Tulajdonképpen tényleg lóverseny, és nem (csak) a gazdák közötti versengésről van szó, hogy kinek van nagyobb. A növénytermesztés rizikós műfaj: ha bejön a rossz idő, nem lehet annyival elintézni, hogy megcsináljuk majd a jövő héten. Az utóbbi évek sokkal szélsőségesebb időjárása megtanította a gazdáknak, hogy amikor lehet, minél gyorsabban kell dolgozni. Aratni is.
|
Kombájn? Kombány?! A kombájn szót nemcsak a magyar nyelv vette át az angolból, hanem egy csomó másik, a franciától az oroszig – lényegében az angol combine szó fonetikus átvétele. Angolul combine harvester a teljes kifejezés, amit talán a kombinált betakarítógép ad vissza legjobban magyarul. Korábban a gabonát levágták, utána jött a cséplőgép, majd a szemeket megtisztították, a kombájn ezeket a funkciókat látja el egymaga. |
Aratni pedig úgy lehet gyorsan, ha nagy a kombájn vágóasztala, és a sok benyelt gabonát, kukoricát, repcét vagy napraforgót gyorsan tudja csépelni/morzsolni. A haladós tempóhoz kell egy nagyon erős motor, ha komolyan gondoljuk a függetlenedést az időjárástól/talajminőségtől. Kell még összkerékhajtás, és lehetőleg legyen hevederes a kombájn első tengelye. Ha mindez kész, fussunk neki egy aratási Guiness-rekordnak, és arassunk le vele óránként több mint 10 hektárnyi búzát, nyolc órán át ez közel 800 tonna. Ha már mindennek lehet világrekordja, az aratásnak miért is ne? Az legalább értelmes dolog.
Ezt a látszólag egyszerű receptet követi a New Holland CR sorozatának legnagyobb darabja, a CR10.90-es. A típusjelzés alapján legalább annyira bonyolult megfejteni, melyik kombájn a komolyabb, mint egy BMW-nél: minél nagyobb szám szerepel a betűk mögött, annál nagyobb a magtartálya, annál több hektárt tud learatni azonos idő alatt, és annál nagyobb a gumihevedere, motorja, rotorjai, és általában mindene.
Jelenleg tehát a 10.90 a legnagyobb, de ezek csak számok. Fel csak akkor fogja az ember, amikor meglátja élőben.
A fényképeken megtévesztő lehet, hogy a New Holland majdnem legnagyobb traktorja látható néha rajtuk, és a két óriási tárgy egymás mellett könnyen elhiteti, hogy mindkettő normál méretű. Pedig nem.
Hátul egy létrán lehet felmászni a motorhoz, ami minimum három méter magasan van, az alacsony súlypont úgy tűnik, sokadlagos.
A mai mezőgazdasági gépek dízelmotorjai egyébként pontosan olyan tisztítóberendezéseket kapnak, mint a személyautók, csak itt nem Euro 6 van, hanem TIER 4B. Ebben is ott az SCR, azaz az Adblue-adalékos nitrogénoxid-csökkentő, csak picivel nagyobb. A váltó négy mechanikus fokozatot és hidrosztatikus hajtást kombinál.
(A Case eredetileg egy amerikai cég, egykoron ez vásárolta fel a Steigert, a Rába-Steiger traktorok liszenszadóját.) Ha egy kicsit messzebb nézünk, akkor kiderül, hogy a CNH-ban nyakig benne van a Fiat, amely az elmúlt években leválasztotta a jól jövedelmező ipari és mezőgazdasági érdekeltségeit az autós üzletágról. A CNH Industrial elnöke az a Sergio Marchionne, akinek olyan mellékállásai vannak, mint a Fiat-Chrisler CEO-ság és a Ferrari elnök-vezérigazgatóság.
Visszatérve a kombájnhoz, esetünkben gumihevederes példánnyal van dolgunk.
A gumihevederek a CR sorozatnál típustól függően lehetnek 61, 72,4 és 86,4 centi szélesek – a logikátlannak tűnő számok oka a colos méretezés. A 10.90-es gépen a legszélesebb van, nem azért, mert menő, hanem mert ez a legnehezebb, és a legtöbb terményt elnyelő verzió.
A gumiheveder a talajnyomásról szól: még a legkeskenyebb heveder is dupla akkora felületű, mint az elérhető legszélesebb gumiabroncs.
