Zilai Zoltán köszöntőjében kiemelte: az 1992. szeptember 12-én alakult Magyar Bor Akadémia elkötelezett képviselője a hazai borkultúra fejlesztésének. A 155 tagot számláló szervezet tagjai a szőlész és borász szakma elismert képviselői, tudósok, művészek, a magyar közélet megbecsült szereplői.
Az elnök rámutatott, az Akadémia legsikeresebb, a társadalomban legnagyobb visszhangot kiváltó rendezvénye az idén már 27. alkalommal meghirdetett Év Bortermelője díj. Idén újra lehet pályázni az Év Boros Könyve címre, ezzel is szeretnék buzdítani a szerzőket a további munkára.
A 2015-ben útjára indult – s azóta is sikeres – Magyar Bor-Akadémiai Klub elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy az akadémikus társak szakmai kérdésekben tudjanak véleményt cserélni, illetve a fiatal borászok által olyan területekre is elkalandozzanak, amely számukra új, vagy új oldaláról ismerjenek meg egy-egy szakterületet.
A szervezet tagjainak találkozója nem csak a közgyűlési összejövetelekre szorítkozik, Zilai Zoltán hangsúlyozta, az elmúlt években számos szakmai meghívásnak tettek eleget, így Tokajba, Szekszárdra, a Hajósi Borvidékre, vagy éppen szlovén akadémiai tagtársakhoz, Lendvára látogattak. Emellett az Akadémia több utat szervezett, amelyek közül érdemes a Bulgáriába illetve Erdélybe vezető kirándulást kiemelni.
Október második felében a Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Junibor és a SZIE Szőlészeti Tanszéke országos Szőlész-Borász Konferenciát szervezett. Az eseményen megjelent mintegy 250 szakember olyan hiánypótló rendezvényen vehetett részt, ahol elsősorban azon aktuális szakmai kérdések megvitatását kezdeményezték, melyek leginkább foglalkoztatják a terméket előállító kollégákat. Azon túl, hogy az előadások számtalan aktuális kérdést boncolgattak, a szervezők azt is szem előtt tartották, hogy a konferencia az ágazat szereplőinek, az idősebb és az új generáció képviselőinek baráti találkozója is legyen.
A Magyar Bor Akadémia számára fontos a határainkon túl élő szőlészekkel-borászokkal való kapcsolattartás, így a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a Magyar Zászlósborok Rendjével és a Soós István Borászati Szakképző Iskolával közösen már tizenkettedik éve rendezte meg a Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyt.
A 25 éves évfordulóról való megemlékezést biztosító, a tagok számára elkészített névre szóló emléklap és jubileumi jelvény átadásával folytatódott a program, majd a nagyközönség előtt is megnyitva az ajtókat, az Év Bortermelője cím jelöltjei bemutatása következett.
A Magyar Bor Akadémia megszólította a szőlész-borász és a vendéglátó szakma ismert személyiségeit, s a több, mint hatszáz borász, borszakíró, szakértő, oktató, étteremvezető, sommelier és chef jelentős része 2017-ben is élt a lehetőséggel. Első körben minden felkért szakember 3 bortermelőt jelölhetett a címre, s az összesített szavazatok alapján a legtöbb szavazatot kapott borászok mellett, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, az Év Bortermelője díj korábbi győztesei közösen is megnevezhettek egy személyt, aki bekerült a végső győzelemre esélyesek közé.
A jelölések feldolgozása után holtverseny alakult ki, így az általában megszokott öt jelölt helyett idén eggyel több kiváló bortermelő vág neki a megmérettetés utolsó körének:
- Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék),
- Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék),
- Jásdi István (Balatonfüred-Csopaki borvidék),
- Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék),
- ifj. Szepsy István (Tokaji borvidék), és
- Szőke Mátyás (Mátrai borvidék).
Érdekesség, hogy a hat jelöltből hármat a Balaton Borrégió ad, illetve örömteli, hogy két korábbi Év Bortermelője (Szepsy István és az azóta elhunyt Figula Mihály) fiai is a díj jelöltjei közé kerültek.
A verseny szabályzata alapján a legtöbb jelölést kapott borászok közül a Magyar Bor Akadémia tagjai választják ki a 2017-es Év Bortermelője Magyarországon díj nyertesét.