0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 15.

Új csapda készül

Alaposan ki tud babrálni a gyümölcs- és szőlőtermesztőkkel a pettyes szárnyú muslica, és egyelőre nem ismernek ellene környezetkímélő védekezési módszert. Egy német egyetem és egy cég ezen szeretne változtatni.

A jelenleg használható növényvédő szerek vagy nem kellően hatékonyak, vagy nem szelektívek, így számos más rovar is áldozatul esik nekik, és csökken az ültetvényi élővilág sokfélesége, amiből egyenesen következik, hogy a gyümölcsfák kitettebbé válnak az újabb károsítóknak. Nem beszélve a szermaradványokról, ami egyre komolyabb kérdés, Németországban pedig még a jogszabály által megengedett határértéken belüli mennyiségeket sem igazán tolerálja a közvélemény.

A környezetvédelmi projekteket támogató alapítvány, a Deutsche Bundesstiftung Umwelt szakmai, illetve anyagi (300 ezer eurós) hozzájárulásával az aacheni 3win Maschienenbau cég és a Hohenheim Egyetem olyan csapda kifejlesztésébe kezdett, amely fény és illatanyagok segítségével csalogatja egy helyre, majd rövid áramütéssel pusztítja el a muslicákat.

Pettyes szárnyú muslicát fogó csapdák egyébként ma is léteznek, de azok csak előrejelzésre, rajzásmegfigyelésre szolgálnak, és nem gyérítik olyan mértékben az állományt, hogy annak növényvédelmi szempontból érdemi jelentősége lenne (pontosabban, ha tömeges mennyiségben szeretnék fogni vele a muslicát, az irreálisan drága lenne). Ebben fog az ígéretek szerint áttörést hozni az új csapda.

A probléma súlya nem kicsi: a néhány éve betelepült pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii) nemcsak elképesztően szapora, de a tápnövényköre is rendkívül széles, így mára Európa legveszélyesebb gyümölcskártevői között tartják számon. Ha megtelepszik az ültetvényben és lerakja tojásait az érett gyümölcsbe, akár teljes terméskiesést is okozhat vele.

Németországban 2014-ben okozott először óriási kárt, termesztőkörzetenként több millió euróra becsülték a neki tulajdonítható bevételkiesést, azóta pedig kis túlzással az is elmondható, hogy „ő diktálja a termesztéstechnológiát”, kénytelenek ugyanis alkalmazkodni hozzá az ültetvényfenntartók. Dél-Európában például szinte teljesen leálltak az őszi málna termesztésével miatta.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu