Back to top

A változó klíma átalakítja a hazai húsmarhatartást is

Újra kell gondolni a hazai, extenzív tartásra, öntözés nélküli legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre alapuló húsmarhatartást, mivel a klímaváltozás hatására csökkenő éves csapadékmennyiség miatt gyengül a gyepek eltartó képessége, a silókukoricatermesztés termésbiztonsága - derült ki a klímaváltozás húsmarhatenyésztési hatásait körüljáró idei Állattenyésztési Tudományos Napon az MTÁ-n.

Ismert tény, hogy a Föld története során a klíma sokszor változott, valójában az éghajlatváltozás volt az állandó elem. A lehűlések és felmelegedések között akadtak viszonylag nyugodtabb időszakok is, drámai változások nélkül. Most úgy tűnik, egy melegedő szakaszban élünk, amihez sokoldalúan alkalmazkodni kell mindannyiunknak, így az állattenyésztőknek is.

Ez volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett húsmarhatenyésztési konferencia vezérfonala, ami köré csoportosultak az idei Állattenyésztési Tudományos Nap előadásai. Már hagyománnyá vált az elmúlt évtizedben, hogy november végén az Akadémián egy-egy állattenyésztési ágazat kutatói, szakemberei tudományos tanácskozásra hívják az adott ágazatban dolgozókat, érdekelteket, illetve a téma iránt érdeklődőket.

Az idén a húsmarhatenyésztőkre került sor, és sokan éltek is a lehetőséggel, hogy a szakma helyzetét jobban megismerjék. Akik a diplomáciai csúcstalálkozók okozta közlekedési nehézségek ellenére is eljutottak a tanácskozásra, nem csalódtak. Színvonalas, pergő előadásoknak lehettek részesei, és jó pár újszerű gondolattal, megfontolandó tanáccsal, hasznosítható tudással térhettek haza.  

A klímakutatók előrejelzései alapján várható, hogy az extenzív, legeltetésre alapozott területeken a húsmarhák és más kérődzők által termelt hús mennyisége akár 50 százalékkal is visszaeshet, döntően az elsivatagosodás, a túllegeltetés, a csökkenő éves csapadékmennyiség miatt.

Azoknak a térségeknek a fontossága, gazdasági súlya azonban erősödni fog, ahol az öntözés megvalósítható, főként ott, ahol megújuló és jelentős átfolyó vízkészletek vannak. Ilyen hazánk is.

Éppen ezért Magyarország egész vízgazdálkodását alapvetően újra kéne gondolni – hangsúlyozta Horn Péter akadémikus.

A jövőben az intenzív, jól ellenőrizhető tartási feltételeket kínáló, zömében zárt állattartási rendszerek további előretörése várható, mert hatékonyságuk jobb, mint más rendszereké, egységnyi termékre vetített környezetterhelő hatásaik csekélyebbek az extenzívebb rendszerekhez hasonlítva. Nagyobb állategészségügyi és extrém klímahatások elleni védelmet biztosítanak, mint más rendszerek.

Ezekhez a tartásrendszerekhez nagy hatékonysággal csatlakoztathatók azok a trágya- és melléktermék-hasznosító fermentációs egységek, amelyekkel bioenergia termelhető, tovább csökkentve a környezetterhelő hatásokat. Nem mellékesen egészségesebb munkakörülményeket teremtenek a kvalifikált munkaerőnek.  

Természetesen azokat a régiókat, ahol legeltetésre alkalmas területek vannak, továbbra is célszerű és szükségszerű megfelelő fajú, fajtájú állatokkal, arra alkalmas tartásrendszerek alkalmazásával hasznosítani. A legelőre alapozott húsmarhatartásra a jövőben is jelentős szerep vár, ami nem csak az emberiség minőségi fehérjeellátásában, hanem a környezet kulturált állapotban tartásában is segít. Ez a biodiverzitás fenntartásának egyik záloga.

A legeltetés egyszerű gyakorlati kérdésnek tűnik, de rendkívül összetett feladattá válik, ha azt szakszerűen művelik.

