Back to top

Született túlélők 2: mire jó a méhrajzás?

Bár a vadonban, emberi kezelés nélkül élő méhrajok 80 százaléka nem éli túl a telet, a faj szintjén azonban Seeley professzor szerint a rajzás és a többi méhcsaládtól való távolságtartás a leghatékonyabb stratégia a túléléshez és az adaptációhoz. Nagy kérdés, hogy a méhész ezt a tudást miként integrálhatja méhészeti technológiájába.

Ahogy azt egy korábbi cikkben (Született túlélők), ígértük, beszámolunk Seeley professzor következtetéseiről és további megfigyeléseiről az emberi beavatkozást nem „élvező” mézelő méh túlélési stratégiáját illetően. Sajnos az American Bee Journal-ban még nem jelent meg, de szerencsére más fórumokon olvashatunk erről a témáról. Ez alkalommal a német Mellifera honlapján bukkantam egy vele készült interjú összefoglalójára.

Mint ahogy az előző cikkben leírtuk, Seeley professzort megdöbbentette, hogy az Arnot-hegység vadonjában a méhsűrűség a kétezres években teljesen megegyezik a 70-es évekbelivel (2,5 méhcsalád/négyzetmérföld). Pedig a kutató azt várta, hogy ezen a területen a méhek méhész beavatkozása nélkül a varroa miatt már rég kipusztultak, vagy csak a nagyon elszigetelt méhcsaládok élték túl. De nem így történt.

Viszont az összehasonlítás után kiderült, hogy a méhek génállománya jelentősen megváltozott (232 génmagban történt változás!). Feltehető, hogy a varroa miatt az adaptációs folyamat elején a méhek több mint 90 százaléka kipusztult ezen a területen. De hogyan következett be ez az adaptáció?

20170504_0703581.jpg

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály
A professzor megfigyelte még a hetvenes években, hogy a vadonban útnak induló rajoknak pusztán a 20 százaléka élte túl a telet. Ez talán csekélynek tűnhet, de a méhek szempontjából remek stratégia az adaptációhoz. Ez a stratégia semmit sem változott az évtizedek során. És ebből lehet levonni a legfontosabb következtetést: a méhek túlélési stratégiája faji szinten a méhészek számára oly kényelmetlen rajzás, mellyel a törzscsaládból távozó méhek a varroa atkák többségét hátrahagyják.

Seeley professzor azt is megfigyelte, hogy a varroától való megszabadulást a rajzás nem csak adaptációs szinten (egy évekig tartó folyamat során) segíti, hanem közvetlen módon is a rajzás időpontjában. A rajzásra készülő méhtömeg ugyanis, mielőtt útra kelne, „bemelegít”. Egészen 35 Celsius fokra melegítik fel szárnyizmaikat, melyek a torban találhatóak. Ezáltal a rajtuk lévő és velük együtt útrakészülő atkák előbb utóbb lepotyognak, meglehet épp útközben, és többségük soha többé nem kerül vissza a méhekre!

Ennek következtében rajzáskor a hátra maradt méhcsaládokban is kevesebb lesz az atkaszám.

További hozadéka a rajzásnak, hogy mivel a régi anya eltávozik a rajjal, a hátramaradó családban az új anyának még párosodnia kell. Eltelik tehát egy kis idő (2-4 hét), míg a családban újra folyamatos lesz a fiasítás, melyben aztán a varroa atka is folyamatosan továbbszaporodhat. Így visszaesik a varroa atkák száma egy olyan szintre, mely a méhek számára még elviselhető.  

Az atkaszám visszaszorításában a vadon élő méhek esetében az is jelentős szerepet játszik, hogy a kirajzó méhcsaládok nem telepednek a törzscsalád, vagy más méhcsaládok közvetlen közelébe (legalább 850 m a távolság közöttük!). Ily módon nincs is eltájolás, melynek során egy atkával fertőzött család méhei egy másik családhoz jutnának be, behurcolva abba újra az atkát.

