0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

EXIM-megállapodások: Felértékelődik a kínai kapcsolat

Nem csupán a külkereskedelem alapelveiről, hanem konkrét megállapodások megkötéséről is szólt a november végén Kína és 16 kelet-közép-európai ország részvételével Budapesten rendezett csúcstalálkozó. Ennek keretében az EXIM több tényleges befektetéseket generáló alap létrehozását is ünnepélyes aláírással szentesítette.

A Kína felé fordulás nem véletlen: a távol-keleti ország egyre fontosabb gazdasági szereplő, amely a hazai agrárium és az élelmiszerfeldolgozás számára is tartogat lehetőségeket.

„Megdőlt az a régi tétel, amely szerint a tőke nyugatról keletre vándorol, hiszen ma már Kína az egyik legnagyobb tőkebefektető a világgazdaságban” – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország Budapesten rendezett csúcstalálkozóján. Kijelentette: „Lehetőségnek, és nem fenyegetésnek kell tekinteni azt a jelenséget, hogy a távol-keleti tőke Európába áramlik, és hogy sikeres kínai vállalatok jelennek meg Európában és az Egyesült Államokban.”

„A kis- és középvállalkozásoknak meg kell találniuk a helyüket abban az értékláncban, amelyet a nagyobb vállalatok alakítanak ki a Kína és a közép-kelet-európai országok közötti gazdasági együttműködés keretében. Ezért a kkv-k szerepét jelentősen növelni kell a gazdasági kapcsolatokban” – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a fórum megnyitóján azt mondta, hogy a politikai és a finanszírozási feltételek is adottak ahhoz, hogy a kínai és kelet-közép-európai vállalatok a lehető legeredményesebben működjenek együtt. A tárcavezető beszédében kiemelte: „A kelet-közép-európai országok józan észre alapuló politikájukkal, az európai átlagot meghaladó növekedési ütemmel és versenyképes befektetési környezetükkel remek lehetőségeket kínálnak Kína számára.”

Konkrét megállapodások

„Ugyan a földrajzi távolság mindig kockázatot és nehézséget okoz, a kormányok segíthetnek az üzleti kapcsolatok javítása érdekében a politikai kapcsolatok alakításával és a finanszírozási háttér biztosításával” – magyarázta. Úgy vélekedett, mindkét feltétel adott ma a cégek együttműködéséhez. Szijjártó Péter szerint mára nincs olyan nyitott vagy vitás kérdés, amely gátolná a gazdasági együttműködés előmozdítását. A külügyminiszter megjegyezte: Kína és a kelet-közép-európai országok kereskedelmi forgalmának értéke meghaladja a 60 milliárd dollárt. Kitért rá, hogy létrejön a Kína és kelet-közép-európai országok közötti bankszövetség, amely a fejlesztési források koordinációja szempontjából előrelépést jelent.

Az eseményen nem csupán a külkereskedelmi kapcsolatok elvi lehetőségeiről volt szó, hiszen az EXIM konkrét megállapodásokat írt alá a kínai féllel. Az eseményen így ünnepélyes keretek között hivatalosan is megkötöttek egy tényleges kötelezettségvállalást jelentő jegyzési megállapodást a SINO-CEE Fund tőkebefektetési alappal, amely a magyar hozzájárulásnak legalább a háromszorosát kívánja befektetni Magyarországon.

„Mindez azt is jelenti, hogy az EXIM először 50 millió eurót fektet be, és amennyiben az alap működésével kapcsolatos tapasztalatok kedvezőek, további 50 millió eurós hozzájárulásról is döntés születhet” – mondta el az eseményen Urbán Zoltán. Az EXIM vezérigazgatója hozzátette: a mindeddig sikeresnek bizonyult Kína-Közép-Európa Befektetési Alap I. fázisa után a folytatásról és a csatlakozásról is megszületett a döntés. Ez utóbbi egy már mintegy 1 milliárd dolláros alap, amelyhez Magyarország az EXIM részvételével 70 millió dollárral járul hozzá, és a megállapodás értelmében ennek az összegnek legalább a kétszeresét itthon akarják befektetni. Az ennek keretében megcélzott szektorok az energetika, a telekommunikáció, az infrastruktúra, a technológia, az innováció, a gyártás és a feldolgozás, a mezőgazdaság, az oktatás, a gyógyászat, a turizmus és a pénzügyi szolgáltatások.

