Back to top

Csak négy ország bortermelése nő idén a világon - Magyarország köztük van

Mélyrepülésben a világ bortermelése, a borkedvelőknek valószínűleg többet kell majd az idén fizetniük kedvenc borukért, de a folyóborok is drágulhatnak. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint bár nem rengette meg az USA bortermelését a kaliforniai tűzvész, mégis csak négy bortermelő országban várható, hogy emelkedik az előállított mennyiség.

Az OIV a világ bortermelését az idei szezonra 246,7 millió hektoliterre becsüli, ami az előző évinél 8 százalékkal kevesebb. A csökkenés oka a világ vezető európai bortermelő országainak, Franciaország, Spanyolország és Olaszország szőlőültetvényeit sújtó tavaszi fagy, majd az azt követő nyári hőség.

Olaszországban a súlyos tavaszi fagyok, majd a „pokoli nyári hőség” hatvan év óta a legalacsonyabb szőlőtermést okozták, amíg Franciaországban a II. világháború utáni időszakban az idei a második leggyengébb évjárat. Spanyolországban és Németországban is komoly termeléscsökkenésre számítanak, az Amerikai Egyesült Államokban azonban – a kaliforniai tűzvész ellenére – a tavalyihoz hasonló termést várnak.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban 23, 19, illetve 15 százalékos csökkenésre, 39,3, 36,7, illetve 33,5 millió hektoliter borra számítanak.

Argentínában és Chilében az El Niño jelenség miatt csökkent a termés. Az OIV szerint az idén tovább folytatódik az borágazat mélyrepülése, ami már tavaly elérte a 60 éves mélypontját.

Az OIV adatai szerint csak Portugáliában (6,6 millió hl), Romániában (5,3 millió hl), Magyarországon (2,9 millió hl) és Ausztriában (2,4 millió hl) nőtt a bortermés 2016-hoz képest.

A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség
A világ három legjelentősebb bortermelő országában 15-23 százaléskos a termésveszteség

Az alacsony szőlőtermés miatt feltehetően a borárak is nőnek. A holland agrárbank, a Rabobank elemzői a világ borkészleteinek drámai csökkenését jelzik előre, ami a miatt jelentősen nőhet a legolcsóbban árusított folyóbor ára.

Egyelőre azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az európai szőlőültetvények nem mindegyike szenvedett időjárási károkat. A 2017-es évjárat borai sok esetben több év után kerülnek kereskedelmi forgalomba. Az árképzés nagyban függ az egyes bortermő helyek borkészleteinek nagyságától.

A mennyiség nem minden, vélik az elemzők. Európa számos térségben csúcsminőséget várnak a gazdák. Vannak azonban olyan borvidékek, ahol a borászatok súlyos likviditási problémákkal küzdenek, így például a franciaországi Loire-völgyében, ahol tavaly és az idén is fagy pusztított. A Rajna-vidéken azonban a száraz és forró nyár következtében igen korán megkezdődött a szüret, a szőlő minősége kiváló, bár több dűlőben jelentős a termésveszteség.

 

Forrás: 
oiv.int/decanter.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Az ünnepek előtt nagyobb forgalom várható a borpiacon is

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.

A vörösbor már nem kedvencük a franciáknak - egyre kevesebbet isznak belőle

A bor a francia kulturális örökség egyik alappillére. Viszont a trendek változnak, most Franciaországban sokkal kevesebb bort isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A gallok egyik szimbóluma, a vörösbor, de ez iránt csökkent az érdeklődés a legnagyobb mértékben.

A fügekaktusz minden porcikáját hasznosítják Szicíliában

A fügekaktusz termése ehető, és nemcsak eredeti termőhelyén, Mexikóban és Dél-Amerikában fogyasztják, hanem szerte a világon. Szicíliában is régóta termesztik, és a jó minőség, nagy méret érdekében speciális termesztéstechnológiát fejlesztettek ki. A térségben hagyományosan likőrt, lekvárt és fügesajtot is készítenek belőle, az utóbbi időben pedig aszalványt is.

A bagett karrierje

A francia bagett felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

A turizmust is a háborúhoz igazítják Ukrajnában

A háborús pusztítások helyeit, mint például Buča és Irpin, turisztikai célpontokká szeretnék tenni Ukrajnában.