A sűrűn egymás mellett lévő állományokban egyébkén a kijáró méhek 20 százaléka minden egyes alkalommal más családban landol! Nap végére átlagos hordás esetén ez azt jelenti, hogy állomány szinten a kijáró méhek 80 százaléka egy másik kaptárban tölti az éjszakát.

Az interjúban a méhész professzor azt ajánlja, ha lehetséges, hagyjuk a méheket rajzani.

Ez a javaslat sok méhész számára az aktuális méhészkedési technológiával Magyarországon kivitelezhetetlen, főleg, ha nagyobb állománnyal dolgozik és vándorlásból él. És persze nem sok szomszéd örül annak, ha folyamatosan rajok jelennek meg a kertjében. Ezzel együtt ne söpörjük le teljesen az asztalról ennek lehetőségét. Érdemes figyelni azokra a méhésztársainkra, akik a természetes méhészkedés jegyében, hagyják rajzani a méheket, hátha előbb-utóbb olyan módszer, vagy technológia jelenik meg, mely mindenkit kielégít. Ezt sosem tudhatjuk!

A professzor másik javaslata az - melyet egy fokkal könnyebb megvalósítani, bár ez sem egyszerű nagyobb állománnyal, de kis és közepes állománynál (20-60 család) esetleg lehetséges -, hogy a kaptárak legyenek távolabb egymástól (10-20 méter), illetve kijárójuk nézzen más-más irányba minimálisra csökkentve ezáltal az eltájolás veszélyét. Seeley professzor megfigyelésében ezzel az eltájolás 4 százalékra csökkenthető.

Az interjú végén a professzor nevetve említi meg, hogy a méhészeti kutatások pl. a „tehén kutatásához” képest 100 évvel el vannak maradva, és ezért nagyon sok mindent nem értünk még a méhekkel kapcsolatban.  

Forrás: 
Melifera e.V.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar páros a világranglista élén

A Spanyolországi Vicben rendezték meg a nyolcéves fiatal lovak távlovas világbajnokságát. A rendkívül taktikus 120 kilométeres pályát negyvenkét indulóból mindösszesen tizenhat ló-lovas páros fejezte be, köztük dr. Fekete Patrícia, Janita de S. José nevű lovával.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

Rekord pusztítást végzett Amerikában a madárinfluenza – több mint 50 millió baromfit vágtak le

A madárinfluenza idén 50,54 millió madarat pusztított el az Egyesült Államokban, ezzel az ország történetének leghalálosabb járványa söpört végig az országon- derült ki az amerikai mezőgazdasági minisztérium csütörtökön közzétett adataiból.

A méhészet művészete: A varázsló méhész

Nyár közepén a szomszédok nem látnak belőlem mást, csak hogy teli van már a műhelyem mézzel, s én fehér kalapban, fehér ruhában, illatos füstpamacsok között sétálok, nézegetek, rakosgatok a méhesemben.

Újabb ASP-járvány egy romániai sertéstelepen

Közép- és Kelet-Európa 12 országa jelentett új eseteket az elmúlt időszakban, így úgy tűnik, hogy a vaddisznóállományokban nem sikerült még megoldani az afrikai sertéspestis-helyzetet. Novemberben Románia állategészségügyi hatósága újabb afrikai sertéspestis járványkitörést regisztrált egy kereskedelmi farmon.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Az év fiatal állatorvosa: dr. Balázs Bea Kriszta

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. 2022-ben az év fiatal állatorvosának dr. Balázs Bea Krisztát választották. A díjat a 16. Praxismenedzsment Konferencián vette át az ünnepelt.

Az Állatorvostudományi Egyetem uniós forrásból hozza létre a fertőző állatbetegségek Nemzeti Laboratóriumát

A fertőző betegségek Nemzeti Laboratóriumának létrehozása 3,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, uniós forrásból valósul meg, a projektben az Állatorvostudományi Egyetem a konzorcium vezető - közölte a Széchenyi István Egyetem kedden az MTI-vel.