Back to top

Afrikából érkezik az új szuperfood

A tisztítás után fehér, apró szemű gabona, leginkább a kuszkuszra, vagy a nálunk kapható búzadarára hasonlít. Az íze azonban sokkal érdekesebb, kicsit talán a mogyoróéra emlékeztet. Fonionak hívják, Nigériában acha néven ismerik.

Az afrikai Száhel övezetből származik, ami a Szahara és a Nyugat- és Közép Afrikai erdőségek között helyezkedik el, Szenegáltól egészen Szudánig.

Eredetileg ínségeledel volt, és sem a mezőgazdászok, sem más tudósok nem tulajdonítottak neki sok szerepet.

Ez azonban az utóbbi időben változott, és ennek a hatását érzik a vidéki közösségek, mint Ndebou falu a Száhel övezetbeli Kedougouban, Szenegálban.

A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fonio hasonló típusú szuperfood, mint a quinoa, a chia mag vagy a (nálunk kevésbé ismert) teff. Gluténmentes és gazdag aminosavakban, amik a legtöbb gabonából hiányoznak.

Könnyen emészthető, és néhány változata gazdag fehérjékben is. A glikémiás indexe is alacsony, így ideális a cukorbetegek számára is.

Ezek a beltartalmi értékek vonzóak a világ különböző tájain élő, „teljes étel”, vagy „tiszta étel” rajongók számára, ami egyben a Száhelnek is életmentő, ahol az alultápláltság folyamatosan fenyegeti a népességet. Az egészségre gyakorolt kedvező hatásai mellett más előnye is van a foniónak az ott élő emberek számára.

A növény igénytelen, nincs szüksége öntözésre vagy termékeny talajra, a murvás, száraz területeken is megterem. Nem kell trágyázni, és így a gazdálkodók kisebb költséggel tudják megtermelni, és a talajokat sem terhelik fölöslegesen.

A fonio lassan növekvő népszerűsége miatt a gazdák több pénzért tudják eladni a terményt, mint kukoricát vagy a földimogyorót, így több bevételhez jutnak.

Az utóbbi évtizedekben az esőzések is kiszámíthatatlanná váltak a Száhelben. Az idősebbek arról mesélnek, hogy gyerekkorukban a 12 hónapból 5-ben mindig esett az eső. Most azonban még a 4 hónapnyi eső sem biztos. Azonban a fonionak ez nem számít, akkor is van termés, ha szárazság van.

A fonio termése.
A fonio termése.
Ráadásul ez a termény nagyon gyorsan nő: a leggyorsabb fajta 6-8 hét alatt betakarítható. Emiatt a fonio a Száhelben egyfajta „élelmiszerbiztosítás” az ínséges időszakban: amikor az előző évi termény már elfogyott, de a következő még nem érett meg a betakarításra. A fonio egy hónappal a többi termény előtt már betakarítható.

Ebből adódik a kérdés, hogy miért nem vált még alapélelmiszerré a fonio, ha ennyi előnye van? Miért nem találjuk meg bárhol a szupermarketekben, és miért nem terjedt még el egész Afrikában?

A válasz egyszerű: a feldolgozása élőmunka- és időigényes.

Amikor a kukorica, rizs, köles és földimogyoró feldolgozásához szükséges kisüzemi technológiák megérkeztek Nyugat-Afrikába az 1960-as és 1970-es években, a foniot egyszerűen figyelmen kívül hagyták, mivel a térségek kívül, a világ többi részén ismeretlen volt. Emiatt a fonio termelése az 1970-es évben erőteljesen visszaesett, és ez így is maradt a következő évtizedben. A FAO adatai szerint aztán 1990 és 2014 között megháromszorozódott a termény mennyisége.

A fonio újjáéledése főleg az új generációs afrikai és európai befektetőknek, vállalkozóknak, agronómusoknak és gazdálkodóknak volt köszönhető, akik együttműködve megalkották a fonio feldolgozásának 21. századi módját. A francia mezőgazdasági kutatóintézet (CIRAD), illetve a szenegáli, mali-i, guineai és burkina fasoi intézetek együttműködésének köszönhetően sikerült gépesíteni majdnem az összes lépést a fonio feldolgozása során, de legalábbis jelentősen csökkentették az élőmunka- és időigényét.

