Back to top

A megfelelő lószerszám kiválasztása

A hámoknak és igáknak – hívják még járomnak is – számos változata van. Mindegyiknek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik egyaránt. Miért fontosak ezek a szerszámok annyira? A válasz egyszerű: az igák segítségével vagyunk képesek a ló, vagy más igás állat izomerejét szolgálatunkba állítani.

Elsőként vizsgáljuk meg a szügyhámokat, mivel kis hazánkban talán ezek a legelterjedtebbek. Eredetileg az úgynevezett kancahámból – ezt tartják a szügyhámok legősibb és legegyszerűbb változatának – alakultak ki, melyek csak a szügyellőből és egy marszíjból álltak. A szügyhámok másik elnevezése a magyar hám, mely feltehetően onnan ered, hogy eredetileg őseink használták, nemcsak az arisztokraták fogataiban, de az igás fogatokban is.

Az általános iskolai, valamint középiskolai történelemkönyvek gyakran tekintik ezt a középkori mezőgazdaságot forradalmasító eszköznek. Ennek okaként emlegetik, hogy a nyakhámmal ellentétben nem szorítja el az állat légcsövét, továbbá a torokélben futó nyaki verő- és visszereket, s ezáltal az nagyobb erőkifejtésre lesz képes.

Fotó: Hajdú Péter
A másik lóigatípus a kumethám, vagy más néven nyakhám, de nevezték még vállhámnak és népiesen komotnak is. Ezt a hámtípust nehéz igásmunkákhoz használták és használják ma is nagytestű hidegvérű lovakon, de inkább külföldön. Hazánkban többnyire az importált hidegvérű lovakon láthatóak.

A kumethám kialakításánál fogva sokkal ellenállóbb a sérülésekkel szemben, mint a szügyhám. Ezenfelül a munka során ezzel a hámmal a ló nagyobb erőkifejtésre képes, mivel nagyobb felületen oszlik el a terhelés. A nyakhám váza ugyanis úgymond ráfekszik az állat lapockájára (ezért küllemi szempont a hidegvérű lovak tenyésztése során a meredek lapocka), ennek köszönhetően a ló saját testsúlyát is fel tudja használni a húzás során, és a teher támadáspontja a lapocka forgáspontjára esik.

A nyakhám ellentétben a szügyhámmal, egyáltalán nem korlátozza a bordák mozgását. A kumethám további előnyös tulajdonsága, hogy nem terheli annyira az elülső lábakat, mint a magyarhám, és a kocsirúd „rángatása” sem annyira zavaró. Bár ez utóbbi a szügyhám estében sem jelent problémát, ha nyaklót használnak.

A nyakhám legnagyobb hátránya, hogy adott állatra készül, és hogy nem állítható. Ennek oka, hogy a húzórész váza – mely készülhet fából, illetve vasból is – egy zárt, ovális gyűrű. Nem megfelelő méretezés estén pedig a vázra felkerülő párnázat elnyomhatja a nyaki ereket és a légcsövet is munka közben. Ráadásul, ha nem jól illeszkedik, akkor feltörheti az állat marját és lapockáját. A kumethám előállítása és javítása is sokkal drágább, mint a szügyhámé.

Egyéb megoldásokról, illetve a témáról részletesebben Hajdú Péter PhD hallgatónak (SZIE MKK ÁTTI) a Kistermelők Lapjában megjelent részletes cikkében olvashatunk

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol hisznek a boldog állattartásban

Lassúság. Lelassulás. Lassítás. Mindenkinek mást jelentenek e szavak. Van, aki egyfajta figyelmeztetésnek, jelnek tekinti az élettől, hogy ideje visszavenni tempót, és a folytonos sietség, kapkodás, a munkák, a tárgyak, az élmények halmozása helyett megélni a mindennapok apró örömeit. Akár az állattartásban is.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.

Gyomorfekélyt jelezhet, ha bal oldalán fekszik a sertés

Gyomorfekély jele lehet, ha a sertések inkább a bal oldalukon fekszenek. Ezt állapította meg az Agri-Food and Biosciences Institute (AFBI) és a belfasti Queens University (QUB) közös kutatása. A kutatásból az is kiderült, hogy a gyomorfekélyes sertések kevésbé hajlamosak veszélyes viselkedésre, például farokharapásra.

Nézd meg a kezét, vedd meg a sajtját!

Magyarországon egyre többen készítenek tehén- és kecsketejből tejfölt, túrót, sajtokat, ám olyan szakember még mindig kevés van, aki a juhtejre alapozza vállalkozását. Rácz Miklós Tamás sajtkészítő Miskolctól 15 percnyi autózásra, Újcsanáloson ezt tette, amikor pár éve az öltönyt lecserélte gumicsizmára, s ezt azóta sem bánta meg.