Back to top

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.

A galambok tenyésztése különböző célból történhet. Így ismeretesek dísz-, sport- és haszonfajták, de minden bizonnyal a hús termelése mellett vallási indíttatásból kezdték el háziasítani a házigalamb ősét, a szirti galambot. 

Több közel-keleti országban, mint például Egyiptomban, Irakban és Irán területén még a mai napig is használatban vannak az olykor több ezer éves, agyagból készült galambtornyok, melyek méhkasszerű rendszerében rendre hatalmas mennyiségű galambtrágya keletkezik.

Ugyanis egy galamb évente mintegy 2-3 kiló trágyát termel, mely jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Így magától értetődő, hogy az említett országokban, hosszú évszázadok óta a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban. Ismeretes az is, hogy a foszforelőállításhoz nagyon sokáig - sok esetben a források kimerüléséig - a csendes-óceáni szigetek sokáig háborítatlan madárvilágának melléktermékét, évszázados guanórétegeit hasznosították.

Sajnos nálunk ezt a kiváló minőségű trágyát napjainkra szinte senki nem értékeli, pedig sok millió forint megy veszendőbe nemzetgazdasági szinten. Nehéz felbecsülni, hogy mekkora Magyarország galambállománya, ami biztos, hogy csak postagalambból egymilliót tartanak.

Arról pedig még kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy a galambászok tudják-e hasznosítani - akár saját kertjükben, gazdaságukban, akár a környezetükben gazdálkodók, kertészkedők  -, vagy netán értékesíteni ezt a hasznos "végterméket". Persze kérdéses az is, hogy a modern kertészetek aprólékosan kidolgozott agrotechnológiájába - gondoljunk csak a termőföld nélküli, tápoldatozásra épülő hajtatásra - beilleszthető-e, és ha igen, hogyan a tápanyagpótlás e lehetősége.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...

Veszélyben a romániai sertéstartás

Négy éve jelent meg Romániában az afrikai sertéspestis, azóta több millió disznót pusztítottak el miatta. De az energiaár robbanásszerű növekedése miatt a talpon maradt farmok is arra kényszerülhetnek, hogy bezárják kapuikat. Drágulása lavinaszerűen magával sodorta a műtrágya, a takarmány és a feldolgozás árát is.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Nagy gondot jelent a madárinfluenza Franciaországban

A francia hatóságok 2,5 millió baromfi leölését rendelték el madárinfluenza miatt.