Back to top

Versengenek a magyar bárányokért

Jó árakat kaptak az juhtenyésztők az év végén a bárányokért. Emelkedtek az árak, de ezt nem a nemzetközi piac alakulása okozta, sokkal inkább az, hogy nagyobb lett a verseny a hazai piacon – állítja Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Javult az exportszerkezet, már Japánba is eljut a magyar bárányhús, de a tenyésztés hatékonyságán még van mit javítani.

Van egy-két nagyobb piaci szerepelő, akik most erősíteni próbálják a pozícióikat, és ki akarják szorítani azokat az alkalmi kereskedőket, akik csak időnként jelennek meg, és mindig jócskán bezavartak a piaci folyamatokba. Új kereskedők is beléptek erre a piacra, s reményeink szerint korszerűbb kereskedelmi módszerekkel, marketinggel segítik majd az ágazatot.

A terméktanács is nyert egy nemzetközi promóciós pályázatot, próbáljuk elérni ennek segítségével is, hogy a piac jobban megismerjen bennünket. Remélem, hogy az együttes hatásuk fejlődést fog generálni – mondja Jávor András.

Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke
Fotó: www.unideb.hu
Korábban szinte kizárólag csak Olaszországba szállítottunk, gyakorlatilag az összes kivitelünknek a 95 százaléka az olasz piacra került. Most ezt a maradék öt százalékos egyéb részesedést sikerült 20 százalékra növelni még úgy is, hogy pont ebben a karácsonyi időszakban nem jöttek a török vevők.

Sikerült elérni, hogy néhány kereskedő már sokkal szélesebben terít, mint az elmúlt években, mennek az arab országokba, Izraelbe, Horvátországba, Svájcba, sőt még Franciaországba is értékesítenek, pedig ott nagyon intenzív, szervezett termeltetés folyik.

Az egyik vágóhídról még Japánba is szállítanak már. Minimális mennyiséget ugyan, de jó áron, s ha megszeretik a japánok a magyar bárányt, akkor jelentősen bővülhet ez a most még csekély export. Persze soha nem lesz olyan uralkodó piac a hazai termelők számára, mint az olasz, vagy valamikor az arab piac volt, ez biztos. Én ígéretesnek látom a bosnyák piacot is, mert ott sertést nem fogyasztanak. Jól fizetnek, nagy fogyasztók, a nagy súlyú állatot szeretik. És persze van még jó néhány ilyen ország.

Azt elértük már, hogy a kereskedelmi munka nem csupán arra korlátozódik, hogy kiajánlunk egy-egy terméket, amit aztán a partnerek olyan áron vesznek meg tőlünk, amit ők szabnak meg. El kell jutni a fejlett országok gyakorlatához. Ott a kereskedelem onnan indul, hogy felmérik a piacon, hogy mire van szükség, a termelés pedig ehhez igazodik.

A termelői oldalról is megtervezett piac csökkenti a juhászok kiszolgáltatottságát, stabilabbá teszi az árakat, és biztonságot is ad.

Van tehát előre lépés. Amiben viszont továbbra sem haladtunk előre, az a hazai vágások számának növekedése. De azért a két vágóhíd, ahol juhot vágnak, igen intenzíven működött az év folyamán.  

Az elmúlt évben először kaptak támogatást a tenyészkost és tenyészbakot tartók. Mennyire segítette, illetve segíti ez a fejlődést?

Miután mesterséges termékenyítés nem létezik, így messze nem annyira hatékony, mint lehetne. De azt nem lehet mondani, hogy nincsen hozadéka, mert természetesen van. Annyit hoz is, mint amennyit beleteszünk, de ha a biotechnológia, a biotechnika, vagy legalább a mesterséges termékenyítés jobban elterjedne, akkor gyorsabb előrehaladást lehetne elérni.

Sajnos, a magyar köztenyésztés sokat nem fejlődött az elmúlt időszakban. A koncentráció nem hogy növekedett volna, inkább csökkent. Ma már átlagosan 110 juh van egy tenyészetben, ezzel meg mit lehet kezdeni? Arra alkalmatlan ez a létszám, hogy olyan jövedelmet lehessen vele megtermelni, amivel fejlődést lehet elérni. Rossz, hogy meg van merevedve a termelési struktúra, és ez nagyon gátolja a fejlődést.

Pár évvel ezelőtt három egyetem a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó képzést szervezett a juhászok számára. A nyolcvan órás oktatás az állattartás, a legelőgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia korszerű ismereteit kínálta a résztvevőknek. Mennyire éltek vele a juhászok, tart-e még ez a képzés?

Ez fizetős képzés volt. A nagyobb juhászdinasztiák el is küldték egy-egy tagjukat, de a kezdeti lelkesedés, mára kimerült. Kezdetben száz körüli létszámmal indítottuk a tanfolyamot, tavaly már csak néhány jelentkező volt. Nem hozta meg azt az áttörést, amit vártunk tőle.  Pedig van tudáshiány.  A juhász felkészültségének kéne a legnagyobbnak lennie, mert itt van a leginkább az állat és az ember egymásra utalva. Kell a felkészültség az intenzív tartástechnológiát működtető ágazatokban dolgozóknak is, hiszen óriási értékek vannak rájuk bízva, a juhtartónak azonban óriási szüksége van arra, hogy önállóan is meg tudjon állni a saját lábán. Ehhez pedig kell a tudás.

