Back to top

Csak négy ország bortermelése nő idén a világon - Magyarország köztük van

Mélyrepülésben a világ bortermelése, a borkedvelőknek valószínűleg többet kell majd az idén fizetniük kedvenc borukért, de a folyóborok is drágulhatnak. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint bár nem rengette meg az USA bortermelését a kaliforniai tűzvész, mégis csak négy bortermelő országban várható, hogy emelkedik az előállított mennyiség.

Az OIV a világ bortermelését az idei szezonra 246,7 millió hektoliterre becsüli, ami az előző évinél 8 százalékkal kevesebb. A csökkenés oka a világ vezető európai bortermelő országainak, Franciaország, Spanyolország és Olaszország szőlőültetvényeit sújtó tavaszi fagy, majd az azt követő nyári hőség.

Olaszországban a súlyos tavaszi fagyok, majd a „pokoli nyári hőség” hatvan év óta a legalacsonyabb szőlőtermést okozták, amíg Franciaországban a II. világháború utáni időszakban az idei a második leggyengébb évjárat. Spanyolországban és Németországban is komoly termeléscsökkenésre számítanak, az Amerikai Egyesült Államokban azonban – a kaliforniai tűzvész ellenére – a tavalyihoz hasonló termést várnak.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban 23, 19, illetve 15 százalékos csökkenésre, 39,3, 36,7, illetve 33,5 millió hektoliter borra számítanak.

Argentínában és Chilében az El Niño jelenség miatt csökkent a termés. Az OIV szerint az idén tovább folytatódik az borágazat mélyrepülése, ami már tavaly elérte a 60 éves mélypontját.

Az OIV adatai szerint csak Portugáliában (6,6 millió hl), Romániában (5,3 millió hl), Magyarországon (2,9 millió hl) és Ausztriában (2,4 millió hl) nőtt a bortermés 2016-hoz képest.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség
A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség

Az alacsony szőlőtermés miatt feltehetően a borárak is nőnek. A holland agrárbank, a Rabobank elemzői a világ borkészleteinek drámai csökkenését jelzik előre, ami a miatt jelentősen nőhet a legolcsóbban árusított folyóbor ára.

Egyelőre azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az európai szőlőültetvények nem mindegyike szenvedett időjárási károkat. A 2017-es évjárat borai sok esetben több év után kerülnek kereskedelmi forgalomba. Az árképzés nagyban függ az egyes bortermő helyek borkészleteinek nagyságától.

A mennyiség nem minden, vélik az elemzők. Európa számos térségben csúcsminőséget várnak a gazdák. Vannak azonban olyan borvidékek, ahol a borászatok súlyos likviditási problémákkal küzdenek, így például a franciaországi Loire-völgyében, ahol tavaly és az idén is fagy pusztított. A Rajna-vidéken azonban a száraz és forró nyár következtében igen korán megkezdődött a szüret, a szőlő minősége kiváló, bár több dűlőben jelentős a termésveszteség.

 

Forrás: 
oiv.int/decanter.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Rossz állapotban van a Szajnába tévedt fehér delfin

A francia hatóságok úgy döntöttek, hogy megpróbálják vitaminokkal felerősíteni az belugát. Korábban próbálták etetni is, ám az állat nem fogadta el a felkínált halat.

Újabb növényi olajból várható hiány

A világ legnagyobb olavíolaj-exportőrének számító Spanyolország mezőgazdasági minisztere figyelmeztetett: bajba kerülhet az idei olívatermés.

Kutyakölyöknek nézték a kis farkasokat

Az olasz hatóságok kérik, hogy aki kölyökkutyát talál az erdőben, ne vigye haza, mert az farkas. Az elmúlt hetekben ugyanis kétszer is előfordul, hogy jószándékú kirándulók "mentették" meg a vadállatokat.

Óvatosan szerződtek a gazdálkodók

A szaktárca a közleményben azt írta, hogy a gazdálkodókat több korábban megalkotott jogszabály is segíti az olyan helyzetekben, mint az idei – sokak szerint száz éve nem látott – szárazság. A jogszabályok közül a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívta fel a gazdálkodók figyelmét a minisztérium.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Az ukrán gabonaszállító hajók már Nyugat-Európába felé is elindultak

Újabb három, gabonával megrakott hajó indul el Ukrajnából a Fekete-tengeren át pénteken, ebből kettő Nyugat-Európába tart. A hajók összesen mintegy 58 ezer tonna kukoricát szállítanak, közben újabb üres hajó indult el Törökországból, hogy felvegye rakományát Odesszában. A tengeri kereskedelem a héten indult újra a háború kitörése óta. A hajók biztonságát orosz, ukrán, török és ENSZ közreműködéssel szavatolják.