Back to top

Magyar Örökség díjas lett Kovács Szilvia és a „kertesei”

Öt évvel ezelőtt indult útjára „A legszebb konyhakertek” Magyarország legszebb konyhakertjei program amely mára országos mozgalommá vált. Ötletgazdája és programigazgatója Kovács Szilvia Karcag város alpolgármestere kiemelkedő színvonalú, példamutató és kitartó munkájának köszönhetően szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehette a Magyar Örökség Díjat.

A polgári kezdeményezés alapján évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat ítél oda a bírálóbizottság az arra érdemes díjazandóknak. A december 16-i ünnepségen Sipka László jelentette be, hogy harmadikként a bizottság Kovács Szilviának és az általa létrehozott „A legszebb konyhakertek” mozgalomnak ajánlotta a bizottság a díjat.

A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és  Kovács Szilvia (balról jobbra)
A laudátor és a kitüntetett: Tóth Szilvia és Kovács Szilvia (balról jobbra)
A díjátadón a laudációt Fazekas Sándor miniszter nevében Tóth Szilvia kabinetfőnök mondta el. Kiemelte, hogy az országos program célja az otthoni konyhakertművelés népszerűsítése, a kertészkedésre való ösztönzés illetve a kertműveléshez szükséges tudás átadása a következő generációk számára.

A verseny már az első évben nemzetközivé vált és öt év alatt eddig összesen 7 ország 534 településéről jelentkeztek kertművelők.

Idén már az USA-ból, a dél-angliai Plymouthból, Erdélyből és Délvidékről is érkeztek nevezések.

Ezidáig 32 ezer kertművelő vett részt a programban és további 10 ezer kertet vontak művelés alá a program hatására. A verseny összetett gondolkodásmódot terjeszt azzal, hogy minden évben kiemel egy-egy témát. Volt már madárbarát-, rovarbarát kert, illetve fűszer-és gyógynövényes kert kialakítása a kiemelt téma. Idén pedig a hasznos rovarok kertben való megtelepítésére és védelmére figyeltek a részvevők csakúgy, mint az egészséges, vegyszermentes élelmiszertermelés honosítására.

Kovács Szilvia „kertesei” elsősorban a természetes védekezési módokat használják a házikertekben, legyen az bármilyen jellegű biomódszer.

A díjátadás után
A díjátadás után
Az ötletgazda évről-évre igyekszik bevinni a különböző korosztályokat a kertművelés örömébe. Kitartó, áldozatos munkája eredményeképpen ma már 22 ezer 20 év alatti fiatal vesz részt a programban és büszkén mutatja meg az általa művelt kertet. A legfiatalabbak óvodások, iskolások is aktív részesei a mozgalomnak, hiszen „Én kis kertem kertelem” címmel országos rajzpályázatot és a Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve „Ments meg egy kertet” programot hirdettek.

Az, hogy egy kezdeményezés valóban eredményes-e, az évek múlása teszi próbára. Nos, Kovács Szilvia munkája kiállta az idők próbáját. Évről-évre növekedett követői száma és bővült a meghirdetett kategóriák köre.

Ma már „A legszebb konyhakertek” mozgalom fogalommá vált a kertet kedvelők ,a földet szeretők körében.

Büszkék vagyunk arra, hogy lapjainkon keresztül /Kertészet és Szőlészet, Magyar Mezőgazdaság, Kertbarát Magazin, Kerti Kalendárium/ évek óta tudósíthatunk az eseményekről, az elért eredményekről és ma részesei lehetünk ennek a sikernek.

Szívből gratulálunk Kovács Szilviának és - ahogy Ő mondja - : az Ő kerteseinek!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Állami segítséget követelnek

A magas gázárak miatt Bulgária üvegházi zöldségtermelőinek csaknem 70%-a döntött úgy, hogy nem hajtat télen, erről tájékoztatta a bolgár állami rádiót és televíziót a helyi üvegházi zöldségtermelők szövetsége.

Körtekonferencia Hollandiában

Interpera néven rendeznek nemzetközi körtekonferenciát, hogy a termelők, kereskedők megvitathassák a körtetermesztés legújabb fejleményeit, latolgathassák az ágazat jövőjét, illetve a különböző műszaki és gazdasági kérdéseket.

A növényi élet és a hőmérséklet

A növények is válaszolnak a környezeti hatásokra, mindenekelőtt a gravitációra és a fényre, ezek irányítják a főtengelyük elhelyezkedését – noha vannak kivételek, mint a vízszintesen is növekedő gyökerek és hajtások. A fényt a zöld színtestek elnyelik, és összekapcsolják a különböző fotokémiai történésekkel.