Nagy Géza és Tasi Julianna azokat a sajátos igényeket gyűjtötte össze melyek a legeltetéses állattartás hatékonyságát a leginkább befolyásolják. Előadásukban kitértek két alapvető legeltetési mód; az állandó, vagyis a magyar gyakorlatban szabad legeltetésnek mondott, illetve a szakaszváló legeltetés előnyeire és hátrányaira. Kiemelték a húsmarha számára leginkább alkalmas gyeptípusokat. A professzorok szerint

indokolt lenne egy részletes, a jelenlegi állapotokat jól tükröző gyepkataszter létrehozása. Annak alapján szakmailag megalapozott stratégia készülhetne a gyepre alapozott állattenyésztési ágazatok fejlesztésére.

Orosz Szilvia a húshasznú tehenek, növendék- és hízó marhák tömegtakarmány-ellátásáról tartott előadást, a klímaváltozás hatásait a középpontba emelve. A várható nyári hőhullámok növekedésével és a szélsőségesebbé váló időjárás miatt a nem öntözött gyepek állateltartó képessége csökkenni fog, és a kutatók arra számítanak, sajnos már manapság is tapasztaljuk, hogy a silókukorica termésbiztonsága is jelentősen csökkenni fog.

A Szent István Egyetem oktatója előadásában azokat a szántóföldi tömegtakarmányokat mutatta be (cirokfélék, korai betakarítású gabonafélék, intenzív füvek, gabona-fű, gabona-gabona keverékek, gabonaszénák stb.), melyek potenciálisan lehetővé teszik a részben gyepre, részben szántóföldi tömegtakarmányokra alapozott, költséghatékony, rugalmas gazdálkodást.

Az idén a húsmarhatenyésztők nagyon aktívak voltak, az utóbbi negyedévben szinte minden hónapra jutott egy-egy kiemelkedő rendezvényük, tanácskozásuk. A mostani akadémiai konferencia ezeknek mintegy esszenciája volt, a tudományos ismeretektől a gyakorlati ötletekig, a húsmarhatartás szinte minden területét felölelte az előadások tematikája.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Kaposvári Állattenyésztési Napok 14.0, vagyis KÁN Egyetemi Napok

Pannon Lovasakadémia létesítményei zsúfoltak lesznek október 1. és 3. között. Idén már 14 alkalommal adnak helyet ezek a pályák az állattenyésztési napoknak. A szakmai találkozó idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók. A programok egy része elsősorban a szakmai közönségnek, a gazdatársadalomnak lehet majd érdekes.

Kaposvár? Október eleje? KÁN Egyetemi Napok!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a kaposvári Pannon Lovasakadémia területén – jelentették be a rendezvényt beharangozó tájékoztatón. A magyar állattenyésztés már nagyon várt szakmai találkozója idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók.

Hogyan lesz a 290 forintból 1500, avagy a csirkehús ára

Az előző fél évben a takarmányok árai az égbe szöktek – állattartók jól tudják ezt – ezzel együtt a baromfi, illetve a sertés átadási ára 290-300, illetve 440 forint. Mitől lesz akkor a boltokban 1500 forint a húsok ára és mitől olcsóbb a spanyol sertéshús, mint a magyar.

Az elszállt élelmiszerárak miatt év végéig korlátozza Argentína a marhahúsexportot

Az argentin kormány közölte, hogy az élelmiszerár-infláció megfékezésére tett erőfeszítései részeként korlátozzák az egyes hazai marhahúsok kivitelét az év végéig.

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Biomarha. Majdnem…

Natura 2000-es területen olyan szigorú feltételek betartása mellett lehet csak gazdálkodni, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen a biogazdálkodáson kívül mást folytatni.

Hacker támadás a húsóriás JBS ellen

A Beef Central magazin beszámolója szerint, a JBS - a világ legnagyobb húsfeldolgozójának - globális informatikai rendszereit nagyszabású kibertámadás érte a hétvégén. A vágási sorok sok helyen már leálltak és további elakadásokra lehet számítani. A cég informatikai részlege világszerte dolgozik a probléma megoldásán.

Klasszikus mezőgazdaság és városi életforma

15 ezer hektár szántó, 4500 hektár gyep; öntözési lehetőség, régi és modern fajták; hagyományos legeltetéses állattartás és koncentrált tenyésztés; klasszikus termelői piac, ugyanakkor innovatív értékesítési módok. Effajta kettősség jellemzi Hajdúszoboszló mezőgazdaságát.