A betakarítás után az apró fonio magokon még mindig rajta van a barna, ehetetlen héja, amit el kell távolítani. Ehhez a mali-i és a burkina fasoi technikusok egy rizscséplőt alakítottak át. Az eredmény önmagáért beszél: óránként 250-340 kilogrammnyi terményt képesek így feldolgozni, szemben a hagyományos módszerrel (a fonio kötegekből egy bottal csépelték ki a szemeket) amivel csupán óránként 7-9 kilogramm az eredmény.

Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Ezután el kell távolítani az apró szennyeződéseket, mint például a homokszemeket, és a visszamaradt, töredezett maghéjakat. Egészen a legutóbbi időkig kézzel szitálták a nyugat-afrikai asszonyok a termést, majd többször átmosták és a napon szárították. Ma már ez is gépesíthető, így a folyamat sokkal hatékonyabb.

Persze az ilyen berendezések nem olcsóak, főleg helyi viszonylatban. Azonban közösségi összefogással megoldható a beszerzésük. Sőt, Dakarban tervezik egy ipari méretű fonio malom építését is, amely fogadná és feldolgozná egész Nyugat-Afrikából a terményt. A feldolgozott, csomagolt foniot ezután Nyugat-Afrikában, Európában és Amerikában is értékesíteni tudnák.

Persze ehhez az is szükséges, hogy magát a termelést is korszerűsítsék, a növényt ugyanis gyakorlatilag több száz éve változatlan módszerekkel állítják elő a gazdák. A malomépítést tervező Yolélé Foods az SOS Sahel francia cilvil szervezettel együttműködve modern növénynemesítési eljárások révén növelné a növény terméshozamát és javítaná a beltartalmi értékeket, emellett a vetési és betakarítási hatékonyságot javító agrotechnológiai kísérleteket is végeznek. Emellett több civil szervezet is támogat olyan projekteket, amelyekben olyan térségekben is újra megtanítják a fonio termesztését, ahonnan generációkkal ezelőtt kikopott. Az eredmények biztatóak, egyre többen vágnak bele a helyi viszonyok között jövedelmező termelésbe.

A hosszabb távon az egész régió élelmezését, és a gazdák jövedelmének növelését segítő előrelépéshez persze szükség van arra is, hogy megismertessék a világgal ezt a különös, ám értékes gabonafélét: a foniot.

 

Forrás: 
roadsandkingdoms.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Az articsóka egészségesebb mint gondolná

Mindannyian hallottuk már, hogy jó, ha több zöldséget eszünk, de azét nyomós indok nélkül nehéz rávenni magunkat, hogy egy nagy adag csülkös pacal helyett inkább a zöldséget válasszuk. Azért az köztudott, hogy étrendünk milyen nagy hatással van közérzetünkre a hét minden napján.

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában

A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai ország köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet - jelentette be hétfőn a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.

Érdemes élni a fejlesztési pályázatok lehetőségével

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében.

A Kifli.hu a LEN Európa-Bajnokság beszállítójaként segíti a sportolók kiszolgálását

A Rohlik Csoporthoz tartozó Kifli.hu biztosítja az élelmiszert és a vény nélkül kapható gyógyszereket az Úszó Európa-Bajnokság résztvevői számára. A május 10. és 23. között megrendezésre kerülő kontinens viadalon 51 ország 2300 versenyzője vesz részt.

Élesebb tőle a látásunk és megtanít fütyülni. Mi az?

Szinte minden háztartásban fogyasztanak sárgarépát és az egyik leginkább gyerekbarát zöldségféle, gyakran szerepel az uzsonnás dobozokban. De mit tesz pontosan a sárgarépa a szervezetért és hogyan építheti be az étrendjébe? Íme, a sárgarépa egészségügyi előnyei és fogyasztásának legjobb módjai.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

Tervek a Hungerit Zrt.-nél: korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés

Befejeződött az a stratégiai feltáró piacelemzés a Hungerit Zrt.-nél, amely alapján Magyarország második legnagyobb baromfi-termeltetéssel, -feldolgozással és továbbfeldolgozással foglalkozó vállalata megtervezi a jövőjét. Ezt a folyamatot a vállalat új vezérigazgatója, Volosinovszki János vezényli le, aki ez év április elsejétől irányítja a cég munkáját.

Jubilál idén a Farmer Expó

Járvány ide vagy oda, a szervezők 30. alkalommal is „nekifutnak” az agrár-seregszemlének.