Sajnos, országos tenyésztési programok nem indultak az elmúlt években, és a technológia javítása kevéssé sikerült. A pályázatoknál a juhágazat az intenzív ágazatokkal, a baromfisokkal és a sertéstartókkal versenyezik. Az pedig látható, hogy a pénzkihelyezéseknél, a banki szimpátiánál mindig a juhászat marad alul.

Mi javasoltuk a pályázatoknál az ágazat elkülönítését, el is indult ez a folyamat, de mire a célhoz értünk, elég jelentősen leapadt az a forrás, ami csak a juhászatnak volt elérhető.

Sajnos, be kell vallani, nem versenyképes az ágazat, de dolgozunk rajta, hogy jobb legyen. Reméljük, hogy a hazai fogyasztás is emelkedni tud majd, mert erre nagy szükség lenne. Nem lesz könnyű ezt a növekedést elérni, hiszen ha egy jó báránypörköltet szeretnénk elkészíteni, igencsak ki kell nyitnunk a pénztárcánkat. Egy kiló csontos hús 3-4, de inkább 5 ezer forintba is belekerül. Már pedig ebből húsz-harminc deka ehető hús lesz a pörköltben.  Egy kiló csirke-, vagy sertéscomb vásárlása ennél sokkal gazdaságosabb és olcsóbb.

A közelmúltban az agrártárca egyik vezetője azt mondta, hogy ez a jövő ágazata.

Hát igen, csak a fékeket kéne kiszedni.  Óriási támogatás van, 30-40 százalék a juhászatok szintjére levetítve. Ez mindenféle követelmény nélkül adott támogatás, ami a véleményem szerint elkényelmesít és lustává tesz.

Szüksége van az ágazatnak a támogatásra, ez nem vitás, csak bizonyos paraméterekhez, minőségi fejlesztésekhez kellene kötni, mert csak így tudunk előre lépni. Mi elkészítettük a javaslatainkat, például, hogy adjunk jerketámogatást bizonyos fajtákra, ezeken még vitázunk. Az idén ezek már biztos nem realizálhatók, talán 2019-ben.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biodiverz fővárost méhlegelőkkel és legeltetéssel

Sokak pusztán gazosnak vélik azokat a méhlegelőket, amelyeket a Főkert Zrt. először alakított ki Budapesten. A kezdeményezés célja a nyugat-európai mintán alapuló urbanizált terek ökológiai átalakítása. Erről adott tájékoztatást kiadónknak Bajor Zoltán, a Főkert természetvédelmi vezetője.

1600 éves birkamúmia titkaira derült fény

1600 éves birkamúmia DNS-ét sikerült feltérképezni Írországi, iráni, német és osztrák genetikusok és régészek közreműködésével. A ritka lelet egy ősi iráni sóbányából, Chehrābād-ból került elő, ahol a speciális körülményeknek köszönhetően szokatlanul hosszú ideig őrződtek meg a lágyszövetek, és bennük az értékes genetikai anyag.

A pásztor

„Pásztor voltam, egy kirekesztett, aki mellett elhaladt az élet” – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

Szuperkórokozók: láthatatlanok és halálosak

2019-ben harmincháromezren haltak meg Európában az antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A világon évente mintegy hétszázezerre tehető és folyamatosan nő az ilyen halálesetek száma.

Kaposvár? Október eleje? KÁN Egyetemi Napok!

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa és a Magyar Mezőgazdaság Kft. 2021. október 1-3. között újra megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a kaposvári Pannon Lovasakadémia területén – jelentették be a rendezvényt beharangozó tájékoztatón. A magyar állattenyésztés már nagyon várt szakmai találkozója idén a MATE Udvarral is kiegészül, ahol az agrárium népszerűsítése mellett az egyetem intézeteit is megismerhetik a látogatók.

Komplex gazdaság saját vágóponttal

A vecsési Apró tanya a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség első árutermelő bemutató mintatelepe, de már a 2011-es minősítés előtt is gyakran megfordultak itt látogatók az ország és a világ számos szegletéből.

Új oltás a paratuberkolózis ellen

Az Agrárkutatási Szolgálat (ARS), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos kutatóintézetének tudósai egy új kísérleti vakcinát fejlesztettek ki a szarvasmarhák számára a paratuberkolózis, vagy másnéven Johne-betegség ellen.

A legjobb juhtejtermelők

A történelem során eddig a tehéntej bizonyult a legnépszerűbb tejféleségnek, amelyet az emberek világszerte fogyasztanak. Ugyanakkor vitathatatlanok a juhtej – népszerűtlensége ellenére – azon fontos előnyei, amelyek viszont hiányoznak a tehéntejből. Egyebek mellett ez lehet a záloga a juhtej népszerűség-emelkedésének, így a globális termelés növelésének is.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.