– tartja a mondás. Általában ágazattól függetlenül elmondható, hogy a legtöbb kistermelő rendelkezik weboldallal, amelyek ugyanakkor csak a legegyszerűbb funkciók ellátására alkalmasak. Érthető, hiszen a komolyabb szolgáltatásokért a programozók magasabb összeget kérnek el, amikor a vállalkozók a legtöbb esetben csak a „rólunk”, „termékeink-szolgáltatásaink”, „képgaléria”, „kapcsolat” fülekre tartanak igényt. Akkor viszont adódik a kérdés, hogy minek fektessenek effektíve weboldalba, ha a Facebookkal gyakorlatilag ezek a modulok helyettesíthetők.
A legnagyobb közösségi médiafelületen való jelenlét tényleg indokolt, gyakorlatilag bármilyen szolgáltatás esetében, hiszen a fogyasztókkal való kapcsolattartás – képek, bejegyzések, üzenetek, kommentek, megosztások révén – így a legegyszerűbb.
Ugyanakkor ez az ekszkluzívitást nélkülözi, amely számos vállalkozás – mondjuk borászatok, méhészetek – megítélésében fontos szerepet kell, hogy játsszon. Ráadásul a mai, legkorszerűbb weboldal trend a news feed-szerű (üzenőfal-szerű), így ha nem tudunk elrugaszkodni a Facebook és egyéb közösségi portálok világától, akkor is „megteremthetjük” a sajátunkat.
Ezzel ellentétben a Google-ön – és egyéb keresőmotorokon – történő böngészés viszont még mindig sokak kedvelt eszköze, ezért digitálisan hátrányosabb környezetben nem lehet feltétlenül elvárni az emberektől azt, hogy a Facebook felé orientálódjanak.
Érdekesség, hogy amíg Magyarországon a Facebookra a kistermelők zöme még csak mostanában csatlakozott fel, addig az Egyesült Államokban és a többi fejlettebb országban a legtöbb ember most kezd áttendálni más közösségi alkalmazásokra.
A követés (following) rendszerű Instagram az „új Facebook” , számos kutatás bizonyítja, hogy az emberek jóval aktívabbak a képmegosztó alkalmazáson, mint korábban (ez egyébként nem okoz üzleti kárt a Facebooknak, hiszen az Instagram az ő tulajdonában van). A Mark Zuckerberg alapította társaság folyamatosan reagál ezekre az eseményekre, például azzal, hogy lemásolja más, kisebb vállalatok szolgáltatásait – ilyen a Snapchat story és a Periscope live funkciója-, így könnyen elképzelhető, hogy a jövőben nem mint alkalmazás, hanem inkább, mint cég lesz jelentős. Ez összességében azt jelenti, hogy lehet érdemesebb lenne a kistermelőknek inkább Instagram-oldalt aktiválniuk, mintsem Facebook-ot.
Ma már nem megy különlegességszámba, ha egy őstermelő, egy tanyagazdaság professzionálisan kialakított weboldalt üzemeltet, és hozzá kiegészítésképpen közösségi média kommunikációt folytat. Bár vannak megoldások, amelyekhez szükséges egy szakember bevonása, ilyen lehet például a SEO, azaz keresőoptimalizálás, de alapvetően egy egyszerű, helyi sajátosságokra figyelő kommunikáció is lehet eredményes.
Az egyre szélesedő rétegekre jellemző fogyasztói reklámkerülés korában a hatékony kommunikációt az »eltérő« és a »másképpen« szavakkal határozom meg. A Facebook kapcsán fontos megjegyezni, hogy a több mint ötmillió magyar felhasználójával megkerülhetetlen csatorna, és egyre inkább tényező az Instagram is.
Na és a Twitter?
Ha le lehetne írni a legnotóriusabb közösségi médiafelületek viszonyát, akkor azt úgy kellene, hogy van a legnagyobb a Facebook, mellette van a – hozzá tartozó – Instagram, amely egyre csak növekszik és végül van a még mindig jelentős, de folyamatosan szűkölő Twitter. Utóbbit úgy kell elképzelni, mint egy blogot viszont csak 140 karakteres bejegyzéseket lehet közzé tenni (ezért is kapta azt a nevet, hogy mikroblog).
A Twitter, amikor az Egyesült Államokban nagyon népszerű lett, akkor Magyarországon az IWIW uralkodott, így nem volt meg számára a piaci rés, ezen felül a mobilinternet sem volt épp a legkifejletebb. A cég mára viszont folyamatos gondokkal küzd, nem tud megújulni és nem raktározott be úgy, mint a Facebook, ezért csak azoknak a kistermelőknek ajánlott a Twitter-jelenlét, akik szeretnének a külföldi piacok felé nyitni.
