Back to top

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.

A galambok tenyésztése különböző célból történhet. Így ismeretesek dísz-, sport- és haszonfajták, de minden bizonnyal a hús termelése mellett vallási indíttatásból kezdték el háziasítani a házigalamb ősét, a szirti galambot. 

Több közel-keleti országban, mint például Egyiptomban, Irakban és Irán területén még a mai napig is használatban vannak az olykor több ezer éves, agyagból készült galambtornyok, melyek méhkasszerű rendszerében rendre hatalmas mennyiségű galambtrágya keletkezik.

Ugyanis egy galamb évente mintegy 2-3 kiló trágyát termel, mely jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Így magától értetődő, hogy az említett országokban, hosszú évszázadok óta a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban. Ismeretes az is, hogy a foszforelőállításhoz nagyon sokáig - sok esetben a források kimerüléséig - a csendes-óceáni szigetek sokáig háborítatlan madárvilágának melléktermékét, évszázados guanórétegeit hasznosították.

Sajnos nálunk ezt a kiváló minőségű trágyát napjainkra szinte senki nem értékeli, pedig sok millió forint megy veszendőbe nemzetgazdasági szinten. Nehéz felbecsülni, hogy mekkora Magyarország galambállománya, ami biztos, hogy csak postagalambból egymilliót tartanak.

Arról pedig még kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy a galambászok tudják-e hasznosítani - akár saját kertjükben, gazdaságukban, akár a környezetükben gazdálkodók, kertészkedők  -, vagy netán értékesíteni ezt a hasznos "végterméket". Persze kérdéses az is, hogy a modern kertészetek aprólékosan kidolgozott agrotechnológiájába - gondoljunk csak a termőföld nélküli, tápoldatozásra épülő hajtatásra - beilleszthető-e, és ha igen, hogyan a tápanyagpótlás e lehetősége.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.