Bevonnák a kkv-kat is

A 2013-ban létrehozott első alapba, amely az azóta eltelt 4 évben 13 befektetést valósított meg Közép- és Kelet-Európában, 30 millió dollárt fektetett be Magyarország. Az Alap I. Magyarországon az EXIM által befektetett összeg mintegy háromszorosának megfelelő, azaz 91 millió dollár értékben valósított meg befektetéseket. Például egy felsőoktatási intézmény a befektetett tőke segítségével indította el régiós terjeszkedését. Mindezek mellett keretmegállapodást kötöttek az eseményen a kínai EXIM-el, és megállapodtak a Bohai Transport Funddal is.

„Ma a magyar export 17 százalékát a kkv-k adják – mondta el Urbán Zoltán, és hozzátette: – A magyarországi munkavállalók körülbelül 70 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, míg a hozzáadott értékben 43 százalék a része ezeknek a vállalkozásoknak. Látható tehát, hogy a kkv-szektor exportképességének fokozásában vannak még tartalékok, hiszen a kis- és középvállalkozások a gazdasági súlyukhoz képest még nem eléggé vesznek részt a kivitelben.”

Ezt felismerve az EXIM két év alatt megduplázta kkv-ügyfelei számát: 2015-ben még 617 mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt ügyfelük, míg idén szeptemberben már 1125. Az EXIM portfóliójában a kkv-k számaránya 84 százalék, míg a volument nézve 38 százalékot tesznek ki.

Ennek eredményeképpen az idei harmadik negyedév végén az EXIM teljes hitelállománya 861 milliárd forint volt. Szeptember végéig 257 milliárd forintot helyeztek ki, biztosítói üzletáguk 77 milliárd forint új fedezetbevételt valósított meg. Mindezek révén 211 milliárd forint többletexport valósult meg.

Az EXIM a nominális GDP-hez összesen 155 milliárd forinttal járult hozzá, és 54 milliárd forinttal növelte az állam adóbevételeit az első háromnegyed évben. Urbán Zoltán hozzátette: „Az EXIM hitelei segítségével a világ 89 országába exportálnak az ügyfeleink, biztosítói tevékenységünkkel 37 különböző országba irányuló exporthoz vállaljuk a kockázatot a cégek helyett. A 2021-ben véget érő stratégiai időszak végére az exportáló kkv-k legalább felét el kívánjuk érni az EXIM termékeivel, és hitelgarancia- és biztosításállományunkban a kkv-k részaránya 50 százalék felett lesz – zárta előadását a vezérigazgató.

Magyarországnak régi célja, hogy bővítse a Kínába irányuló agrárexport termékeinek körét. Ennek részeként a fórum másnapján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és a Kínai Minőségellenőrzési és Karanténhivatal (AQSIQ) vezetője, Zhi Shuping miniszter aláírta a magyar kukorica kivitelét lehetővé tevő dokumentumot, amely megalapozza a jó minőségű kukorica Kínába szállítását, közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A kínai partner átnyújtotta a cseresznyeexport engedélyezéséhez szükséges kérdéssort is, és ígéretet tett a madárinfluenzával kapcsolatos értékelés felgyorsítására.

Egyre fontosabb szereplő

Az Európán kívüli piacok azóta értékelődtek fel, hogy Oroszország néhány éve több intézkedéssel számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termék importját megtiltotta az Európai Unióból és más nyugati országokból. Ez nemcsak azzal járt együtt, hogy a magyar szereplők nem szállíthatnak például feldolgozott hús- vagy zöldségtermékeket az orosz partnernek. A nagyobb gond az, hogy az Oroszországba szánt uniós áru nagy része itt maradt, ami lenyomta az árakat az egész EU-ban. Ezért az európai, köztük a magyar szereplők egyaránt távolabbi piacok, így Ázsia és Afrika felé fordultak.

A kínai kereslet bővülése azért is borítékolható, mert a kínai középosztály jelentősen nő. Egyes felmérések szerint minden évben több mint 10 millióval nő az a fogyasztói réteg Kínában, amely keresi, és egyre inkább meg is fizeti a jó minőségű feldolgozott élelmiszereket. A jólét terjedésével párhuzamosan Kínában egyre többre értékelik az európai stílusú élelmiszereket, például a húst, a tejtermékeket és egyes tésztaféleségeket, és jelentősen felélénkült a borok kereslete is.

Az újdonságok mellett éppen ellenkező folyamatok is segíthetnek: Kínában a tradíciók is rejtenek lehetőségeket magukban.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság