Back to top

Csak négy ország bortermelése nő idén a világon - Magyarország köztük van

Mélyrepülésben a világ bortermelése, a borkedvelőknek valószínűleg többet kell majd az idén fizetniük kedvenc borukért, de a folyóborok is drágulhatnak. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint bár nem rengette meg az USA bortermelését a kaliforniai tűzvész, mégis csak négy bortermelő országban várható, hogy emelkedik az előállított mennyiség.

Az OIV a világ bortermelését az idei szezonra 246,7 millió hektoliterre becsüli, ami az előző évinél 8 százalékkal kevesebb. A csökkenés oka a világ vezető európai bortermelő országainak, Franciaország, Spanyolország és Olaszország szőlőültetvényeit sújtó tavaszi fagy, majd az azt követő nyári hőség.

Olaszországban a súlyos tavaszi fagyok, majd a „pokoli nyári hőség” hatvan év óta a legalacsonyabb szőlőtermést okozták, amíg Franciaországban a II. világháború utáni időszakban az idei a második leggyengébb évjárat. Spanyolországban és Németországban is komoly termeléscsökkenésre számítanak, az Amerikai Egyesült Államokban azonban – a kaliforniai tűzvész ellenére – a tavalyihoz hasonló termést várnak.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban 23, 19, illetve 15 százalékos csökkenésre, 39,3, 36,7, illetve 33,5 millió hektoliter borra számítanak.

Argentínában és Chilében az El Niño jelenség miatt csökkent a termés. Az OIV szerint az idén tovább folytatódik az borágazat mélyrepülése, ami már tavaly elérte a 60 éves mélypontját.

Az OIV adatai szerint csak Portugáliában (6,6 millió hl), Romániában (5,3 millió hl), Magyarországon (2,9 millió hl) és Ausztriában (2,4 millió hl) nőtt a bortermés 2016-hoz képest.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség
A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség

Az alacsony szőlőtermés miatt feltehetően a borárak is nőnek. A holland agrárbank, a Rabobank elemzői a világ borkészleteinek drámai csökkenését jelzik előre, ami a miatt jelentősen nőhet a legolcsóbban árusított folyóbor ára.

Egyelőre azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az európai szőlőültetvények nem mindegyike szenvedett időjárási károkat. A 2017-es évjárat borai sok esetben több év után kerülnek kereskedelmi forgalomba. Az árképzés nagyban függ az egyes bortermő helyek borkészleteinek nagyságától.

A mennyiség nem minden, vélik az elemzők. Európa számos térségben csúcsminőséget várnak a gazdák. Vannak azonban olyan borvidékek, ahol a borászatok súlyos likviditási problémákkal küzdenek, így például a franciaországi Loire-völgyében, ahol tavaly és az idén is fagy pusztított. A Rajna-vidéken azonban a száraz és forró nyár következtében igen korán megkezdődött a szüret, a szőlő minősége kiváló, bár több dűlőben jelentős a termésveszteség.

 

Forrás: 
oiv.int/decanter.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

Egri borok a Magyar Nemzeti Galériában

Idén nyáron a Magyar Nemzeti Galéria és a Vasarely Múzeum Borszerda sorozatában, az egész estét betöltő programok, egyedi tárlatvezetések és koncertek mellett három alkalommal is egri borokat kóstolhatnak a vendégek.

A Bianca és Furmint bánta a zőldszüretet

A legnagyobb területen az elmúlt évek szőlőtelepítéseinek legnépszerűbb fajtáját, a biancát, valamint a néhány éve még a magyar borok világpiaci áttörésének kulcsaként számontartott furmintot szüretelték le érés előtt a szőlőtermelők.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Megválasztották a 2019-es év Egri Bortermelőjét

A megtisztelő címet egy hölgy érdemelte ki - nemzetközi sikerek hozták meg a hazai elismerést a Varga Pincészet egri birtokigazgatójának A régió legnagyobb borgasztronómiai rendezvénye, az Egri Bikavér Ünnep, ahol hagyományosan minden évben átadják az Év Egri Bortermelője kitüntető díjat.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Bio-mezőgazdaság: differenciált fejlődés

A bioföldművelés és a biotermékek iránti kereslet világszerte bővül, de a termelési kedv erősödése földrészenként igen differenciált – mindenek előtt Európára és az Egyesült Államokra koncentrálódik. Az Organikus Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) szerint a világ országaiban bioélelmiszerekből elért forgalom 2017-ben 90 milliárd euró volt

Új lengyel bálaszállító pótkocsik uniós engedéllyel

Új bálaszállító mezőgazdasági pótkocsi gyártását kezdték meg Lengyelországban, a gyártó cég megszerezte az Európai Uniós forgalmazási engedélyt, így bármelyik uniós országban használhatók a pótkocsik.

A balatoni bornak a nehéz időkben is van piaca, bár az ár rekord alacsony

Rekordmélységbe süllyedt a bor termelői ára az utóbbi hetekben. A Somogy megyében dolgozó borászok egy része attól tart, komolyan megérezi a piaci hatásokat, míg mások a direkt értékesítés hatékonyságában bíznak.

Feljelentést tettek

Feljelentést tett az Amerikai Egyesült Államok és több másik ország a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az Európai Unió növényvédő szer és egyéb, a gazdálkodók által hasznát „fontos eszköz” „veszélyalapú” megközelítésű engedélyezési rendszere ellen. Véleményük szerint ez világszerte veszélyezteti a gazdák megélhetését és az élelmiszer-termelést.