rendelkező országban is, mint Franciaország nehéz döntés a fajtaválasztás – hallottuk Damien Blanc francia tenyésztésvezetőtől.

A húsmarhatenyésztők keszthelyi fórumán többen is  megkérdezték az előadóktól, szerintük melyik a jobb: a charolais, az angus, a hereford vagy a limousin? Mert az egyik gyorsabban gyarapodik, a másik stressz-tűrőbb, a harmadiknak márványozottabb a húsa stb., hogyan lehet ezt a hatékonyság, a nyereségesség szintjére lefordítani? Van-e legjobb fajta?

A válaszokból az derült ki, hogy igaziból nincs. De az is tény, hogy bár nincs legjobb fajta, ennek ellenére a fajtahasználat Franciaországban is változik.

A világfajták, mint például a charolais, a limousin, a blond d’Aquitaine állománya ugyan nem nagymértékben, de egyértelműen növekszik.

A világfajtáknál – amelyek nyilvánvalóan bizonyítottak már – adódnak a leginkább össze a világ sok-sok tenyésztői pontján létrejövő tudások, globális szintű a tenyésztői piac, a legjobbak maradnak talpon és a legjobbak mennek tovább az országhatáron túlra is. Mondhatjuk azt, hogy ez kifejezetten kedvez a világfajták minőségi szelekciójának, és mondhatnánk azt is, hogy a jövő azé a néhány világfajtáé, amelyeket már jól ismerünk.

Meglepő módon azonban még a francia adatok sem csak ezt bizonyítják. 2005-2015 között például leglátványosabban, 63 százalékkal az aubrac fajta állománya nőtt, 117 ezerről 190 ezer egyedre. Vagyis, egyáltalán nem biztos, hogy hosszú távon is mindenhol a világfajták lesznek a befutók.

Ráadásul az bizonyított, hogy egy fajta tenyésztésének eredményessége csak részben függ a genetikától, a környezeti tényezőkön szintén sok múlik. S itt felerősödnek az egyes országok egyéb, komparatív előnyei, például, hogy milyen az éghajlata, a csapadék- ellátottsága, hányszor megy 40 fok fölé a hőmérséklet,  milyen füvet tud legelni az állat, mennyire hatékony a kiegészítő takarmányozás, és még sorolhatnánk.

Egyszerűen fogalmazva: egy kiváló genetikájú állat rossz környezeti feltételek között rosszul teljesít, és valószínűleg az is igaz, hogy ez a nagyon rosszul teljesítő állat, gyenge, rosszul teljesítő utódokat hoz majd létre. S ezekre később, akár lényegesen jobb környezeti feltételek között sem lehet a tenyésztést alapozni.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu