Back to top

Bebizonyították: lehet búzát termelni napelemek alatt is

Először arattak búzát, kaszáltak lóherét a németek a kísérleti napelemmezőn. Az eredmény: burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége 18-19 százalék között alakult, amit azonban ellensúlyoz az energiatermelésből származó bevétel. És megszületett az agrofotovoltaika, melynél a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.

Fogyatkoznak, mert sorra cáfolatot nyernek a napenergia – és úgy általában a megújuló energiát hasznosító energiatermelők – terjedésével szemben felhozott korábbi gazdasági, technológiai, vagy akár környezetvédelmi érvek. Az a tézis azonban makacsul tartotta magát, hogy napelemeket csak mezőgazdaságilag értéktelen területekre érdemes telepíteni. Nos, ez is megdőlt.

Ki tudja pontosan, miért, de mostanáig úgy tartották a szakemberek, hogy a művelésbe bevont földterületet vagy energiatermelésre, vagy élelmiszertermelésre lehet igénybe venni. A német napenergia-kutató központ, a Fraunhofer ISE által vezetett kísérleti projekt azonban bizonyította, hogy a két kihívás észszerűen kezelhető együttesen.

Új fogalmat is forgalomba helyeztek: agrofotovoltaika (APV) – ez a neve annak a technológiai és (mező)gazdasági szimbiózisnak, amely a napelemek hasznosítása és termőföld termelékenyebbé tétele egyformán fontos cél.

Az APV egyáltalán nem valami új ötlet, hiszen már jóval a napelemek globális térnyerése, illetve a német Energiewende előtt definiálták. Igaz, amikor 1981-ben Adolf Goetzberger professzor írása, a "Burgonya a kollektor alatt" a német Napenergia magazinban megjelent, nem vált széles körben ismertté. A felvázolt duális, illetve kombinált megoldás 36 éve még kivitelezhetetlennek tűnt, és nem is lett belőle sokáig semmi, de a termőföld és a villamosenergia-termelés kettős felhasználásának ötletével 2011-ben foglalkozni kezdő Fraunhofer ISE kutatói Goetzberger professzortól indultak.

Na de vissza a most zárult pilot év eredményeihez!

A projekt, melyet az elmúlt évben a kutatóközpont a Constance-tó partján lévő Demeter Heggelbach mezőgazdasági szövetkezetben kezdett el, látható módon abból állt, hogy kísérleti parcellákat alakítottak ki a meglévő, hagyományos termőterületek mellett. Ezeken a napelemes rendszereket nem a földön, hanem – akár egy pajta tetejét – a mezőgazdasági terület felett 5 méterre installálták (hogy kényelmesen elférjenek alatta a gépek is).

A délnyugati tájolású modulokat azonban nem egyetlen nagy felületként, amolyan hagyományos napelemrétként installálták, hanem a sorok között teret hagyva, hogy az alant élő növények egységes napsugárzást kaphassanak.

Betakarítás a kísérleti napelemmezőn Németországban
Fotó: Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems ISE
Alatta maradt a termőföldön a vetés, öntözés, aratás megszokott műveletsora. A kutatók azt mérték, hogy a "tető alá telepített" növények hogyan viselkednek, és milyen termést hoznak a fedél nélkül maradt „szomszédaikhoz” képest.

Nos, az első betakarításokból eddig publikált eredmények a kutatókat is meglepték. A lóhere esetében például a hozam csak 5 százalékkal volt alacsonyabb a referenciaterülethez képest. A burgonya, a búza és a zeller terméshozam-vesztesége ennél magasabb, 18-19 százalék közötti lett, de a projektet vezető Stephan Schindele szerint a terméshozam veszteségeit bőven ellensúlyozza a mindeközben megtermelt villamos energia.

A Fraunhofer ISE által telepített 194 kilowatt teljesítményű napelemes rendszer "termése" ugyanis összesen 62 lakás energiaigényének kiszolgálását volt képes felvállalni. Ráadásul a termőterület dupla hasznosítása összességében 60 százalékkal növelte a földhasználat hatékonyságát.

Noha többévnyi tesztelés szükséges a biztos következtetések levonásához, az már most nyilvánvaló, hogy az APV projekt a gazdálkodók számára új jövedelemforrások felé nyit kaput – már azon kívül, hogy a gazdaságok saját energiaszükségletének kielégítésébe is beszállhatnak – ami "helyben termelt" áramként biztos költségmegtakarítást eredményez. Andreas Bett, a Fraunhofer ISE igazgatója úgy látja, hogy az APV-potenciál a németországi napenergiabővítésnek nyit teljesen új teret.

Azt is kiszámolták már, hogy a szántóföldek kettős felhasználása energetikai szempontból hatékonyabb, mintha a földben energianövényeket termesztenének – ami jelenleg az ország mezőgazdasági földterületének 18 százalékán lehetséges.

„Annak érdekében, hogy a koncepcióval piacra léphessünk, meg kell vizsgálnunk az APV további technológai-gazdasági alkalmazhatóságait, a megoldásainkat más régiókba is átruházhatóvá kell tenni, és nagyobb rendszereket is el kell tudni látnunk” – mondta a Cleantechnica.com-nak Stephan Schindele. Ez azt jelenti, hogy jövőre a kutatóközpont gyümölcsökkel, bogyókkal, komló-félékkel és szőlőkkel kombinált napenergiás kísérletekbe is kezd. Ugyanakkor a már lefolytatott kísérleti területeken különféle új technológiákkal (energiatárolóval, szerves napelemekkel ellátott speciális filmekkel és napelemes vízkezelő rendszerekkel stb.) fognak továbblépni.

Noha a német projekt látszólag semmiféle forradalmi tettet nem hajtott végre, azon mégiscsak érdemes elgondolkodni, hogy egy látszólag egyszerű koncepcióra épülő megoldás is drámai területhasznosítási puffert képezhet. És ez így sokkal logikusabb, és pláne: olcsóbb, mint az a kínai projekt, ahol a kevés, és értékes termőterület védelmére hivatkozva telepítették a közeli tó vízfelületére a maguk napelemes erőművét.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A precíziós gazdálkodást kutatják a Széchenyi István Egyetem óvári karán

A győri Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll.

Terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására is lehet pályázni

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az úszó város lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik módja

Úszó város épül a Maldív-szigeteken partjainál. Ez a világszinten is úttörő jelentőségű építmény elsősorban a lakosok védelmét szolgálja az emelkedő óceánszint ellen.

Egyáltalán nem vicces a tehénriogatós kihívás

Vonat gázolt a napokban egy tehenet Bajorországban, a rendőrség két fiatal lányt keres, akik vélhetően a „kulikitaka-challenge” keretében riasztották meg az állatot. Állattartók már régóta figyelmeztetnek a kihívás őrült és veszélyes voltára, és a Tik Tok is számos ilyen videót törölt már, de úgy tűnik, még mindig nincs vége.

Új rododendronfajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondronfajra bukkant.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Ilyen még nem volt: umami ízű lila paradicsom

Megjelenésében és beltartalmában is egyedi terméket vezet be a piacra a Syngenta. A sötétlila bogyójú, umami ízélménnyel megajándékozó koktélparadicsomot YOOM™ néven forgalmazzák. Az izgalmas ízű, színű csemegét hazánkban kizárólag a Trivega Kft. termesztheti, a fogyasztók pedig 250 grammos, fenntartható erdőgazdálkodásból származó alapanyagokból készült tálcás kiszerelésben vásárolhatják meg.

Mozgásba hozza az öntözőrendszert

Az Alliance - a Yokohama Off-Highway Tires csoport tagja a forgó öntözőrendszerekhez alkalmas, új gumiabroncsot mutatott be Alliance 768 Value Plus néven.

A tehenész-gumicsizma már a múlté

Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

Értéktőzsde - Tovább drágul a takarmány

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 30. és május 6. közötti tőzsdenapokon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára 85 000 forint/tonna (+4000 forint) volt. A termény 2021. november – 2022. májusi jegyzése 3000–4500 forinttal 70 000–71 000 forint/tonnára emelkedett egy hét alatt.