Back to top

Afrikából érkezik az új szuperfood

A tisztítás után fehér, apró szemű gabona, leginkább a kuszkuszra, vagy a nálunk kapható búzadarára hasonlít. Az íze azonban sokkal érdekesebb, kicsit talán a mogyoróéra emlékeztet. Fonionak hívják, Nigériában acha néven ismerik.

Az afrikai Száhel övezetből származik, ami a Szahara és a Nyugat- és Közép Afrikai erdőségek között helyezkedik el, Szenegáltól egészen Szudánig.

Eredetileg ínségeledel volt, és sem a mezőgazdászok, sem más tudósok nem tulajdonítottak neki sok szerepet.

Ez azonban az utóbbi időben változott, és ennek a hatását érzik a vidéki közösségek, mint Ndebou falu a Száhel övezetbeli Kedougouban, Szenegálban.

A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fonio hasonló típusú szuperfood, mint a quinoa, a chia mag vagy a (nálunk kevésbé ismert) teff. Gluténmentes és gazdag aminosavakban, amik a legtöbb gabonából hiányoznak.

Könnyen emészthető, és néhány változata gazdag fehérjékben is. A glikémiás indexe is alacsony, így ideális a cukorbetegek számára is.

Ezek a beltartalmi értékek vonzóak a világ különböző tájain élő, „teljes étel”, vagy „tiszta étel” rajongók számára, ami egyben a Száhelnek is életmentő, ahol az alultápláltság folyamatosan fenyegeti a népességet. Az egészségre gyakorolt kedvező hatásai mellett más előnye is van a foniónak az ott élő emberek számára.

A növény igénytelen, nincs szüksége öntözésre vagy termékeny talajra, a murvás, száraz területeken is megterem. Nem kell trágyázni, és így a gazdálkodók kisebb költséggel tudják megtermelni, és a talajokat sem terhelik fölöslegesen.

A fonio lassan növekvő népszerűsége miatt a gazdák több pénzért tudják eladni a terményt, mint kukoricát vagy a földimogyorót, így több bevételhez jutnak.

Az utóbbi évtizedekben az esőzések is kiszámíthatatlanná váltak a Száhelben. Az idősebbek arról mesélnek, hogy gyerekkorukban a 12 hónapból 5-ben mindig esett az eső. Most azonban még a 4 hónapnyi eső sem biztos. Azonban a fonionak ez nem számít, akkor is van termés, ha szárazság van.

A fonio termése.
A fonio termése.
Ráadásul ez a termény nagyon gyorsan nő: a leggyorsabb fajta 6-8 hét alatt betakarítható. Emiatt a fonio a Száhelben egyfajta „élelmiszerbiztosítás” az ínséges időszakban: amikor az előző évi termény már elfogyott, de a következő még nem érett meg a betakarításra. A fonio egy hónappal a többi termény előtt már betakarítható.

Ebből adódik a kérdés, hogy miért nem vált még alapélelmiszerré a fonio, ha ennyi előnye van? Miért nem találjuk meg bárhol a szupermarketekben, és miért nem terjedt még el egész Afrikában?

A válasz egyszerű: a feldolgozása élőmunka- és időigényes.

Amikor a kukorica, rizs, köles és földimogyoró feldolgozásához szükséges kisüzemi technológiák megérkeztek Nyugat-Afrikába az 1960-as és 1970-es években, a foniot egyszerűen figyelmen kívül hagyták, mivel a térségek kívül, a világ többi részén ismeretlen volt. Emiatt a fonio termelése az 1970-es évben erőteljesen visszaesett, és ez így is maradt a következő évtizedben. A FAO adatai szerint aztán 1990 és 2014 között megháromszorozódott a termény mennyisége.

A fonio újjáéledése főleg az új generációs afrikai és európai befektetőknek, vállalkozóknak, agronómusoknak és gazdálkodóknak volt köszönhető, akik együttműködve megalkották a fonio feldolgozásának 21. századi módját. A francia mezőgazdasági kutatóintézet (CIRAD), illetve a szenegáli, mali-i, guineai és burkina fasoi intézetek együttműködésének köszönhetően sikerült gépesíteni majdnem az összes lépést a fonio feldolgozása során, de legalábbis jelentősen csökkentették az élőmunka- és időigényét.

A betakarítás után az apró fonio magokon még mindig rajta van a barna, ehetetlen héja, amit el kell távolítani. Ehhez a mali-i és a burkina fasoi technikusok egy rizscséplőt alakítottak át. Az eredmény önmagáért beszél: óránként 250-340 kilogrammnyi terményt képesek így feldolgozni, szemben a hagyományos módszerrel (a fonio kötegekből egy bottal csépelték ki a szemeket) amivel csupán óránként 7-9 kilogramm az eredmény.

Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Ezután el kell távolítani az apró szennyeződéseket, mint például a homokszemeket, és a visszamaradt, töredezett maghéjakat. Egészen a legutóbbi időkig kézzel szitálták a nyugat-afrikai asszonyok a termést, majd többször átmosták és a napon szárították. Ma már ez is gépesíthető, így a folyamat sokkal hatékonyabb.

Persze az ilyen berendezések nem olcsóak, főleg helyi viszonylatban. Azonban közösségi összefogással megoldható a beszerzésük. Sőt, Dakarban tervezik egy ipari méretű fonio malom építését is, amely fogadná és feldolgozná egész Nyugat-Afrikából a terményt. A feldolgozott, csomagolt foniot ezután Nyugat-Afrikában, Európában és Amerikában is értékesíteni tudnák.

Persze ehhez az is szükséges, hogy magát a termelést is korszerűsítsék, a növényt ugyanis gyakorlatilag több száz éve változatlan módszerekkel állítják elő a gazdák. A malomépítést tervező Yolélé Foods az SOS Sahel francia cilvil szervezettel együttműködve modern növénynemesítési eljárások révén növelné a növény terméshozamát és javítaná a beltartalmi értékeket, emellett a vetési és betakarítási hatékonyságot javító agrotechnológiai kísérleteket is végeznek. Emellett több civil szervezet is támogat olyan projekteket, amelyekben olyan térségekben is újra megtanítják a fonio termesztését, ahonnan generációkkal ezelőtt kikopott. Az eredmények biztatóak, egyre többen vágnak bele a helyi viszonyok között jövedelmező termelésbe.

A hosszabb távon az egész régió élelmezését, és a gazdák jövedelmének növelését segítő előrelépéshez persze szükség van arra is, hogy megismertessék a világgal ezt a különös, ám értékes gabonafélét: a foniot.

 

Forrás: 
roadsandkingdoms.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Kifli.hu a LEN Európa-Bajnokság beszállítójaként segíti a sportolók kiszolgálását

A Rohlik Csoporthoz tartozó Kifli.hu biztosítja az élelmiszert és a vény nélkül kapható gyógyszereket az Úszó Európa-Bajnokság résztvevői számára. A május 10. és 23. között megrendezésre kerülő kontinens viadalon 51 ország 2300 versenyzője vesz részt.

Élesebb tőle a látásunk és megtanít fütyülni. Mi az?

Szinte minden háztartásban fogyasztanak sárgarépát és az egyik leginkább gyerekbarát zöldségféle, gyakran szerepel az uzsonnás dobozokban. De mit tesz pontosan a sárgarépa a szervezetért és hogyan építheti be az étrendjébe? Íme, a sárgarépa egészségügyi előnyei és fogyasztásának legjobb módjai.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

Tervek a Hungerit Zrt.-nél: korszerűsítés, kapacitásbővítés, hatékonyságnövelés

Befejeződött az a stratégiai feltáró piacelemzés a Hungerit Zrt.-nél, amely alapján Magyarország második legnagyobb baromfi-termeltetéssel, -feldolgozással és továbbfeldolgozással foglalkozó vállalata megtervezi a jövőjét. Ezt a folyamatot a vállalat új vezérigazgatója, Volosinovszki János vezényli le, aki ez év április elsejétől irányítja a cég munkáját.

Jubilál idén a Farmer Expó

Járvány ide vagy oda, a szervezők 30. alkalommal is „nekifutnak” az agrár-seregszemlének.

Magyar vállalkozások minőségi termékei a Kifli.hu kínálatában

Az innovatív online kiskereskedelmi vállalat már a piacra lépéstől kezdve kereste a magyar vállalkozásokkal a kapcsolatot, hogy minél szélesebb hazai termékkört tudjon kínálni vásárlóinak.

Ne legyen ugyanaz a jelszó a netbankban, mint a pizzarendelő oldalon!

A kiberbiztonság az elektronikus ügyintézés és az online fizetési eszközök korában aktuálisabb, mint valaha. A Budapest Bank tavaszi rendezvényének témája is az adatvédelem volt, a meghívott szakértők pedig mind egyetértettek abban, hogy nem az a kérdés, hogy ér-e minket kibertámadás, hanem az, hogy mikor.

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Az idei rendezvénysorozat a Tisza parti vajdasági városban, Zentán kezdődött, a búzavetés megszentelésével. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei ünnepségén Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, de mindig újra tudta kezdeni – és ez most is így lesz.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Sajtkészítők versengtek Béren

Hagyományteremtő céllal rendezték meg az 1. Nógrád Megyei Sajtvásárt és Sajtversenyt Béren. A versenyre több mint harminc megyei és környékbeli sajtkészítő nevezett, összesen 80 termékkel.