Back to top

A galamb trágyája is érték

Galambot sokféle céllal, és ennek megfelelően sokféle fajtát tarthat az ember: vannak dísz-, sport- és haszonfajták is. Az már kérdésesebb, hogy mi lesz a tartás során keletkező melléktermék sorsa. A Közel-Kelet több országában a mai napig galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is.

A galambok tenyésztése különböző célból történhet. Így ismeretesek dísz-, sport- és haszonfajták, de minden bizonnyal a hús termelése mellett vallási indíttatásból kezdték el háziasítani a házigalamb ősét, a szirti galambot. 

Több közel-keleti országban, mint például Egyiptomban, Irakban és Irán területén még a mai napig is használatban vannak az olykor több ezer éves, agyagból készült galambtornyok, melyek méhkasszerű rendszerében rendre hatalmas mennyiségű galambtrágya keletkezik.

Ugyanis egy galamb évente mintegy 2-3 kiló trágyát termel, mely jelentős mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Így magától értetődő, hogy az említett országokban, hosszú évszázadok óta a dinnye, az uborka és újabban a paradicsom termesztéséhez is galambtrágyát használnak a kisgazdaságokban. Ismeretes az is, hogy a foszforelőállításhoz nagyon sokáig - sok esetben a források kimerüléséig - a csendes-óceáni szigetek sokáig háborítatlan madárvilágának melléktermékét, évszázados guanórétegeit hasznosították.

Sajnos nálunk ezt a kiváló minőségű trágyát napjainkra szinte senki nem értékeli, pedig sok millió forint megy veszendőbe nemzetgazdasági szinten. Nehéz felbecsülni, hogy mekkora Magyarország galambállománya, ami biztos, hogy csak postagalambból egymilliót tartanak.

Arról pedig még kevesebb információ áll rendelkezésre, hogy a galambászok tudják-e hasznosítani - akár saját kertjükben, gazdaságukban, akár a környezetükben gazdálkodók, kertészkedők  -, vagy netán értékesíteni ezt a hasznos "végterméket". Persze kérdéses az is, hogy a modern kertészetek aprólékosan kidolgozott agrotechnológiájába - gondoljunk csak a termőföld nélküli, tápoldatozásra épülő hajtatásra - beilleszthető-e, és ha igen, hogyan a tápanyagpótlás e lehetősége.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

Méhészét: kapcsolat a Nosema ceranae és a csendes anyaváltás között?

Tekintettel arra, hogy a Nosema ceranae okozta fertőzés a dolgozóméhek egészségére halálos következményekkel is járhat, így hatással lehet az anya egészségére is. Egy kísérlet kimutatta, hogy a kórokozó az anya fiziológiai változásaira van hatással. Milyen kapcsolatban van ez a jelenség a csendes anyaváltással?