Egy ilyen kombájn alaphangon, a legalapabb kivitelben 24 tonna, de erre jön még a vágóasztal tömege (a 12 soros 5 tonna), továbbá az olyan extrák, mint a szecskázó és társai, meg a tele magtartály 14,5 köbméternyi kukoricával (8 tonna), esetleg ugyanennyi köbméter búza (akár több mint 9 tonna) – és máris negyven tonna fölött járunk. Vagyis nehezebb, mint egy komplett nyerges kamion.
a New Holland nyelvén SmartTrax-nak hívják az alap gumihevedert, gumibakos a rugózása, de ennél a kombájnnál a tulaj, Kovács Bálint lelkiismeretesen végigikszelte az opciós listát, így ez az újhollandul SmartTrax Terraglide, ami számítógéppel vezérelt, hidraulikus munkahengerekkel megtámogatott rugózást jelent. A különbség? Bálintnak volt korábban egyszerű kivitele, azt mondja, szántóföldön és sima úton zseniális, de ha átmegy egy kövön, lerázza a vesekövet. A Terraglide viszont mindenen észrevétlenül gázol át, és ne becsüljük le: úton megfutja vele a harmincat a kombájn.
Amikor a Totalcar csapata megérkezett a Páty melletti kukoricatáblára, már ment a munka, és ezt a kombájnt nem pár hektáros területekre találták ki, emiatt aggódtak, hogy tud-e elég videó és fotó készülni a kombájnról munka közben. Nem tudott, de szerencsére volt egy tartalék tábla.
igaz, csak kettő van belőlük, ezek forognak – időnként vár rájuk a kombájn. A magtartály gyorsan ürül, a 14,5 köbméter 2 percen belül. A gépen egyébként van pár kamera, például az ürítőcsövön és egy tolatókamera, a kezelő látja, mi történik körülötte.
A sok levágott növényt azért tudja ilyen tempóban feldolgozni a gép, mert nagyon gyors az úgynevezett ferde felhordó, amely a két rotorhoz szállítja a terményt. (A típusnévben tulajdonképpen a CR erre a két rotorra utal.) A gép hátuljában a rosták önszintezők, vagyis ha a gép akár 17 fokkal megdől, akkor sem szóródik le róla a mag – ez ma már alapvető elvárás egy kombájntól. Hátul a szecskát egyenletesen teríti szét a gép, ez OptiSpreadként említik a marketinganyagok, állítólag még az oldalszelet is kompenzálja, hogy pont a vágóasztal szélességében terítsen.
a tulajdonos szerint sem ideális, hogy ezen a kis helyen forgolódjon, inkább csak a bemutató kedvéért teszi. Nem véletlen, hogy Magyarországon csak egy van a legnagyobb New Hollandból, mert a magyar gazdák földterületei eléggé elaprózottak. A használt 12 soros vágóasztal egyébként a kisebbik, igazából 24 sor szélességben is vághatna.
A kormányzás lehet GPS-alapú, de kukoricában a gépkezelő nem használja a robotkormányt, mert feleslegesnek érzi, nem kihívás tartani a sorokat. A gép menet közben már méri a hozamot és a mag nedvességtartalmát, amivel a tulajdonos szerint nem mindig kellemes szembesülni, ha épp nem jó a termés, szerencsére az idén hektáronként 9-12 mázsa is megtermett. A monitoron megnézhető a hozamtérkép, vagy épp a kukorica nedvességtartalma hogyan alakult a tábla egyes részein, sőt, még a fogyasztás is.
A fülkében is röpködnek a marketingnevek, magát a kabint a szerény „Harvest Suite Ultra” névvel illetik, mintha ez lenne egy ötcsillagos szálloda legfelső emeletén az Aratás Ultra Lakosztály. 3,7 légköbméter jut a vezetőnek, elképesztően jó kilátással, a vendégülés alatt külön hűtővel, hifivel, túlnyomásos kabinnal, szóval ahogy manapság kell. A monitor IntelliView, a roborkormány IntelliSteer, az IntelliCruise a menetsebességet szabályozza a terményáramlás függvényében, a népnyelven Linde-karként emlegetett joystick, amivel lényegében a gépet irányítják, CommandGrip néven fut. Vagyis a mezőgazdasági gépgyártók sem jönnek zavarba, ha hangzatos neveket kell kitalálni.
A rosszmájúak szerint az ilyen gép arra jó, hogy húsz méterrel beljebb menjen a sárban, és csak ott akadjon el – meséli a tulajdonos – viszont nekik vannak mocsaras területeik is, és volt év, amikor vagy 40 hektárral több napraforgót tudtak learatni, mintha csak sima gumikerekes kombájnjuk lett volna. A heveder persze drága, ha cserélni kell, legalább a duplája egy sima guminak, de amikor utánaszámolnak, kiderül, hogy megéri, akár a hatékonysága, akár a stabilitása és a terepjáró képessége miatt.
youtube://v/Y5I04EObZNo
